Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

1S g 482, országos ttlés 1891. nevezendő törvényszéki széket is megülhessenek, bölcsen intézve a rajok ruházott tendőket. Ezek az emberek 500 írtért szolgálják a közhazát és épúgy 100 frt lakbérük van évenkint, mint a járásbíróságoknál beosztott írnokoknak. Hiába, t képviselőház, de felgerjed ezekben a jegyző urakban is az élet, ők is szeretnének a haza hasznos polgáraivá lenni, megfeleségesednek és meggyermekesednek. (Derültség.) Kérdezem malmost, hogy az a szegény vizsgálóbíró, az az aljegyző, hogyan és miképen fogja betölteni apai tisztét 500 frt fizetéssel? Ez lehetetlen! így, t. ház, igen könnyen megtörténik, hogyha a kis Bettinek nincsen topánkája, a Józsi gyereknek nincsen csizma cskáj a és az nem mehet az iskolába, főleg, ha az apára nagyobb fontosságú vizsgálati ügyek vannak bízva és kerülő utakon előjönnek a mindenféle machinatióval felruházott emberek, valahogyan megszédítik ezt a szerencsétlen vizsgálóbírót. Csoda-e, t. ház, hogy ha ily körülmények közt egy családapa, a ki maga előtt lát egy nagy családot, melynek a mindennapi kenyere is hiányzik, a hol a testi ruhára való sincsen meg, megszédül? Gyakran a sanyarú helyzet és a szegénység visz sok embert oly lejtőre, a honnan azután a mélységbe zuhan. Arra kérem tehát a t képviselőházat és a t. minister urat, hogy a járásbíróságok mellé beosztott aljegyzőkre vagy ne méltóztassék bízni büntető vizsgálatot, vagy ha rábízza, méltóztassék gondoskodni, hogy annak a szegény embernek a megélhetése biztosítva legyen. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Hiszen ismerek magam is ügybuzgó, derék, jóravaló, tudományos aljegyzőket, a kik régen megérdemelték volna, hogy már törvényszéki bírák legyenek; de hát szegény emberek el vannak hagyatva a világon, nincsen pártfogójuk — olyanok, mint a gólya, melynek nincsen pártfogója — következésképen nem bírnak előremenni. Igen kérem tehát, hogy ezt a 200 frttal nagyobb fizetést az ilyen vizsgálóbíróknak méltóztassék megadni s mivel én ebből a szakaszból ezekre az emberekre nézve következtetést levonni nem bírok: kérem a t. igazságügyminister urat, nyugtasson meg arra nézve, hogy ha az ilyen emberek lesznek vizsgálóbírák, ezek ebben az állami kegyben fognak-e részesülni? Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ezen szakaszhoz, t. ház, úgy, a mint ezt már az általános vitában fölemlítettem, magam is egy módosítványt szándékozom benyújtani és mintán ezen módosítványt felolvasom, kérni fogom a t. házat, hogy, ha csak rögtön határozni nem akar, utasítsa ezt ésPolónyi Géza képviselő ár módosítváuyát az igazságügyi bizottsághoz, a mely azután erről jelentést fog tenni. A többi szakasz tárgyalása természetesen tovább haladna, lirilis 23-án, estttSrtflko'n. mert ez a módosítás tisztán csak a vizsgálóbírákra vonatkozik. Felolvasom először a módosítványt és azután egy pár szóval el fogom mondani tartalmát és a különbséget, mely a szöveg és a módosítvány között van (olvassa a módosítványt) : »33. §. A kir. törvényszék vizsgálóbíróját és állandó helyettesét, a kir. törvényszéki bírák sorából, két évi időtartamra az igazságügyminister rendeli ki. A kirendelés ismételhető. A vizsgálóbírót a két év lefolyta után, ha újólag ki nem rendeltetnék is, az elnök az egyes már megkezdett vizsgálatok befejezésével megbízhatja. A vizsgálóbíró évenkint 200 frt o. é. pótlékban részesül. Elegendő elfoglaltság hiányában a vizsgálóbíró e működésével összeegyeztethető más bírói teendővel is megbízható. A törvényszék elnöke a vizsgálóbíró segítségére egy vagy több albírót, vagy törvényszéki jegyzőt, illetőleg aljegyzőt rendelhet ki. A vizsgálóbíró mellé rendelt albírák a vizsgálóbíró vezetése alatt csekélyebb jelentőségű vizsgálatok teljesítésével, vagy egyes vizsgálati cselekményekkel bízandók meg. A vizsgálóbíró mellé rendelt jegyző vagy aljegyző egyes vizsgálóbírói teendőket a vizsgálóbíró utasításához képest s ellenőrzése mellett végeznek. Azonban előleges letartóztatást, vizsgálati fogságot, személy- vagy házmotozást és bűnvádi lefoglalást nem rendelhetnek el. Több vizsgálóbíró viszonyát egymáshoz, az időleges helyettesítés módozatait, valamint a vizsgálóbíró és a melléje rendeltek közötti viszony részleteit az ügyviteli szabályok állapítják meg. Járásbíróságoknál a vizsgálatot a járásbíró vagy albíró teljesíti. Járásbírósági jegyző vagy aljegyző, mint segédek végezhetnek vizsgálóbírói teendőket, a törvényszéki jegyzőkre vagy aljegyzőkre meghatározott módozatok és korlátozások mellett.« A mint méltóztatik látni, némely tekintetben pótolva van a javaslatban foglalt intézkedés hézaga; némely tekintetben pedig a javaslatban foglalt intézkedés módosítása hozatik indítványba. A miben pótolva van, ennek a főbb intézkedései a következők : (Halljuk! Halljuk!) Az első az, hogy a vizsgálóbíró állandó helyettesítéséről vm gondoskodva. Ideiglenes helyettesítése a vizsgálóbírónak szintén e törvényben foglaltatik. Bár nem épen okvetetlenül szükséges, de mégis czélszeríí a törvényben a félreértés elkerülése végett felvenni, hogy a vizsgálóbíró megbízatása ismételhető két év után; de hogy ne kelljen az új vizsgálóbírónak újra kezdeni a be nem fejezett vizsgálatot: bizonyos provisio van erre nézve