Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-490

214 490, Orsziígos ülés 1891. májas 26-án, kedden. megnyugtatására — hogy én a kérdés eldöntésére illetékes oly faetorral vagy szakemberrel nem találkoztam, a ki a kettős valutát a mostani viszonyok közt az arany és ezüst korlátlan veretesével, a binietallisniusnak korlátlan behozatalával akarta volna. Félreértések elkerülése végett kénytelen vagyok a relatio megállapításának kérdésére reflectálni. E tekintetben Tisza István t. barátom már említette, hogy a relatio megállapításának nagyon természetesen a valutarendezést feltétlenül meg kell előznie; mert e nélkül valutarendezésre gondolni sem lehet. Az általa mondottakat cs.ik azzal kívánom kiegészíteni, hogy nézetem szerint, a relatiot hosszú időre előzetesen megállapítani, a nélkül, hogy tényleg áttérnénk az új értékre, nem is lehet. (Helyeslés jobb felél.) Akkor, a mikor a relatiot megállapítjuk, ha nem akarjuk, hogy a magyar törvényhozás határozatát a tényleges viszonyok kivetkőztessék értékéből és hogy ne csak közgazdasági és politikai előnyök éressenek el, hanem a meglevők fokoztassanak: akkor, a mikor a relatio megállapításával előállunk, már azon helyzetben is kell lennünk, hogy nem csupán nagy elvek protlamálásával érjük be, hanem anyagi erőnkre való hivatkozás mellett elhatározó, döntő lépéseket tegyünk a nagy <-zél elérésére, a melyeket a tényleges viszonyok nem íognak jelentőségükből kivetkőztetni. (Élénk helyeslés.) Meggyőződésem, hogy 1867. óta úgy hazánknak, mint az egész monarchiának közgazdasági és politikai érdekét inkább befolyásoló és arra nézve fontosabb kérdés nem merült fel, mint a valuta-rendezés kérdése. Épen azért biztosíthatom a t. házat, hogy részemről mindent el fogok követni, hogy először a megegyezés az illető factorokkal létrejöjjön és hogy másodszor, a mennyire csak anyagi eszközeink engedik, a szükséges eszközöd beszereztessenek. (Élénk helyeslés.) Csak sajnálnám, ha a pénzpiaczon koronként felmerülő mostoha viszonyok, melyek a világgazdaság folyásában elmaradhatatlanok és ily kérdéseknek elodázására befolyhatnak, arra szolgálhatnának indokul, hogy akár azok, a kik elég következetesen nem törekszenek a czél felé, kishitüségüknél fogva, akár azok, a kik a helyzetet talán speculatiokra akarják kihasználni, a saját érdekeik szempontjából hosszabb időre elodázhatnák a valuta-rendezés ügyét. (Helyeslés.) Én azonban remélem, hogy azon előzékenységnél fogva, a nielylyel különösen a. legutóbbi időben az osztrák kormány részéről találkoztam és a szükségesség azon általános érzeténél fogva, mely az osztrák közvéleményben e tekintetben is nyilatkozott,ez nem fog bekövetkezni; hanem habár nem is azonnal, mert az ily kérdéseket azonnal megoldhatókuak nem tartom, itt hosszú időre terjedő munkálkodásról lehet csak szó — reményiem, hogy nemsokára közelebbi tájékozást nyújthatok a, valuta-rendezés kérdésében. (Altalános helyeslés.) Elnök.* T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve. Hogyha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (E

! fogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a, törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először is a törvényjavaslat czíme. Josipovich Géza jegyző (olvassa a czimet és a törvényjavasla! I—

III. csikkét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, annak harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitűzetni. Következik a napirend további tárgya, a | zárszámadást vizsgáló bizottság 737. számú jelentése: a m. kir. állami számvevőszéknek a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között 1888. évre eszközölt leszámolásról szóló jelentése tárgyában, Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Földváry Miklós előadó: T. ház! A zárszámadás vizsgáló bizottság a r. ház utasításához képest a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között 1888. évre vonatkozólag eszközölt leszámolást megvizsgálván, miután meggyőződött arról, hogy a leszámolás, úgy mint eddig, a törvények és különösen az 1886: LIX. t.-cz. határozmányainak figyelembe vételével eszközöltetett és miután meggyőződött arról is, hogy az erre vonatkozó számadatok azonosak az 1888. évi és torvényhozásilag már ; jóváhagyott számadásokban foglalt számadatokkal, axzal a javaslattal járul a t. ház elé, hogy ezen leszámolást tudomásul venni, ezt hasonló czélból a főrendiházzal közölni és ennek megtörténte után, a kiegyezési törvény értelmében erről a Horvát- és Szlavonországok tartománygyűléseit is értesíteni méltóztassék. Kérem a t. házat, hogy ezen javaslathoz hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, hogy ha tehát szólani senki sem kíván, azt i hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház a bizottság javaslnta szerint a leszámolást tudomásul veszi,