Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-483

148 488. országos ülés 1891. április 25-én, szombaton. 80.000 forintot vág zsebre egy évben. (Derültség.) Ezzel a helyzettel le kell számolni, mert egyes embernek túlzott meggazdagodásáéit az állampolgárokat kifosztatni engedni nem lehet feladatunk. Nagyon helyesen beszél Bars vármegye, én csak üdvözlöm őt ezen népboldogító törekvés mezején, midőn megérlelődött benne a gondolat, hogy a t. ház színe elé forduljon, hogy e kérdést államilag rendezni, megoldatni és az épületet betetőzni méltóztassék. Az az okos nemzetgazdászati politika, t. ház, mely az államhatalomnak ily indireet úton megnyitja a forrásokat, hogy a polgárok megterheltetése nélkül, újabb adók kivetését mellőzve, oly pénzösszeghez juthasson, hogy ezeket az örökös fizetés-javításokat megbírhassa. Mert igazán megvallom, t. ház, hogy ezt már meg kell sokallani. Ma-holnap az ember elkeseredik, hogy az emberek teljesen megelégedve nincsenek. Minden nap újabb és újabb kérvényekkel találkozunk fizetésjavításért. De honnan?! Hát innen kell azt venni! El kell vonni a eoiicessiókat, hisz azok úgy is csak engedmények és meddig van azoknak létjoguk? Míg az ország érdekébe nem ütköznek. Az óra pedig ütött: ütött arra nézve, hogy a minister az országban a becsléseket eszközölje, hogy a tűzkár elleni biztosítás államivá tétethessék; mert tudom, hogy ezáltal úgy az egyeseknek, mint az államszolgálatnak csak hasznos szolgálatot fogunk teljesíteni; mert az egyesek által fizetendő összegek távolról sem lesznek oly nagyok, mint a mostaniak, az államnak ])edig legalább 9 — 10 millió forint tiszta jövedelme lenne. Ez okból, t. ház, a kérvényi bizottság indítványával szemben egy ellenindítványt terjesztek be. (Halljuk! Halljuk! Olvasna:) »Bars vármegye közönségének az állami tűzkárbiztosítási intézmény behozatala iránti kérvénye azzal az utasítással adatik ki a kereskedelemügyi minister úrnak, hogy az országban az épületeket haladéktalanul becsültesse meg és sürgősen terjeszszen be javaslatot, hogy az állami tíizkárbiztosítás már az 1892. évi január hó elsejétől kezdve életbeléptethető legyen«. Kéjem a t. házat, hogy ezen indítványomat elfogadni méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A kérvényi bizottság a kérvényt a kereskedelmi minister úrnak javasolja kiadatni. Ezzel szemben Csatár Zsigmond képviselő úr, mint elleniiidítványt, az általa felolvasott szöveget hozza javaslatba. Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e a bi/otiság javaslatát változatlanul, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadta és így Csatár képviselő úr módosítása elesett/' Varasdy Károly jegyző (olvassa) -. »BácsBodrog vármegye közönsége, Maramaros vármegye törvényhatósági bizottsága és Kis-Küküllő vármegye közönsége kérvénye az E. M. K.E.-nek a képviselőházhoz intézett 1,000.000 forintnyi nyereménysorsjegy-kölcsön engedélyezését czélzó kérvénye támogatósa tárgyában. Pulszky Károly előadó: A kérvényi bizottság javaslata az, hogy a kérvény a házszabályok 195. §-a és a ház 4 758. sz. határozatának megfelelően pártolókig kiadandó a pénzügy ministernek. Elnök: A kérvény a házszabályok 195. §-a értelmében kiadatik a pénzügyministernek. Varasdy Károly jegyző (olmsea) -, A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület Nyitrán ; és Bereg vármegye törvényhatósági bizottsága kérik, hogy a magyar közművelődési egyesületek javára nyereménysorsjegy-kölcsön engedélyeztessék, melyben feladataik arányában részestíljenek Pulszky Károly előadó: A kérvényi bizottság e két kérvényre nézve azt javasolja, hogy e kérvények kiadandók a pénzügy ministemek. Varasdy Károly jegyző: Horváth Béla! Horváth Béla: T. ház! Csak nemrég tette át a t. ház az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek egy millió forintnyi nyereménykölcsön engedélyezése iránti kérvényét pártulólag a t. péiizügyminister úrhoz. Jelenleg a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület folyamodik azért, hogy abban a nyeremény-kölcsönben ő is megfelelő arányban részeitettessék. T. ház! iia az életerőtől duzzadó úgynevezett EJiKE egyesület szükségesnek látja és igen helyesen egy milliónyi nyeremény-kölcsön engedélyezését kérni, minthogy elegendő vagyonnal nem rendelkezhetik a kitűzött nemes czél elérésérc: akkor, t. ház, bizonyára méltányosnak fogja találni, hogy abból azon felvidéki közművelődési egyesület is részt kér. (Helyeslés jobb felől.) Ez az egyesület nemcsak igen veszélyes ellenféllel áll szemben: hanem elhagyatottságánál, szegénységénél, a eulturalis intézmények hiányánál és sok egyéb itt nem részletezendő hiánynál fogva a felvidéken erős küzdelmet kénytelen kifejteni: úgy, hogy az elért eredmény a vagyon csekélysége mellett csupán a vezetők tapintatos és önfeláldozó munkásságának köszönhető, a melyet én itt teljes készséggel elismerek. Én tehát minden bővebb indokolás nélkül csupán arra kérem a t. házat, hogy méltányosság szempontjából ama módosítványomat elfogadni méltóztassék, hogy a kérvény pártoló-