Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-455
Iu6 4äö. orszíigos ülés február 12-én, csütörtökön. 18í)l. hanem ellenvetéseket idézhetne elő. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a minister úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a választ tudomásul veszi. Következik gróf Apponyi Albert képviselő úr interpellatiója. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az általános választások közt lefolyó időközökben előforduló partialis választások rendesen nem igen módosítják — legalább érezhetídeg nem — a pártok arányait és ezért a pártok hatalmi tusakodása szempontjából csak igen kivételes esetekben bírnak jelentőséggel; azonban egyes választásoknál előfordult jelenségek és a követett, vagy eltűrt ténykedések alkalmasak lehetnek arra, hogy világot vessenek a kormánynak a választásokkal szemben jövőre követni szándékolt eljárására s ezért fontossággal is bírnak, még pedig nigyobbal, mész szebb terjedővel, mint a minő az egyes eseteknek talán tulajdonítható. Ez az oka annak, hogy a Trencsénmegye varini kerületében jelenleg folyamatban levő választási mozgalomra vonatkozólag kezemhez jutott s megbízható forrásból eredő magán tudósítások nyomán kérdést vagyok bátor a t. beliigyminister úrhoz intézni. Ezen magán tudósítások, melyeknek részleteire nem akarok kiterjeszkedni, oda pontosainak össze, hogy az ezen kerületben megindult választási mozgalomnál a hivatalos apparátus a kormány érdekében kifejtett működésnél a vezér szerepet játszotta. Az eddig dívó szokás szerint működésbe helyeztetik a főszolgabíró, a szolgabíró, a községi jegyzők, sőt még egyes központi tisztviselők is. Csanády Sándor : Államosítani kell ! (Elénk derültség a jobb- és a szélsőbalon.) Gr. Apponyi Albert: Goncret törvénytelei ség a tudomásomra hozott tények közül csak egyben nyilvánul: abban, a mely a hozzám jutott tudósítás szerint előfordult, hogy a választókerűlet egyik helyén Kisueza-Ujhelyen az ellenzéki jelölt programúi beszédének megtartása elé erőszakosan ak; dályokat gördítettek s a népet annak meghallgatásában erőszak alka 1 mázasával meggátolták. De, t. ház, kérdésem és felszólalásom indokát nem is annyira ez a concrel eset képezi s nem is annyira a törvénytelenségi vád, mely egyes eseményre nézve felmerül; hanem inkább az, hogy ezt az alkalmat jónak tartom arra, hogy a t. kormánynak és különösen a t. bel ügyroinister urnak mód nyújtassák a nyilatkozásra : miként vélekedik ő a tisztviselők hivatásáról a választásoknál 5 s hogy vájjon az ő kormányzata biztosítékot nyújt e nekünk arra, hogy az általános választások a pártok loyalis mérkőzésének terét fogják-e képezni, vagy pedig az e téren divatozott hivatalos ököljog fog-e gyakorlatban maradni? E tekintetben, t. ház, nincs is szükség, hogy incorrect, vagy helytelen eljárást constatáljak arra, hogy egyes kézzelfogható törvénytelenségek történtek. Maga a tény, hogyha a tisztviselőikar, hogyha a hivatalos elem a pártmozgalmakban egyik pártnak javára a maga befolyását latba veti és szerepet játszik; hogyha : a tisztvdselőkar mint az egyik párt erejének vezérkara jelenik meg, még ha semmi concret törvénysértést nem követ is el: még ez is illetéktelen, az alkotmányosság szellemével ellentétben álló pressio a szabad választásokra. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mert nemcsak azon visszaélések eltávolításán kell fáradoznunk, a melyek a büntető igazságszolgáltatás, vagy fegyelmi megtorlás alá eső concret törvénytelenségekben nyilvánulnak, hanem a tisztviselői tekintélylyel ép oly kevéssé, mint a választási szabadsággal meg nem egyeztethető azon irányzattal is szembe kell szállanunk, a mely annál a hivatalos elemnél, a melynek hivatása a törvényeknek megtartása felett őrködni s a honpolgároknak biztosított választási szabadság sérthetetlenségének szolgálatában állani, pártezélokra használja fel azt a befolyást, melylyel tudjuk, hogy az bír azok felett, a kik oly számtalan mindennapi ügyben hozzá vannak utalva. (Egy hang jobb felöl: Szavazati jogtiktól akarja megfosztani !) Egy képviselő úr azt mondja, hogy szavazati joguktól akarom őket megfosztani. Eszem ágában sincs. Ellenkezőleg, nagyon óhajtanám épen a tisztviselő elem érdekében azt, hogy szabadon és elfogulatlanul gyakorolhassa szavazati jogát, melyet eddig igen fájdalmasan nélkülözött; (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) csupán a hatalom latba vetését ellenzem a választók szabad elhatározásának befolyásolására. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Minden egyéb oly mozzanatot, a mely állítólag e választási mozgalommal összeköttetésben áll, most hallgatással mellőzök, míg arról bővebb felvilágosítást nem nyertem. Hanem azt tartom, hogy mindnyájunknak, az egész képviselőháznak, s az alkotmányos életnek n így érdeke nyilvánul abban, hogy a kormánypadokról felvilágosítást kapjunk arra nézve: minő irányban fogja a kormány a directe vagy indirecte tőle függő tisztviselőket instruálni; hogy a választási szabadság fentartására vagy annak elnyomására fogji-e latba vetni hivatalos állását és az avval járó hatalmat 1
