Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-458
458. országos illés fefcrnár 18-íin, szerdán, 1891, 155 területén lakó róni. kath. tanítók egyesületének Halassy Gyula képviselő által beadott kérvényét, melyben az 1875. XXXII. tez. módosítása iránt kérelmez ; Hajdu-Nánás 580 polgárának Irányi Dániel —, Rapp község polgárának Beniczky Árpád —, Tornya mezőváros képviselő-testületének és Szabad-Szent-Tornya község polgárainak Justh Gyula képviselő által beadott kérvényeit, melyekben az önkormányzatnak, illetőleg a tisztviselők választási jogának fentartását kérik. Ezen kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adatnak ki. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Kémé nyi Ambrus, a közlekedésügyi bizottság előadója ! Neményi Ambrus előadó: T. ház! Van szerencsém bemutatni a közlekedésügyi bizottság jelentését a kereskedelmi minister úrnak a haraszti-ráczkevei helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó előterjesztése tárgya ban. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idején napirendre kitűzni. Elnök: A jelentés kifog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és idejében napirendre fog tűzetni. Több előterjesztés nem lévén, következik az indítvány- és az interpellatiós könyv felolvasása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Van szerencsém a t. háznak kijelenteni, hogy az indítvány könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interpellatiós könyvben a következő bejegyzés van: Február 17-én gr. Andrássy Manó, a jövendő herczegprimás székhelyének Esztergomból Budapestre leendő áttétele végett, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. Elnök: Az interpelláló képviselő úr az ülés végén a meghatározott időben fogja megtenni interpellátioját. Következik a napirend: az igazságügyi bizottság 681. számú jelentése a consuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Szólásra következik: Balogh Géza jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak közjogi részét a tegnapi felszólalók, Helfy Ignácz t. barátom és gróf Apponyi Albert t. képviselő úr oly alaposan, behatóan és érvekben gazdagon fejtették ki, hogy azokhoz alig lehetne hozzáadni valóm; legalább legkeyésbbé sem érzem magamat hívatva arra, hogy ama fényes érveléseket gyenge tehetségemmel megtoldani még csak meg is kíséreljem. Kíváncsian várom ezekre a t. igazságügy minister úr nyilatkozatát, illetőleg tegnap igért czáfolatát. Nagyon kíváncsi vagyok erre s azt hiszem, e tekintetben nem vagyok az egyedüli e házban. Csak egy körülményre bátorkodom még nyomatékosan felhívni a t. minister úr figyelmét, a melyre sem az indokolásban, sem a javaslatban nem találtam felvilágosítást. Nem szólok most a javaslatnak közjogi részéről, a magyarosztrák közös vagy vegyes viszonyokról, hanem csak a Helfy Ignácz t, barátom által is már röviden érintett ama rendelkezésére kívánom a figyelmet felhívni, hogy a törvényjavaslat által tervezett konstantinápolyi consuli főtörvényszéknek, s általában a törvényesítendő — mert eddig tudvalevőleg nem volt törvényen alapuló — consuli bíróságoknak nyelve minő lesz és minő lesz állam-czímere, és pecsétje ? Megvallom, ezekre súlyt helyezek, nem lévén előttem, közönyös a nemzeti jelvények megtartása vagy mellőzése, annál is inkább, mert nem szeretném nyelvünknek jogosalt használatát az igazságügy teréről leszorítva látni. Mondom, nagyon kíváncsian várom ezekre a t. igazságügyminister úrnak felvilágosítását. Ennek megjegyzése után, a dolognak egy más oldaláról óhajtok szólni s igen kérem a t. háznak kegyes figyelmét és engedélyét arra nézve, hogy ha némelyek előtt talán nem látszanék szoros összefüggésben lenni beszédem egyik vagy másik része magával az itt fenforgó törvényjavaslattal, mégis tekintettel az ottani általános visszonyok ismertetésére, méltóztassanak kegyes türelmökkel megajándékozni. (Halljuk! Halljuk! a hal- és szélső haloldalon.) Nevezetesen azon alattvalók viszonyairól óhajtok szólam, a kik között előforduló perlekedések fogják leginkább a consularis bíróságok tevékenységét igénybe venni. A török szultán ő felségének még most is három világrészre kiterjedő birodalmában lévő magyar és osztrák alattvalók egymáshoz való viszonyaitmegfigyelve—'amint azokat magam a helyszínén, nemcsak a központban Konstantinápolyban, a hol e íőtörvényszék felállítva lesz, hanem annak környékén, a kis-ázsiai és európai részeken tett kirándulásaim és hosszabb tartózkodásom alkalmával megismerni szerencsés voltam — némileg talán eltérők nézeteim azoktól, a melyek felületes értesülések alapján iminnen-amonnan a hírlapi közlésekből olvashatók, pedig ezek lényegileg a tárgygyal nagyon is összefüggenek, mert hiszen első sorban a magyar, illetőleg osztrák alattvalók peres viszonyait szándékolja az egész intézkedés törvényesíteni, Szólanom kell némi párhuzam végett, érintőleg csak rövideden, más európai nagyhatalmak ottan élő alattvalóiról i«, 20*
