Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

482. országos ülés 1891. április 83-án, csütörtökön. |j j a ki bíróvá lesz, különösen a felső bíróságoknál, egy bizonyos időt önálló pályán töltött legyen el. Ezt az igeu szépen kidolgozott indokolás mondja. Már most megszabja a bírói vagy ügyészi hivatalnál az öt évet, a euriai kinevezésnél pedig a tíz évet; azonban a 4-ik pontban azt mondja: »az igazságügyim nisteriumban, a királyi curiánál, királyi ítélőtáblánál, kincstári jogügyek igazgatóságánál vagy közalapítványi ügyigazgatóságánál fogalmazási szakban szolgált«. Az igazságügyministeaiunmál a fogalmazási szak kezdődik a segédfogalmazónál, sőt esetleg a gyakornoknál, de ilyen ott nincs alkalmazásban. Én nem kívánom, t. ház, az igazságügyministerinmot és annak személyzetét kizárva látni abból, hogy esetleg felső bírói pályára jusson; hanem ha valaki az igazságügyministeriumban öt évig mint segédfogalmazó működött, az absolute nem dolgozott önállóan, mert hiszen munkálata annyi és annyiszor vizsgáltatott felül, s hogy ez aequiparaltassék az ügyvédi, ügyészi vagy közjegyzői gyakorlattal, azt igazságosnak, méltányosnak egyáltalában nem tartom. Általában óvatosan kell ezzel a kérdéssel elbánni. A t. minister úr az igazságügyministerium személyzetét — a mint már voltam bátor az általános vitánál felemlíteni — beosztotta a bírói rangsorba ; az áthelyezések, úgy látszik, sűrűen szándékoltatnak és a refügium biztosíttatni szándékoltatik sok személy számára. T. képviselőház! Még ez ellen sincs kifogásom, hogy az igazságügyministeriumban hű és hasznos munká-í ságban eltöltött évek — még akkor, is ha politikai szolgálatban töltettek el ne legyenek egészen parlagon eltöltöttek, hanem legyen valakinek menedéke, hogy a bírósághoz átmennie lehessen; de észrevételem van az ellen, hogy a segédfogalmazó 5 évi szolgálat után kir. táblabíró lehessen, vagy a fogalmazó 10 évi szolgálat után euriai bíró, épen úgy, mint az 5 vagy 10 évet önálló praxisban eltöltött bíró, ügyész vagy ügyvéd. Én óhajtottam volna, hogy a t. minister úr ezen pzakasz tekintetében nyilatkoznék az iránt: nem volna-e helyesebb, ha az ilyen nem önálló fogalmazási szakban eltöltött szolgálat hosszabb határidőhöz köttetnék, mint 5 év, és hogy az igazságügyministeriumnál magasabb rangfokhoz köttetnék az, hogy valaki átmehessen abírósághoz: pl. titkári álláshoz. De hogy egy segédfogalmazót egyenesen királyi táblai, sőt euriai bíróvá lehessen kinevezni: ez nem volna helyes. Ez volt általános megjegyzésem, a mire nézve csak a t. minister úr nézeteit kívánom ismerni, sőt azt is elengedem, hogy nyilatkozzék, én csak aggályaimat akartam kifejezni. (Helyeslés és derültség a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! A mi a 22. §-ban foglaltatik, az azon qualificationak, hogy úgy mondjam, minimumát foglalja magában, a mely szükséges ahhoz, hogy valaki a felső bíróságoknál alkalmaztassák és e szakasz rendelkezésének nem is az az értelme, mintha az itt elősorolt egyik-másik kellék biztos garantiát nyajtana arra, hogy az illető a másodfokú, vagy épen a legfelső bíróságnál nyugodtan alkalmazható, mert ezenkívül még sok egyebet kell az illetőnél megvizsgálni. E szakasz rendelkezésének jelentősége abban áll, hogy lehetetlenné teszi azt, hogy bírói és ügyészi állásokra olyanok alkalmaztassanak, a kik azelőtt egészen idegen téren, nem a gyakorlati jogélet terén működtek. De arra, hogy az elhelyezhetők széles köréből az alkalmas kiválasztassák: arra egyedül ez a szakasz garantiát nem nyújt és semminemű törvényes intézkedés nem is nyújthat. Ne csak az igazságügyministerium körében keressük azt — a mire különben még visszatérek — hogy lehetnek ott a fogalmazói szakban olyanok, a kik öt évig szolgáltak és még sem bírnak sem azzal az Önállósággal, sem azokkal az ismeretekkel, hogy nyugalommal legyenek kinevezhetők másodbírósághoz, vagy ha 10 évig szolgáltak, a legfelsőbb bírósághoz; mert ezt minden professio körében meg lehet találni. így ha valaki 5 évig ügyvédkedett, kérdem: mire nyújt ez megnyugtató biztosítékot ? Polónyi Géza: Mert önálló! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Meglehet, hogy valaki önállóan ügyvédkedik és tudatlan is. hanyag is, sem erkölcsi, sem szellemi, sem tudományos képzettséggel nem bír. (Helyeslés jobb felöl.) Ilyen egyén is lehet 5 évig önálló ügyvéd. Vagy tekintsünk el ettől. Ha valaki 10 évig gyenge albíró — mert csak nem lehet mindenkit elmozdítani, a kit a felügyeleti hatóság gyengének ítél — a hallott magyarázat szerint az eltöltött idő után a curiához jöhetne. Mindezt csak annak a bizonyítására hoztam fel, hogy az itt felsorolt feltételek önmagukban egy professio körében sem teszik az illetőket alkalmassá a felsőbb vagy legfelső bírói állásra; hanem csak arra valók, hogy tisztán közigazgatási, vagy egyéb téren alkalmazott egyének, a kik a gyakorlati jogélet terén nem működtek, távol tartassanak — és helyes, hogy távol tartatnak — a bírói állásoktól: inert a bíróságoknál ezelőtt egyik legnagyobb baj az volt, hogy különben igen érdemes egyéneket a közigazgatási szolgálat köréből egy régen