Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

482. orsíágos nlés 1891, április 2g.án, estttBrtSkBn. J 13 járásbírái azon a helyen, a melyen hasznos szolgálatokat tehetnek, különösen a szóbeliség behozatala esetén — mert lehet valaki igen kitűnő bíró, a nélkül, hogy valamely bírói testületet vezetni képes legyen — megtartassanak és szolgálatukat hosszabb időre igénybe lehessen venni; méltóztassék saját hatáskörében megfontolás tárgyává tenni, vájjon nem lesz-e helyesebb az, hogy az illetők állásukban egy fokkal előbbre léphessenek. Mert különben bekövetkezhetik az az eset, a mint már felhoztam, hogy az illetők csak korpótlékot kapván, de a másodosztályú bírói állásból előre nem léphetvén, igen természetesen el fognak kívánkozni állásukból. Ha a minister űr el akarja érni ezt a komolyan óhajtott és általunk melegen istápolt czélt: méltóztassék intézkedni, hogy az illetőknek, ha állásukból tovább nem mehetnek, ezen állásukban tétessék lehetővé az, hogy a magasabb fizetési fokra léphessenek. Ezt óhajtom a magam részéről és ha a t. minister úr ellenzi, módosítványt nem is adok be. Van azonban egy concret módosítványom, a melyet be kell nyújtanom. A szakasz 1. pontja arról intézkedik, hogy a vidéki kir. törvényszékek elnökei curiai bírói czímmel és jelleggel felruházhatok. Azt akarom feltenni, hogy tévedésből és csak véletlenül maradt ki e pontból a budapesti kir. törvényszék alelnöke, ki nem elnök és nem vidéki törvényszéki elnök, de aequiparálva van és rangban egyenlő a vidéki törvényszéki elnökökkel. Mindenki tudja, hogy a budapesti törvényszék alelnöke a büntető bíróságnak, e különálló osztálynak önálló vezetője lévén, tényleg olyan bírósági testűlet élén áll, mely kilencz senatusban tanácskozik. Nem is kétkedhetem abban, hogy a minister úr elfogadja azt az állításomat, hogy a főváros büntető törvényszéke bír olyan fontossággal, mint akármelyik vidéki törvényszék és különösen a fővárosban a szóbeliség behozatalával ez az állás exponáltabb lesz minden vidéki kir. törvényszék elnöki állásánál. E mellett, ha figyelembe veszszük azt, hogy a mióta a büntető törvényszék a Fortunából áthozatott — a mi bizonyítja, mily helytelen volt odahelyezni — a bejelentések száma ezerrel szaporodott és ennek daczára ugyanazon munkaerő mellett a rend fentartatik és a közönségnek eddig panaszra nemcsak oka nem volt, mert e bíróság élén olyan ember áll, a ki mindenki tiszteletét egyaránt bírja: azt hiszem, személyi tekintetben sem foroghatnak fenn okok arra, hogy épen ezen állás legyen kizárva a beneficiumból; s ha áll az általános szabály arra nézve, hogy vidéki törvényszékeknél hasznos szolgálatot tehet egy ember elnöki minőségében arra, hogy ez álláKÉl'VH. NAPLÓ. 1887-92. XXIII. KÖTET. sában megtartassák: tizszer és százszor áll ez a budapesti kir. törvényszék alelnöki állására nézve. Nem is hiszem, hogy ellenzésre talál indítványom s ezért tartózkodom annak bővebb indokolásától. Módosításom csak az, hogy az első pontban e szó után »elnokéiiek« tétessék »a budapesti kir. törvényszék alelnökének*. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Balogh Géza jegyző (olvassa). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Nem feledékenységből, hanem szándékosan maradt ki a budapesti kir. törvényszék alelnöke a szakaszból azért — a mire már az igazságügyi bizottságban is czéloztam, sőt különösen az ügyészekre vonatkozó szakasznál egyenesen ki is fejtettem — mert az igazságügyministerium nézete szerint a budapesti törvényszék büntető osztálya önállósíttatni fog. Addig a dolog természete ellen volna ideiglenes intézkedéseket tenni; mert ha arról van szó, hogy valamely egyén érdemel-e előmozdítást vagy nem: ennek eldöntése a törvényhozás termébe még sem való. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen alelnöki állás mai jelentőségében nem fog megmaradni, mert ugyanazt a helyes utat szándékozik e tekintetben az igazságügyi kormány javaslatba hozni — a mit csak törvénynyel lehet elérni — hogy Budapesten úgy, mint az Bécsben és Berlinben is vau, külön büntető törvényszék állíttassák fel, a melynek élére jönne egy elnök, a ki azután a 25. §. rendelkezése alá esik, t. i. mint a fővárosban levő minden törvényszéki elnök curiai bírói j elleggel és ranggal roháztatik fel: tehát ezen jelleggel fog bírni ezen külön büntető törvényszék elnöke is. Lehet, hogy még akkor is meg kell az alelnököt tartani; de én annak semmi esetre sem adnék curiai bírói czímet és jelleget. Az alelnöki állás az első-folyamodású bíróságnál ezzel a ranggal s illetménynyel azért sem ruházható fel, mert az e reform keresztülvitele esetében — s ezt mindenki el fogja ismerni — felesleges is volna. Különben pedig ismétlem, az igazságügyi kormány törvényjavaslatot szándékozik erre nézve benyújtani; s e kérdés szorosan összefügg — a mi tel említtetett itt a házban 9 magam is szóltam róla az igazságügyi bizottságban — azzal is, hogy fentartassék-e egyáltalában a pestvidéki kir. törvényszék és ne olvasztassék-e össze az ily módon átalakított szervezettel. A nélkül, hogy ezt megígérném, bár helyeslem, csak azt mondom ez alkalommal, hogy ezt is consideratio alá kell venni és törvényjavaslatot fog kelleni a háznak e részben benyújtani. Ez volt az oka, t. ház, annak, hogy a budapesti törvényszéknél az alelnöki állás a curiai bírói állású helyek közé fel nem vétetett. 15