Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-483

142 488. országos ülés 1891. április 25-én, szombaton. I ezt javasolják, ügyészt vagy alügyészt ti maga részéről ki ne küldhetné. Végűi pedig a bizottság tárgyr.láa alá vette, a mint azt az igen t. igazságügyminister rir a tárgyalás alkalmával kijelentette, magát a 67. §-t is, melyet a következő új bekezdéssel megtoldaodónak vél; »Az igazságügyminister határozza meg, hogy a gyakorlati bírói vizsgákra és a vizsgálóbírákra vonatkozó intézkedések mikor lépnek hatályba és rendelettel szabályozza az életbeléptetés! s az átmeneti intézkedéseket«. A javaslat azon szabályt foglalta magában, hogy ezen törvény kihirdetése napján lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a bírói vizsgának új alapon való szervezése, a vizsgálóbírói intézménynek pedig új alapokra való fektetése hoszszabb időt igényel és adatok beszerzését teszi szükségessé: czélszerűnek bizonyult az igazságügyi kormánynak megadni a kellő időt mindezen adatokat beszerezni, a kellő előkészületeket megtenni; és így a törvényhozás, azt hiszem, nyugodtan bízhatja a törvény ezen intézkedései tekintetében a hatálybalépés időpontjának meghatározását magára az igazságügyi kormányzatra. Ezek voltak azon szempontok és indokok, melyek az igazságügyi bizottságot elhatározásában és az előterjesztett módosítások szövegezésében vezették. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnöki T. ház! Azok után, a miket az előadó úr elmondott, szükséges sorban tárgyalni a bízottság előterjesztését. Fel fog olvastatni mindenekelőtt a 33-ik szakaszra vonatkozó módosít vány. Varasdy Károly jegyző (olvassa a bizottság által' javasolt 33 ik §. szövegét). Elnök: Méltóztatik-e e szakaszhoz a t. ház hozzájárulni? Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) A kormány részéről hozzájárulva az igazságügyi bizottság által tett ajánlathoz, miután formaszerinti indítványt, úgy tudom, a bizottság nem tett: részemről azon tiszteletteljes indítványnyal járulok a t. ház elé, hogy a '33. §-baii a 200 forint helyett 300 frt tétessék. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra se:oki sincsen feljegyezve, ha tehát senki szólani nem kíván, kérdem először a t. házat: méltóztatik-e az igazságügyi bizottság által javaslatba hozott szöveget szemben az igazságügyminister azon módosításával, hogy a 33. §-ban említett 200 frt helyett 300 frt tétessék, változatlanul féntartani, igen, vagy nem? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a t- ház nem tartja fenn, hanem azt az igazságügyminister iVr által előterjesztett módosítvány szerint fogadja el, mely szerint a 33: §. 3. bekezdésében a 200 frt helyett 300 frt tétessék. (Általános helyeslés.) Következik a bizottság jelentésének a 7-ik fejezetre vonatkozó része, a melyre nézve meg kell jegyeznem, hogy az igazságügyi bizottság semminemű módosítványt sem hozott j'avaslatba. Polőnyi Géza: T. képviselőház! A tőzsdebiztosokra nézve egy igen rövid kérelmem volna a t. házhoz. (Halljuk!) A bizottság jelentése úgy fogja fel e kérdést, hogy az igazságügyi minister úrnak jogában áll a megalkotandó törvény értelmében, akár állandóan, akár idoszakonkint a tőzsdei bíróságot is, mint a mely a felügyeleti jogkör alá van rendelve, biztosok által megvizsgáltatni. Ha a t. ház maga az igazságügyi bizottságnak eme felfogásához hozzájárul: igen természetes, hogy nekem ez ellen nemcsak kifogásom nem lehet, hanem azt örömmel üdvözlöm, Ezen esetben csak egy kérdéssel fordulok a t. minister úrhoz: és ez röviden abból áll, hogy legyen kegyes egyúttal felvilágosítani a házat, hogy vájjon ezen jogával, mely szerint oda, ha tetszik állandóan, vagy időközönkint biztosokat rendelhet és az ügymenetről magának meggyőződést szerezhet, szándékozik-e és fog-e a t. minister úr élni; mert szükséges tudnunk, hogy ez csak platonicus jog-e, vagy pedig életbe is fog lépni ? Nem szándékozom ezuttal elvi discussiókba bocsátkozni akár az előadó úrral, akár mással az iránt, hogy vájjon mily természetű a börzebíróság ; mert hiszen a törvény, felfogásom szerint azt világosan mint választott bíróságot restaurálta; de fölemlítendőnek tartom ez alkalommal, hogy az 1870 : II. tcz. 1. §. azt mondja, hogy a pesti árú- és értéktőzsde bírósága, mint választott bíróság, a törvényhozás végleges intézkedéséig visszaállíttatik. Ez tehát egy ideiglenes intézkedés volt, mely immár 20 éve történt. Azóta, t. ház, a végleges törvényhozási intézkedés máig sem következett be. Én, t. ház. a nélkül, hogy azoknak ismétlését, a miket a t. ház előtt már szerencsém volt előadni, szükségesnek látnám, a magam részéről felkérendőnek tartom, még pedig külön határozati javaslat nélkül az igazságügyminister urat arra, hogy az observatiok megtétele után ezen törvény ideiglenes intézkedésével szemben szíveskedjék a végleges rendezéssel is foglalkozni és annak idején a törvényhozásnak e tekintetben javaslatot tenni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az, a mit megjegyzendőnek tartottam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Kerülve a controversiákat, a hozzám intézett két kérdésre egész röviden válaszolok. (Halljuk!) Arra, hogy szándékozom-e a felügyeleti jogot a tőzsdebíróságok felett is gyakorolni és