Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-471

394 471. orscAgos ülés márezins 10-én, keiden. 1891. Visszatérek most arra, hogy miért nem tartom szükségesnek a szerződés bemutatását. Hiszen a t. minister itt úgyszólván kötött marche-route-tal haladhat. Határozottan meg van mondva, hogy hány fegyvert, mily árért és mely gyárban szerezhet be. Hoitsy Pál: Három év előtt is benne volt, mégis megbukott! Gromon Dezső államtitkár: Az 1888: II. t.-cz. 2. §-ában felhatalmáztatott a minister ily áron fegyvereket beszerezni, de nem volt megnevezve a fegyvergyár, úgy, mint itt határozottan meg van jelölve a fegyver- és gépgyár-részvénytársaság. De másrészt az is áll, hogy egy minister szerződést nem köthet valamely szállítóval vagy fegyvergyárral úgy, hogy még akkor is, ha az semmi körülmények közt sem tenne eleget kötelezettségének, a minister köteles legyen a szállítóval a szerződést fentartani. A szerződésbe tehát okvetlenül fel kellett venni intézkedéseket arra az eshetőségre, hogy ha az a gyár a legkésőbbi szállítási határidőn túl sem szállít fegyvereket, ezen szerződést is felbonthatja. A szerződésben ki van kötve, hogy miután a fegyvergyár kötelezte magát 1893. évi deczember hó végéig az összes 35 ezer darab fegyvert szállítani, abban az esetben, ha azon túl az egész 35 ezer darab fegyvert nem szállítaná, a minister fel van jogosítva a szerződést felbontani; és ez természetes is, mert hisz neki fegyverre van szüksége. (Úgy van! jobb felől.) Méltóztassanak megmondani, hogy ugyan meddig menjen a minister úr arra való tekintetében, hogy az a fegyvergyár fennállhassoü ? Csak nem kötelezheti magát arra, hogy a szerződést még akkor is fentartsa, ha fegyvereket soha sem kap. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) É törvényjavaslatban — a mint hangsúlyoztam — meg van szabva a fegyverek ára és meg van mondva, hogy mily fegyvergyárral köteles a minister szerződni. De már az egyes részletekre nézve a szerződés oly technikai hivatkozásokat tartalmaz, hogy a mint már a múlt alkalommal a bizottságban is említettem, szakismeretekre volna szükség, hogy ezt minden képviselő megérthesse. (Egy hang a szélső baloldalon: Tessék a szerződést a Ms asztalára letenni !) Annak sem volna czélja, mert nem vagyunk fegyvergyárosok s így annak technikai vonatkozásait megérteni alig volnánk képesek. De •különben is lehetnek a szerződésben oly dolgok, melyeknek nyilvánosságra hozatalát a fegyvergyár üzleti szempontból sem tartaná kívánatosnak. (Úgy van! jobb felől.) Ha a t. ellenzéknek — a mint tapasztalom — nincs is bizalma a honvédelmi minister úr iránt; a kormánypártnak mégis csak kell viseltetni annyi bizalommal iránta, hogy midőn a törvényjavaslat határozottan kimondja, hogy az árban 34 forint 28 krajczárnál tovább nem mehetsz, hogy a szerződést köteles vagy ezzel a fegyvergyárral megkötni: hogy akkor a szerződés részleteit a ministerre bízza, nem tételezhetvén fel róla, hogy a kincstár érdeke ellen fog cselekedni, a mit szem előtt tartani kötelessége is. Minthogy tehát a fegyvergyár részéről nyilvánult kívánságok teljesíttettek; s minthogy a szállítási határidő is oly messzire van kitolva : niucs kétség az iránt, hogy a szerződés meg is fog tartatni. Igaz, hogy Loewe is részt vesz a gyárban, a ki az első fegyvergyárban is részt vett, de azóta már bő tapasztalatokat tehetett nemcsak itt, de Németországban is. Ez kitűnik abból, hogy eleinte ott sem tudott kellő mennyiségű és minőségű fegyvereket szállítani és most már Í50 ezer darab szabályszerű fegyvert szállított Németországnak. Azt méltóztatott mondani, hogy az első magyar fegyvergyárat ócsárolta a minister úr, most pedig dicséri és azon reményének ad kifejezést, hogy most szállítóképes lesz; továbbá, hogy akkor a gépeket rosszaknak tartotta, most pedig jónak találja azokat. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Hiszen ugyanazok ma is !) Engedelmet kérek. Azon a gépen rajta lehet ugyanaz a kerék, rajta lehet ugyanaz a szíj és ugyan az a gőzgép is hajtja. Nem is ezek voltak a rosszak, nem ezeket kellett tehát átalakítani, hanem csak azon idomszereket, a melyek a fegyver alkatrészeket mintegy a gépből kinyomják. (Úgy van! jobb felöl.) Két évet kért a fegyvergyár és az neki meg is adatott a honvédelmi minister részéről, hogy legyen elég ideje arra, hogy ezen, egyes részleteikben rossz gépeket kiigazíthassa. Miután pedig a gépek itt voltak és iít vannak, a gyárnak új gépek beszerzésére és behozatalára szüksége nincs, azért nem is kívánta, hogy adassék meg neki a vámrestitutio, úgy, mint az elsőnek megadatott. Szintúgy a telep is meglévén, e tekintetben sincs kedvezményre utalva. A többi kedvezményeket, melyek a 2. §-ban foglaltatnak, a ház bölcsesége, azt hiszem, megadhatóknak fogja találni. Azt hozza fel a t. képviselő ár, hogy én a pénzügyi vagy a véderőddzottságbaa azt állítottam volna, hogy a közös hadügyministerrel is köttetett volna egy szerződés s azért nem akarom bemutatni azt, melyet a gyárral kötöttünk, mert a kettő némi összefüggésben van. Ennek egyáltalán semmi alapja nincs. Azért, mert a honvédelmi minister a hadügy minister nevében kötötte a gyárral a szerződést, ebben semmi titkolni való nem foglaltatik.