Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-490

216 490. országos Més 1801. május 2é án, kedden. tétjük a törvény azon intézkedését, mely szerint a földtehermentesítési pótlék jövedelme, minden tekintet nélkül annak összegére, a földtehermen­tesítési pénztárba szolgáltatandó, hanem e helyett kimondatik, hogy a földtehermentesítési pótlék egyesittetik magukkal az adókkal, azon egye­düli kikötéssel, hogy ezen egyesített összegből első sorban a földtehermentesítési pénztárnak átadandók azon összegek, a melyekre annak földtehermentesítési czélokra szüksége van. Ez tehát azon módosítás, a melyet az or­szágos bizottság a 21. §-ra nézve javaslatba hoz. A horvát országos bizottság ezen módosí­táshoz hozzájárult ugyan ; de egyszersmind tör­vényes intézkedést kívánt azon feleslegekre nézve, a melyek a földtehermentesítési pótlék­ból 1884. óta már is felhalmozódtak : ezen feles­legeket pedig kizárólag a horvát-szlavón föld­tehermentesítési alap javára akarta igénybe venni. Ezzel szemben a magyar országos bizott­ság azon álláspontot foglalta el, hogy daczára a kiegyezési törvény 21. §-a hézagos voltának, annak tartalmából mégis kiderül, hogy a tör­vényhozás előtt csakis azon czél lebegett, hogy a horvát-szlavón földtehermentesítési pénztár mindenkor el legyen látva azon összegekkel, a melyekre neki speciális feladatának teljesítésére szüksége van. Azért mondta, hogy a földtehermentesítési pótlék oda beszolgáltatandó; azért mondta, hogy ha ezen pótlék nem elegendő a földtehermente­sítési kötelezettségek teljesítésére: a hiányt állami előleg által kell pótolni; szóval azért intézkedett arról, de csakis arról, hogy ezea pénztárban mindig annyi pénz legyen, a mennyi az ő czéljaira megkívántatik. De ebből aztán önként következik, hogy a mi ezen czélra nem kívántatik, az nem a földtehermentesítési pénz­tárba való, hanem ugyanazon elbánás alá esik, mint Horvát Szlavonországoknak bármely más közjövedelme: azaz, hogy a földtehermentesítési pótlékból eredő feleslegek a pénzügyi egyez­ményben felállított kulcs szerint megosztandók Horvát-Szlavonországok belszükségleteinek költ­ségei és a közösügyi költségek közt. Ezt a magyar országos bizottság egyenesen a már fennálló törvényből következtette és így a múltból eredő feleslegekre nézve valamely új törvényes intézkedés szükségét nem látta. Hor­vát-szlavón részről ennek ellenében az monda­tott, hogy a magyar országos bizottság imént jelzett álláspontja a dolog lényegére nézve elfo­gadható ugyan, de a fennálló törvény érteiméhen a földtehermentesítési pótlék összes jövedelme mégis csak földtehermentesítési czélokra volna lekötve és így, ha annak egy része, t. i. a feleslegek más állami czélokra akarna fordíttatni, annak devincalatioja ismét csak törvény útján történhetik. A lényegre nézve, t. i. arra nézve, hogy a feleslegek a törvényes kulcs szerint megosztandók, e szerint már nem volt eltérés a két bizottság között, de volt igenis a formára nézve. (Halljuk! Halljuk!) A magyar országos bizottság ugyanis tán­toríthatlanúl ragaszkodott a kiegyezési törvény azon határozmányaihoz, melyek szerint a pénz­ügyi kormányzat Magyarország és Horvát-Szla­von országok között közös, hogy az a közös magyar pénzügyminister által gyakoroltatik és hogy ezen kormányzatra vonatkozó minden tör­vényhozási intézkedés csakis a közös magyar országgyűlés részéről történhetik meg, Horvát­Szlavonországok gyűlésével pedig csakis tudomás­vétel végett közölhető. Végre abban történt megállapodás, hogy a módosított 21. §-ban, melynek nemcsak a magyar, hanem a horvát­szlavón országgyűlés részéről is el kell fogad­tatni, csakis azon elvi határozmányt veszszük fel, hogy a múltból eredő feleslegek Horvát­Szlavonországok közjövedelmei közé tartoznak és így a pénzügyi egyezményben megállapított megosztás alá esnek. De ezen elvnek keresztül­vitele kizárólag a közös magyar pénzügyinmister hatáskörébe tartozik, a ki erre a közös magyar országgyűlés elé terjesztendő és kizárólag csak ennek részéről elfogadandó külön törvény által, melynek tervezete tegnap a t. háznak már be is nyújtatott, fogna felhatalmaztatni. Eazel a 21. §-ba tulajdonképen csak az vétetik fel, a minek már eredetileg is benne kellett volna lenni; az­által pedig, hogy a kiegyezési törvény ezen szakaszában csak az elv mondatik ki, annak keresztülvitele iránt azonban nem ezen törvény intézkedik, hanem az erre vonatkozó intézkedést a közös magyar országgyűlés által hozandó kü • lön törvénynek tartja lenn, a közös magyar pénzügyi kormányzatnak és a közös magyar országgyűlésnek törvényen alapuló illetékessége újból és világosan el van ismerve. Midőn ekként az ügynek elvi oldala úgy a múltra, mint a jövőre nézve a két bizottság ál­tal tisztába volt hozva, még csak egy kérdés volt hátra, t. i. a múltban felhalmozódott feles­legek összegének megállapítása, még pedig 1889 végéig, mert a mi az 1890-ik évet illeti, erre nézve a leszámolás Magyarország és Horvát­Szlavonország között ez idő szerint még nincsen lezárva és így ezen évet illetőleg már is az új 21-ik szakasz határozinánya, t. i. a földteher­mentesítési pótléknak az adókkal való egyesítése lesz alkalmazható. A mi már most az 1889 végéig felhalmo­zódott feleslegeket illeti, ezeket a horvát-szlavón országos bizottság 3,23á.OOO forinttal számította fel. Ezen számítás különféle pátenseken alapúi, melyek az alkotmány helyreállítása előtti időből

Next

/
Oldalképek
Tartalom