Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-494

8Q8 494. országos ttlós 1891; jnnius 2-ftn, kedden. ne csak mindig ellenségül tekintsük, de gondoljuk meg, hogy a valódi ellenséggel szemben, legyen az külső vagy belső ellenség, szükségünk van hatalmas, erőt kifejteni tudó kormányra, a mely a nemzet nevében kimondott szavát, kifejezett -követelését érvényesíteni is tudja. S ezzel, t. ház, be is fejezhetném felszólalásomat, (Sálijuk! Halljuk!) ha a javaslatot ellenző t. képviselőtársaim közül némelyek oly sötét színekkel nem fejeznék ki fájdalmukat a felett, hogy a régi megye ma már nincs s hogy e javaslat a régi megyét megsemmisíti. (Malijuk ! Halljuk!) Értem és érzem igen jól, t. ház, azt a megérdemelt kegyeletet, a melyet a megyék s a régi megyei élet iránt többé-kevésbbé mindnyájunknak éreznie kell; de nem szabad odáig mennünk, hogy a megyét minden előnyeivel, de egyúttal minden hibáival,mint önczélt csak magáért a megyéért igyekezzünk fentartani. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kern szabad elfelejtenünk, hogy az 1848-iki törvények által az alkotmány kiterjesztetett a kiváltságos osztályról az egész nemzetre, hogy az utasítási rendszert a képviseleti rendszer váltotta fel s hogy a nemzet ma már garantiáit a parlamentaris, felelős kormányzatban keresi, (Mozgás a szélsőbal felöl.) a miknek természetes következménye az, hogy a megyéknek hatásköre a mai viszonyok között nem lehet oly nagy, mint volt a régi időkben. De a hatáskörnek ezt a csökkenését nem e javaslat fogja előidézni. A befolyást, a melyet a régi megye a politikai ügyekre gyakorolt, megszűntették az 1848-iki törvények; azt a befolyást, a melylyel a megye a közvéleményre birt, megszüntette a szabad sajtó, a mely az eszmék fejlesztésének sokkal hatásosabb eszköze, mint bármely teremben tartott tanácskozások. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) A régi megyéknek felállítása, vagy az azok felé való törekvés többé nem mi tőlünk függ. Nem áll az ma már hatalmában sem a kisebbségnek, sem a többségnek; nem áll többé hatalmában magának a háznak sem, mert a változott viszony ck visszaváltoztatása felette áll minden emberi hatalomnak. (Helyeslés jobb felől.) A parlamenti felelős kormányzati rendszernek meg vannak a maga mellőzhetlen követelményei s feltételei, a melyek előtt a megyei politikának meg kell hajolnia, ha erős nemzeti államot akarunk. (Helyeslés jobb felöl.) E követelmények egyike a jó, megbízható közigazgatás s minthogy e javaslat e czélt van hívatva előmozdítani, azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Nagy István jegyző: b. Prónay Dezső! (Felkiáltások: Öt pereznyi szünetet kérünk!) Elnök: A.z ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnöki Méltóztassanak helyüket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Szólásra következik? Nagy István jegyző: B. Prónay Dezső! B. Prónay Dezső : T. ház! Bármilyen eltérők legyenek is a nézetek a közigazgatásnak és önkormányzatnak a vármegyékben való rendezéséről szóló törvényjavaslatról, egy dologban még sincs eltérés: abban t. i., hogy egy rendkívül nagyfontosságú törvény alkotásáról van szó, melynek fontossága oly nagy, hogy bátran lehet állítani, hogy mióta 1867-ben alkotmányos életünk újabb aerája megindult, alig volt törvényjavaslat, mely nagy elvi jelentőségénél fogva a jelenleg tárgyalt törvényjavaslattal egyenlő, vagy összehasonlítható lenne. (Úgy van! a szélső baloldalon.) E törvényjavaslatot nem egymagában kell tekintetbe vennünk, hanem úgy kell felfognunk, mint egy egész rendszernek, a melynek megvalósítása czóloztatik, első pontját; mint egy hosszú sorozatú láncznak első szemét, mely a megalkotandó intézménynek alapjául szolgál. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt bizonyítanom nem szükséges. Hiszen a midőn a törvényjavaslatot benyújtotta a t. minister úr és a midőn a t. ház által a törvényjavaslat előleges tárgyalás végett a bizottságban a kormány álláspontját, politikáját kifejtette: a törvényhozási intézkedések egész hosszú sorozatára utalt a t. ministerelnök és belügyminister úr, melyek mind a legszorosabb összefüggésben állanak ezen törvényjavaslattal. (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök úr által akkor előre jelzett törvényhozási intézkedések közül némelyeknek a most tárgyalt törvényjavaslattal v.dó összefüggését oly szorosnak tekintette a bizottság, hogy bizonyos elvi kijelentéseket, a melyeket a ministerelnök úr a bizottságban tett azért, hogy azok jelentőségét kiemelje, a bizottság szó szerint vett fel a jelentésbe. Nézetem szerint azonban ezekkel a jelentésbe bevett kijelentésekkel a törvényjavaslattal összefüggő intézkedések lényege még nincs teljesen kimerítve. Hogyha mi a törvényjavaslatot alaposan akarjuk megbírálni, ki kell terjeszkednünk a törvényjavaslattal szorosan összefüggő mindazon kérdésekre , melyek a jelen törvényjavaslathoz csatolt bizottsági jelentésben nem foglaltatnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mindenekelőtt bírálat alá kell vennünk az alapot, a kormány