Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-457

J52 457. országos ülés február 17-én, kedden. 1891. Ez, t. képviselőház, az az irányzat, melyet én követni óhajtok s a melyet követtem következetesen ezen oki álról mindenkor s a melyről soha lemondani és a melytől eltántorodni nem fogok. (Élénk éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Ezen irányzattal homlokegyenest szemben áil fejtegetéseim értelmében e törvényjavaslat, a melylyel foglalkozunk s azért úgy közjogi, mint politikai indokokból ezen törvényjavaslatot mellőztetni kérem és a helyett ajánlom elfogadásra azt a határozati javaslatot, a melylyel mi a kérdésnek a magyar bírói hatalom függetlenségének alapján való megoldását hozzuk javaslatija. (Hosszantartó éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Elnök." A határozati javaslat fel fog olvastatni. Balogh Géza jegyző (olvassa): /Határozati javaslat a consuli bíráskodásról -zóló törvényjavaslat tárgyában. A ház helyesli a kormány azon törekvését, hogy a consuli bíráskodásnál tényleg fennálló sérelmes állapot megszűnjék. Minthogy azonban a kormány által ily ozélbót beterjesztett és az igazságügyi bizottság által elfogadásra ajánlott törvényjavaslat az ország közjogi állásának, különösen pedig igazságszolgáltatási fenségjogának meg nem felel: a ház azt el nem fogadja, hanem utasítja a kormányt, hogy új törvényjavaslatot terjesszen a ház elé a következő főbb elvek alapján : 1. A consuli bíráskodást magyar honosok fölött ő Felsége a magyar király által, a magyar igazságügyminister ellenjegyzése mellett kinevezett consuli bírák a magyar király nevében gyakorolják; és pedig 2. ott, a hol azt a körülmények indokolják, külön magyar consuli bírák alkalmaztatnak; máshol maguk a consulok neveztethetnek ki magyar consuli bírákká. Ez utóbbi esetben a kinevezés nincs kötve az 1869. IV. tcz. korlátaihoz. 3. A magyar consuli bírák a helyi viszonyok által követelt eltérésekkel, a hazai jog szerint ítélnek. 4. A magyar consuli bíráktól a felebbvitel hazai fel-törvényszékekhez történik. 5. A bírói illetőséget az alperes honossága állapítja meg. 6. A védenczek maguk állapítják meg, vájjon a magyar vagy az osztrák honosokkal kivánnak-e egyenlő elbánásmódban részesülni. 7. A külön magyar consuli bírákra, valamint a magyar bírói jelleggel felruházott consulokra — bírói minőségben — vonatkozó anyagi és alaki fegyelmi szabályok, a különleges viszonyoknak figyelembe vételével magában a törvényben állapítandók meg. Gr. Apponyi Albert, Királyi Pál, Horánszky Nándor, ifj. Ábrányi Kornél, Hodossy Imre, Nagy István, Hock János, Hollaky Imre, Kudlovich Imre, Berger Ignácz, IvádyBéla, Gulner Gyula, Linder György, Bujanovits Sándor, Bernát Béla, Dessewffy Aurél, Mihályi Péter, Beöthy Ákos, Horváth Lajos, b. Andreánszky Gábor, Benedek Elek, Zay Adolf, Tomesónyi László, b. Kaas Ivor, Tolnay Gábor, Svastics Gyula, Melczer Géza, b. Sennyey István, gr. Wenckheim Frigyes, gr. Károlyi László, Wittmann János, Yeszter Imre, Gaál Jenő, Kovács Albert, Balogh Géza, Bolgár Ferencz«. (Élénk, hosszantartó felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Éljen Apponyi Albert!) Szilágyi Dezső igazságügyi minister: T. ház! Azoknak az érdemére, a miket Helfy Ignácz képviselőtársam és Apponyi Albert képviselő úr felhoztak, az idő ily előhaladott stádiumában felelni nem akarok. {Mozgás bal felöl.) Csakhamar eljön az alkalom, a midőn azokkal az indokokkal tüzetesen fogok foglalkozni és a midőn az ezen törvényjavaslat ellen felhozott vádakat, nézetem szerint, mint alaptalanokat, fogom, mint remélem, kimutatni. (Felkiáltások bal felöl: Meglátjuk!) Hanem, t. ház, jelenleg két tényleges helyreigazítást kell tennem, illetőleg felvilágosítást adnom, a mely már csak azért is czélszeríí lesz, hogy a vita további folyamában a képviselő urak ennek tudatával is nyilatkozhassanak. (Halljuk !) Apponyi t. képviselő úr is, Helfy t. képviselő úr is rámutatott arra, hogy a birodalmi tanácsurak házában fenforgotfc javaslatban és abban, a melyet én nyújtottam be a háznak, bizonyos szövegezési — és pedig a mint ők is mondták, nem jelentéktelen — eltérések fordulnak elő. Erre nézve egyszerűen és rövidep csak annyit mondok, hogy azok, a mik az általam benyújtott javaslatban foglaltatnak, a két kormány egyetértő tárgyalásainak eredményei. (Egy hang bal Jelöl: Hát a másik!) Az iránt méltóztassék másutt, talán a Beichsrathban kérdést tenni. (Élénk derültség.) B. Andreánszky Gábor: A Reichsrathba nem megyünk. Szilágyi Dezső Igazságügyi minister: A kormány, midőn e javaslatot előterjesztette, igen természetesen olyan törvényjavaslat elfogadására hívja fel az országgyűlést, és — erről csak mint itt felemlített suppositumról szólok — ha netalán a monarchia másik államában egy ezzel egyező javaslat el nem fogadtatnék, vagy