Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-454
4S4. ©rsziígos ülés február 7-én, szombaton. 1891. 79 Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság előadója: Engedelmet kérek, de nekem kötelességem a kérvényi bizottság álláspontját védelmezni. (Halljuk! Halljuk!) Korántsem az volt a kérvényi bizottságálláspontja, hogy a minister úr eljárását helytelenítse s mintha azt 'törvénytelennek találta volna; ellenkezőleg, teljesen helyeselte és törvényesnek találta álláspontját. A kérvényezők azonban a törvény 8. § ának módosítását kérik és e helyett a törvényes álláspontnak megfelelő más, a magánjogi igények érvényesítésére alkalmas törvénynek meghozataláért esedeznek. Midőn tehát a kérvényi bizottság a törvényt módosítani czélzó kérvényeket javasol pártolás végett a ministerhez átteni: néma kérvényezőknek magánügyét pártolja, hanem egyáltalában mindazon egyénekét, a kik hasonló viszonyok közt vannak, vagy talán lesznek, (Helyeslés hal felöl.) Ez volt tehát a kérvényi bizottság álláspontja; mert másként, ha a kérvényi bizottságmagát a törvényt, vagyis az 1888. évi XXXVI. t.-cz. 8. §-át bírálja, akkor a minister árnak álláspontját helyeselnie kellett volna. Kérem tehát a kérvényi bizottság nevében, hogy a kérvényeket pártolás végett méltóztassék a ministerhez áttenni. (Helyeslések.) Rakovszky István: T. képviselőház! Én hosszabb indokolás nélkül a kérvényi bizottság határozati javaslatával szemben egy másik határozati javaslatot vagyok bátor elfogadásra ajánlani. (Halljuk!) A nézeteltérés ugyanis, ha jól értettem a felszólalásokból, a körül forog, hogy a kérvények egyszerűen adassanak-e ki a pénzügyministernek, vagy pártolás végett. Minthogy pedig én, legalább azok után, a miket a pénzügyminister úr kifejtett, nem találnám helyesnek, hogy a t. ház ezen szavak által „pártolás végett adatnak ki", magáévá tegye, a mi a kérvényekben, esetleg még a törvény módosítására vonatkozólag is foglaltatik; (Helyeslés.) míg másrészről helyesnek találom azt, hogy ott, a hol egyes esetekben a pénzügyminister űr a bajokat orvosolhatja, azt megtegye: én ennélfogva nem akarok abba a túlzásba esni, hogy a kérvényeket egyszerűen irattárban helyezzék el, hanem, hogy meg legyen az orvoslásnak lehetősége, óhajtom, hogy a pénzügyministernek a kérvények kiadassanak, de minden hozzátétel nélkül. (Általános élénk helyeslés.) Ily értelemben vagyok bátor határozati javaslatot benyújtani. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: elfogadja-e változatlanul a kérvényi bizottság javaslatát, a mely szerint a kérvény pártolás végett adatik ki a pénzügyministernek, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház azt nem fogadja el és igy kijelenthetem azt is, hogy a ház Rakovszky István módosításával fogadja el a határozati javaslatot. Varasdy Károly jegyző (olvassa): Özv. Holezer Abrahámné, úgy is, mint kiskorú gyermekei t. gyámja, komárommegj^eicsicsói lakos, a pénzügyministernek regálé-kártalanítás ügyében hozott határozatát megváltoztatni kéri. Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság előadója: T. képviselőház! Özv. Holezer Abrahámné, úgy is, mint kiskorú gyermekei t. és t. gyámja, nemesi jogon birt volt korcsmáltatási jogot Komárommegye Csicsó községében ; de mivel ő maga gyakorolta a korcsmáltatási jogot, csakis harmadosztályú kereseti adót fizetett és ezen az alapon a közigazgatási bizottság 7,505 forintban állapította meg a kártalanítást, ellenben a pénzügyminister úr azt leszállította 5.400 forintra. Ebben ő sérelmet lát és a háznál kér orvoslást. A péuzügyministeri leiratban az volt előadva, hogy folyamodó nem teljesítette szabályszerűkig a törvény 10. §-ában megkívánt többlet-bizonyítást ; nevezetesen csak másolatban csatolt egy szerződést folyamodványához és azonkívül egy bírósági végrehajtási végzést, melyben 450 frt haszonbérdiátralék behajtását sürgeti. Ezeket azonban törvényszerinti okmányoknak nem fogadhatja el, mert a bírósági végzésből nem tűnik ki, hogy mely időből származik a hátralék ; másrészt a bérlő ki lett ugyan hallgatva, mint tanú a vallomás igazolására, de érdekeltségénél fogva azt sem lehetett elfogadni s azért sem, mert egy tanú vallomása nem teljes bizonyíték. Ezért a harmadosztályú kereseti adójában benfoglalt összeg után állapíttatott meg a kártalanítási tőke. A kérvényi bizottság ezt helyesnek találta és a kérvényt visszavehetés czéljából irattárba helyeztetni javasolja. Kun Miklós: T. ház! Áz imént tárgyalt kérvények mindegyikére kimondta a t, ház, hogy a pénzügyminister urnak kiadatnak ; egyedül a jelen kérvény az, melyet a bizottság az irattárba kíván letétetni. A t. pénzügyminister úr, azt hiszem, egyáltalán nem fogja kétségbe vonni azt, hogy lehatnék egyes sérelmes esetek, melyekben a kártalanításra jogosított követelésének megfelelő kielégítést nem nyert. Én nem kérek a t. háztól egyebet, mint hogy méltóztassék a kérvényt is azon elbánásban részesíteni, mint az előbbieket. Lehet, hogy igaza vau a kérvényezőnek, lehet, hogy nincs igaza; de egyedül ez az út az, melyen netáni károsodását megelőzheti. (Helyeslés a szélsőbalon.)