Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-471

39f *'i* orsífígos ülés máressliis 10-én, kedden. 1891, vannak a kormány padjain a ininister urak közül többen, a kik a múlt fegyvergyári vita alkalmából gondoskodtak arról, hogy a közvéleménynek sérelme orvosolva legyen s elérjük azt a czélt, hogy Magyarországnak fegyvergyára legyen. Az új fegyvergyár, a mint ennek alakítása contemplálva vau, nem egy teljes fegyvergyár ugyan, mert már maga a czíme is mutatja, hogy fegyver- és gépgyár s ezen kevés fegyvernek elkészülte után ez a gyár géprészgyárrá fog átalakíttatni; de hát a két rossz közül mégis csak előnynyel bír a jelenlegi javaslat. „Mert ha az önálló nagy fegyvergyárt a honvédelmi minister úrnak sikerült eltemetnie, mégis marad egy oly surrogatum-féle fegyvergyár, a melyet aztán idővel át lehet alakítani és ha a szükség Úgy hozná magával, lehet azután ebben fegyvereket készíteni. Furcsa dolog az, t. ház, hogy a t. honvédelmi minister úr az indokolásban beismeri, hogy ez a fegyvergyár képes lesz fegyvereket szállítani; holott a régi fegyvergyáron, a mint arról meggyőződtem, semmiféle változás nem történt s abba még csak egy új srófot sem hoztak s ugyanazon gépekkel fogják a fegyvereket készíteni, a melyek most bizonyosan meg felelők lesznek, míg azelőtt átvehetetleneknek bizonyultak. Hogyan van ez? Egyszerűen úgy, hogy most a minister úr oly fegyvereket rendel meg, a melyeket át akar venni; azelőtt pedig megrendelt oly fegyvereket, a melyek tekintetében előre az volt a szándéka, hogy ne vegye át. (Élénk tetszés és helyeslés a szélső haloldalon.) Hiszen csak azon részletekből is, a melyeket az államtitkár ár a honvédelmi ministerium és az új fegyvergyár között kötött szerződésből felolvasott, kiviláglik azon rossz szándók, a melylyel azelőtt voltak, midőn a 180.000 fegyver megrendeltetett s bebizonyult ezen szerződésből, hogy körül lehet írni azt, hogy mi a jó fegyver s hogy micsoda qualitással kell bírni a puskának, hogy beváljék. Mi itt, az ellenzék padjairól hangoztattuk a múltkori fegyvergyári vita alkalmával, hogy a fegyvergyár nem kapott mintákat és hogy a fegyvergyárnál nem volt egyetlenegy elkészített oly mintapuska, a mely szerint a fegyvergyárnak dolgoznia kellett volna. Mi csak egy mintapuskát követeltünk a 180.000 darab tégy ver megrendelésénél és most a honvédelmi minister úr 200 mintafegyvert ad át 35.000 puska megrendelésénél. Mi már akkor kifogásoltuk, hogy az idomszerek nem voltak előre elkészítve és a fegyvergyárnak átadva, úgy, hogy ott nem is tudták, hogy voltaképen micsoda idomszerek szerint kell dolgozniok. S ime, ez a baj is most el van hárítva, mert az államtitkár úr megmondta a pénzügyi bizottságban, hogy az idomszerek felküldettek Bécsbe az arsenálba, ott meg fognak vizsgáltatni s mint normál-idomszerek fognak a gyárnak átadatni. Szóval, t. ház, most bebizonyul az, hogy mindazon kifogások, a melyeket mi az akkori vita alkalmával tettünk és a melyeknek jogosultságát a honvédelmi minister úr tagadásba vette, alaposak; és a miket mi akkor kívántunk, mindazokat ő maga most szükségeseknek tartotta és a szerződésbe be is vette. Tehát a mi arsenálunkból veszi fegyvereit és kénytelen a harezban ellenünk ezeket érvényesíteni. (Igaz! Úgy van! a haloldalon.) Én is nagyon óhajtanám, t. ház, hogy a parlamenti formáknak és a parlamentarismus lényegének megfelelőleg a honvédelmi minister úr a szerződést terjessze be a háznak. A pénzügyi bizottságban követeltük is ezt; de akkor az államtitkár úr azt mondotta, hogy a szerződést már csak azért sem lehet beterjeszteni; mert abban módozatok vanuak a közös hadügyminister által szintén ezen új fegyvergyárnál megrendelt harmincz és néhány ezer fegyver készítésére és szállítására nézve. De ez nem lehet kifogás. Kekünk, a magyar parlamentnek, jogunk van azon szerződést megismerni, mert lehetséges, hogy valami compücatio előállásával megint kibúvót találnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, hogy most már megadta magái a sorsnak a honvédelmi minister úr ós mint azon híres 14. §-nál, egy hétig elfogadhatatlannak mondotta azt, a mit mi követeltünk és öt perez alatt elfogadta-: azt hiszem, most már argumentumaink által szintén le van győzve és a kényszernek engedve, ő is hozzájárul a fegyvergyár istápolásához. Elfogadom a törvényjavaslatot ; de csatlakozom Hoitsy Pál t. képviselőtársam azon indítványához, hogy a szerződés bemutattassék és az itt mindnyájunk rendelkezésére álljon. (Helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Madarász József jegyző: Csanády Sándor! Csanády Sándor:T. képviselőház! Miután a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat nem tisztán a magyar nemzet érdekében működő honvédség kezébe akarja adatni a magyar fegyvergyárban készített fegyvereket: a törvényjavaslat azon részét elfogadom, hogy a honvédség a magyar fegyvergyárból láttassék el fegyverekkel; de ha a törvényjavaslat elfogadtatik, a közösügyes érdekekben is felhasználtattatnak a magyar fegyvergyárban készített fegyverek; és miután én hazáin és nemzetem önállóságát és függetlenségét óhajtom és óhajtom azt, hogy,a