Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-477

47?. országos Még 18! szerűen telekkönyvi eljárás által a községek határai megbontassanak. Már pedig ezen módosítvány olyan szíík értelemben van szövegezve, hogy ennek lehetőségét sem zárja ki; mert nem hangsúlyozza azon körülményt, hogy a kormányrendelet csakis azon esetre vonatkozik és vonatle ozhatik, a mely esetben már megelőzőleg politikai eljárás és intézkedés következtében a község határai változást szenvedtek. Epén ezért — bár helyesebbnek tartanám azt, ha a módosítvány ezzel a szemponttal kibővíttetnék és alkalmas helyre, a módosítvány első részébe betétetnék az, hogy »a mennyiben :i községek határai, közigazgatási intézkedések folytán változást szcnvedtek« — belenyugszom abba is, hogy a minister úr nyilatkozata alapján e részben annak idejében kiadandó rendelet ezen szerintem fontos szempontot meg fogja óvni. Csak ezea kijelentést kívántam tenni; mert — ismétlem — a t. ház egyetért velem abban, hogy egyszerű telekkönyvi átírási eljárás útján a község határait megbontani nem lehet. (Helyeslés hal felöl.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Talán megnyngt áthatom t. képviselőtársamat, ha az 1886-ik XXIX. törvényezikk 2-ik szakaszát felolvasom. A 2-ik szakasz azt mondja: »Minden ingatlan, annak a községnek telekkönyvi betéteiben veendő fel, a mely községbe az ingatlan közigazgatási beosztás szerint tartozik.« Ez tehát benne van a törvényben; dehogy ez keresztülvihető legyen és hogy azon mulasztások, melyek a telekkönyv behozatala óta c részben történtek, tudniillik, hogy az ingatlan közigazgatásilag egy másik községbe osztatott be, de benne maradt a régi községi telekkönyvben, pótoltassanak, erre ninc- szabály. Hogy erre is legyen szabály, ezért kérem ezen módosítvány elfogadását. (Helyeslés jobb felől) Elnök.' Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Á 23-ik szakaszhoz Rohonyi Gyula kép viselő úr adott be modosítványt, mely két részből áll. Ezen módosítvány a bizottság által szerkesztett szöveget nem támadja meg, e szerint kijelentem, hogy a 23 ik szakasz a bizottság szövegezése szerint változatlanul fentartatik. Kérdeznem kell most a t. házat: méltóztatik-e a Rohonyi Gyula képviselő úr által beterjesztett és felolvasott szöveg első részét, mint harmadik pontot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház ezt elfogadni méltóztatik és így a javaslatba hozott szöveg 3-ik bekezdéseként fog a 23-ik szakaszhoz csatoltatni. Kérdem most a t. házat: méltóztatik-e a Rohonyi Gyula t. képviselő úr által javaslatba JObpvH. NAPLÓ. 1887—92. XXIII. KÖTET. I. április 16-én, szerdán. < n hozott 4. pontot szintén elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház azt szintén elfogadja és így az, mint 4-ik bekezdés fog a 23-ik szakaszhoz esatoltatni, Josipovich Géza jegyző (olvassa a 24. §-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, elragadtatik. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is meglévén szavazva, vé.<i megszavazásra a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház ! Méltóztassék most a jegyzői kaijelentését meghallgatni a közigazgatási- és a vízügyi bizottságban hiányzó egy-egy tag megválasztása tárgyában. (Halljuk/) Ezen jelentés szerint a közigazgatási bizottsági tagságra legtöbb szavazatot, számszerint százat Horváth Lajos—, a vízügyi bizottsági tagságra pedig szintén száz szavazatot Harkányi Károly képviselő űr nyert. Ezek megválasztását tehát ezennel kijelentem és őket kötelességük teljesítésére utasítom. T. ház! A mai ülésre még Csatár Z-igmond képviselő úr interpellatioja van bejelentve. Mielőtt azonban a t. ház ezen interpellatiot meghallgatná, czélszeríí volna talán a legközelebbi ülés napirendjére nézve megállapodni. (Helyeslés.) Azt hiszem, t. ház, hogy legezélszerűbb volna a ma részleteiben is elfogadott törvényjavaslat harmadszori megszavazását a holnap délután 1 órakor tartandó ülés napirendjére kitűzni; a mely ülésen néhány, régebben a ház előtt fekvő jelentés is tárgyalható lenne, a melyek előreláthatólag röviden lesznek elintézhetők. Nevezetesen a számvizsgáló bizottság jelentése az 1890. évi Julius hó 1-től deczember hó 31 ig vezetett pénztári számadás tárgyában. Azonkívül három jelentése a gazdasági bizottságnak: és pedig az egyik Palmer Kálmán gyorsirodai turnusvezetőnek fizetése felemelésére vonatkozó kérvénye táigyában; a másik a telephonkezelőállás rendszeresítése iránt; és a harmadik Dessewffy Aristid háznagyi titkárnak és Andor Gyula, az elnöki irodába beosztott írnok nak állásuk szervezése és javadalmazásuk iránt benyújtott kérvényeik tárgyában, a melyeket a t. ház annak idején a gazdasági bizottsághoz utasított. Ha a t. ház ezt elfogadni méltóztatik, akkor ezek a ma elfogadott törvényjavaslat harmadszori megszavazása után következnének; és ugyancsak a holnapi ülésen volna tárgyalandó a ház ápril havi költségvetése, a melyre nézve a t. ház már a mai ülésben elhatározta, hogy az a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. (Általános helyeslés.) 3