Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-477

14 477. országos ülés 1891. április 15-én, szerdán. egész községnek az ügye egy-két hónapig megakad ezért az egy dologért. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék az eredeti szövegezésben megnyugodni. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk!) Kérem a t. házat, hogy a módosítványokkal szemben a szöveget megtartani méltóztassék. Mindenekelőtt nagyon helytelen ezt a 10 frt pénzbírságot, mely tisztán arra van szánva, hogy a bíróság zavartalan működése biztosítva legyen s a mely csak előleges megintés után érné a rendetlenkedőt, úgy fogni fel, mint a szegény nép terhét. Mintha bizony a szegény nép arra volna hívatva, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztésénél rendetlenséget csináljon. (Derültség jobb felöl.) Továbbá minden rendbírság természetében fekszik, hogy az nem felebezhető, hisz az nem pénzbüntetés, hanem annak egyedüli és kizáróla gos ezélja ott helyben a csendet és rendet fentartam. A hol rendbírságot szabnak ki, a felett nem iudúl meg formális per, a mely a felebbviteli bíróságokhoz kerül, a melyben az ítél. A rendbírság kiszabása az eljáró tisztviselőnek, hogy úgy mondjam, rendőri hatalmához tartozik. Ez előfordul a közigazgatás és az igazságszolgáltatás körében; de mindenütt úgy fogják fel, hogy ez természeténél fogva fel ebhez hetetlen. Ez nem is fog annyira alkalmazásba jönni; de hogy a bíró hatályos hatalommal rnháztassék fel, hogy neki módja és hatályos eszköze legyen a rend fentartására, erre szükség van. Mihelyt ugyanis tudják, hogy ilynemű eszköz áll rendelkezésére, rendszerint, már az intés használni fog; és e rendbírságnak tulajdonképeni hatása csak akkor van, ha végre is haj tátik, mert ha a felett hónapokig lehet perlekedni: ennek minden hatása elvész. (Helyeslés jobb felől.) Ezen okokból kérem a t. házat, méltóztassék az igazságügyi bizottság által javasolt szöveget elfogadni. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, következik a szavazás. A 10. §. első bekezdése nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdésre vonatkozik Csatár képviselő úr módosítványának első része, mely szerint a harmadik sorból ezen szó után »azokat« a további szöveg elhagyandó és helyette a következő szöveg veendő fel: »a kik a rendet zavarják, vagy illetlen viselettel a bírói tekintélyt sértik, 1 forinttól 50 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetheti és a szükséghez képest eltávolíttatások iránt is intézkedhetik.« Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezzel j szemben az eredeti szöveget fentartani? (Pentánjuk !) A ház többsége az eredeti szöveget fentartja s így a módosítványnak e része elesik. A harmadik bekezdést Csatár képviselő úr kihagyatni kívánja és helyébe a következő szöveget javasolja tétetni: »A rendbírságot kiszabó határozat ellen felebbvitelnek van helye a kir. törvényszékhez.* Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a bizottság szövegezését e módosítással szemben változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik a szöveget változatlanul kívánják fentartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szöveget változatlanul fentartotta és így Csatár képviselő úr módosítva nyának második része is elesik. A 4., 5. és 6. bekezdés meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy e bekezdések elfogadtatnak. Következik a 11. §., Josipovich Géza, jegyző (olvasni a 11., 12., 13. és 14. §-okaí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 15. §-t). Balogh Géza jegyző: Csatár Zsigmond! Csatár Zsigmond: T. ház ! A mint az általános tárgyaláskor szerencsés voltam előterjeszteni, hogy ha a közjegyzői okiratra vonatkozólag megállapított eljárás házastársak közt a 15. szakaszé,) pontjának rendelkező része értelmében, mely a házasfelek vagyonátruházási jogát írja körűi, úgy marad, a mint van, úgy az az illető jogkereső közönségnek sok költségébe ésjárkálásába fog kerülni. Már pedig a törvényhozásnak nem az a hivatása, az igazságügyi kormányzatnak pedig nem lehet ezélja, hogy a szegény embernek mentől több költséget okozzon; mert annak feladata az, hogy a fél az igazságát ott, a helyszínén, megnyerhesse. Minthogy pedig a betéti szerkesztőségnek főnöke törvényszéki bíró: ez előtt jegyzőkönyv vehető fel az ily szegény sorsú házasfelek közti vagyon-átruházásról és a jogügylet minden költség nélkül annak rendje és módja szerint érvényesíthető. Ez volt az ok, a mi engem a felszólalásra és ezen módosítványom benyújtására késztetett. Tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék még egyszer megfontolni ezt a kérdést. Biztosítom a t. házat, hogy ezen módosítványom elfogadása Magyarországnak sok ezer és ezer családjára áldásthozó lesz. Kérem tehát, hogy a 15. §. 5. bekezdésének c) pontját, a hol ez áll: »csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet, vagy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott« a következőkép módosítani méltóztassék: »Miután a betét-szerkesztőség főnöke bírói személy és előtte a házastársak a helyhatósági közegek meghallgatása és jegyzőkönyvi bemondása alapján hitelesen intézkedhetnek: a köz-