Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-492
492. orsäságos ülés 1881 Ugron Gábor: A szőnyegen lévő törvényjavaslat megvilágítására semmi sem leliet alkalmasabb, mint hogyha csak az utolsó hétnek köztudomásra jutott politikai faetumaiból egy, vagy két esetet kiemelünk s azt a t. ház színe előtt bemutatjuk. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Mert, t. ház, hogy a közigazgatás romlott, a mint önök hirdetik, az áll és igaz; de hogy annak megrontói a ministeri székben ültek és ülnek, azt én állítom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csak az utolsó hét eseményei is bizonyítják ezen állításomat; valamint igazolják azt is, hogy ha férfiak ültek volna a ministeri székekben, a kik feladatuknak azt tekintik, hogy a közigazgatás jó, tiszta és a törvényeknek megfelelő legyen: akkor ezen országban a közviszonyok nem fajúihattak volna oda, a hova ma elfajultak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azok, a kik a közigazgatást reformálni óhajtják akkép, hogy egy régi rendszert, a melyet ők eorrumpáltak, meg akarnak dönteni: ugyanakkor, midőn az ország elé jönnek és ezen rendszerről ítéletmondást követelnek, oly cselekményt követnek el, a melyért el kell, hogy őket is ítéljük. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Békésmegyében, mint méltóztatnak tudni, a főispán felmentetett és új főispán kinevezésével egyidejűleg megjelent egy ministeri rendelet, mely szerint az új főispán a munkászavargásokkal szemben követendő eljárásnak, valószínűleg szigorítása czéljából, kineveztetik rendkívüli hatalommal kormánybiztosnak. Mit tesz ez a rendkívüli hatalom ? A ministernek van a törvényben meghatározott rendes hatalma; rendkívüli hatalma nincs. A főispánnak van a törvényben meghatározott rendes hatalma; rendkívüli hatalma nincs, és ha a minister a saját hatalmából a főispánra több hatalmat kíván ruházni, mint a mennyit arra a törvény ruházott: akkor a törvényhozás elé kell jönnie, mert a minist érnek nincs joga rendeletileg megváltoztatni a törvény által meghatározott hatásköröket. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Élénk ellenmondások jobb felől.) Az 18S6 : XXI. tczikk C£. és 65. §§. rendelkeznek arról, hogy a főispánnak mikor van kivételes hatalma és a törvény azt mondja, hogy a főispánnak kivételes hatalma van, ha a vármegye a 19. §., az alispán a 68. §. és a polgármester a 73. §. értelmében a kormány rendeleteinek nem engedelmeskednek s midőn ezt a kormány másodszor is meghagyja és a végrehajtás ismét nem történik meg. Azt mondja a törvény, hogy a kormány rendeletének végrehajtása után a főispán kivételes hatalma megszűnik. Kérdem a t. minister urat, mert a hivatalos lapban nem jelent meg, hogy melyik azon mftjns 30-án, szombaton. 267 rendelete a belügyministernek, a melynek végrehajtását Békés vármegye megtagadta, vagy Békés vármegye alispánja vagy valamely városnak polgármestere azt nem hajtotta végre, felírt ellene és ezen felírás következtében a minister újabb rendeletet bocsátott ki, a melynek az említett három factor közül az egyik ellenszegült? Én ezt nem tudom: várom a felvilágosítást a t. ministerelnök úrtól s ha ezen felvilágosítást a minister úrtól meg nem kapom, a minister úrnak ezen rendeletét törvénytelennek nyilvánítom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nemcsak ezt tette a minister úr, hanem megcselekedte azt is, hogy, mint írták, távirati úton, meglehet, hogy nem távirati úton — mert nem akarom, hogy a szóba kapaszkodhassak a minister úr — rendeletet küldött Békés vármegyéhez, mely szerint a főszolgabírói állás betöltését, a megye közgyűlésének tárgysorozatából törölje. A megye a főszolgabírói állás betöltésére pályázatot hirdetett, ez a pályázati határidő lejárt, a választás a tárgysorozatba felvétetett. Az illető tisztviselő választását az 1886-iki törvény értelmében a megyének önkormányzati jogánál fogva meg kell ejteni és ezen választás megejtését meggátolni, feltartóztatni senkinek, még a minister úrnak sem áll jogában. Hogyha törvénytelen választás ejtetett meg, akkor a minister úrnak joga van, hogy a választást megsemmisítse és új választást rendeljen el; de a minister úrnak joga odáig, hogy a közgyűlés tárgysorozatát megváltoztassa, ki nem terjed. A megye felvesz a tanácskozási tárgysorozatba egy, vagy több tárgyat, a szerint, a mint azt a törvények vagy a megye szabályrendeletei kívánják ; de hogy a minister úr rendelkezzék s kivegyen egy tárgyat a tanácskozási sorozatból: ez hatalmi túlkapásának, elbizakodásának jele. T. ház, ugyanazon időben, majdnem egyszerre történik az, hogy Csongrádmegyében közgyűlés tartatott, a hol szóba jött, hogy Csongrád városának zárszámadásai 20 év .óta nincsenek felülvizsgálva, nagy mérvű hiányok constatáltatnak, de a zárszámadások soha végleg el nem intéztettek. Igen jól méltóztatik emlékezni a t. ház, hogy nem régen ínterpellatio tárgyát képezték a csongrádmegyei viszonyok, akkor a ministerelnök úr erélyesen nyilatkozott é3 remélem, hogy azóta Csongrádmegyét rendkívüli figyelemmel kíséri, miután a törvényhozás figyelmét is felhívta rá s ígéretet tett e részben. De mi történik ott? A közgyűlésen, mikor arról volt szó, hogy fegyelmi vizsgálat rendeltessék el arra nézve, hogy az ellenőrzés hiánya miatt kit terhel a felelősség s hogy kideríthessék, kik a hibásak a zárszámadások hibás szer84*
