Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-455

á5ö. országoMiilés február 12-én, csütörtökön. 1891. 9K Egész sorozata van Corpus Jurisunkban ezen törvényeknek. Nem akarom őket egyenkint idézni, csak a legfontosabbakat említem. Ilyen az 1600 : XXVIII. tcz. az 1608. koronázás előtti II., az 1618 : II., az 1622 : II., az 1655. évi XIX., az 1659 : I. és XXV. és végre az 1681 : VIII. tcz. Legnagyobb jelentőséggel bír azonban ránk nézve az 1608-iki koronázás előtti II,, valamint az 1655 : XIX. tcz. azért, mert ezen törvények a legterjedelmesebbek és mert ezen törvényekre hivatkoznak leggyakrabban a későbbi törvények is. Nézzük mit tartalmaznak ezek a törvények és mi volt ezeknek a létrehozó oka? Az 1655. évi XVI. tcz.srészben az 1608. — k. e. — II, tcz. azt tartalmazza, hogy az idegen csapatok Magyarország terűletérői kivezetendők s a jövő ben az országgyűlés előzetes értesítése és jóváhagyása nélkül idegen csapatokat az ország Magyarország és kapcsolt részeinek területére behozni nem szabad, A mint tehát méltóztatnak látni, nem apodicticus tilalom van itt a törvénybe iktitva; hanem egy oly tilalom, mely bizonyos feltételek mellett megszűnik. Ez a feltétel a törvényhozás hozzájárulása. Létrehozó okait e törvényeknek a magyar történelemhői sokkal jobban ismerjük, semhogy nekem a t. ház türelmével bárcsak rövid időre is visszaélnem kellene. Actualis, gyakorlati jelentőségük a mai viszonyok mellett ezen törvényeknek alig lesz, mert én alig bírom elképzelni ma, kivéve a háború idejét, azt az esetet, hogy valaki Magyarország területére idegen csapatokat behozhatna. Van azonban ezen régi törvényeknek nagy elvi jelentőségük, mert Magyarország közjogának egy sarkalatos elvét foglalják magukban s ez az, hogy a magyar államjogot, a magyar alkotmányt idegen hadak behozatalával senkinek veszélyeztetnie nem szabad. Ezt tudta, ezt érezte a magyar kormány, midőn a jelen javaslatot beterjesztette; azért nem vette ezélba ama régi törvényeknek megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését. Egyedüli ozélzata az volt, hogy megszerezze az ezen törvényekben foglalt ama feltételt, a mely mellett idegen csapatok, a jelen esetben a bosnyákok, kiképzés ezéljábólMagyarország területére behozhatok legyenek. A jelen javaslat tehát, semmiben sem ellenkezik a régi törvényekkel, hanem inkább azoknak folyománya, következménye. Az is vita tárgya lehetne, t. ház, vájjon azon csapatok, a melyek vállvetve a monarchia véderejével hívatva lesznek az osztrák-magyar monarchia védelmére, idegeneknek tekintendők-e vagy sem? (Halljuk! Halljuk! bal felől.) Kézetem szerint helyesen idegeneknek tekintendők és pedig azért, mert Bosznia és Herczegovina nem elfoglalt, hanem csak megszállott terület (Úgy van! bal felől) és mert az ottan szervezett haderő a monarchia haderejének integráns részét nem képezi. A további kérdés ismét az lehetne: szükséges-e a behozatal? Azok után, a miket előadásom elején elmondani szerencsém volt, azt hiszem, nem szenved kétséget, hogy ha a monarchia érdekeit s a saját hazánk érdekeit a szívünkön viseljük ; akkor e csapatokat teljesebb kiképzés okából be kell hoznunk, mert ezen csapatok is hívatva lehetnek a monarchia érdekeit védelmezni. A javaslat ez élj a tehát ezen idegen csapatoknak kiképzés okából való behozatala. A behozatal czélja a csapatoknak katonai kiképzése. A kormány azonban nem állt meg a mellett, hogy beterjesztette a javaslatot s így kieszközölte a törvényhozás hozzájárulását, feltéve, hogy az törvényerőre emelkedik: hanem bizonyos garantiát talált szükségesnek a törvénybe iktatni arra nézve, hogy a csapatok behozatalából, bármily csekély számúak legyenek is azok, bármennyire is egyenkint és nem egyszerre hozatnak be a csapatok, Magyarország alkotmányára veszély ne, háraruoljók. Nevezetesen, daczára annak, hogy ezen törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik] megadja az elvi engedélyt arra, hogy a csapa^ tok behozhatok legyenek: a tényleges behozata. azonban ismét feltételhez van kötve, ahhoz, hogy erre a magyar kormány megadja az engedélyt, valamint a már behozott csapatok számának szaporításához is a magyar kormány külö engedélye szükséges. Végűi a javaslatban ol garantia is foglaltatik, a melynél fogva ezcy csapatok behozatalából Magyarországra seminn nemű hátrány, semmi anyagi áldozat nem foiháramolni; mert a törvényjavaslat 2. §-ábag világosan gondoskodik arról, hogy a. behozatala ból, a kiképzésből támadt költségek egyedííBosznia és Herczegovina költségvetéséből fede-1 zendők. Miután tehát a törvényjavaslat semmi hátrányt sem foglal magában hazánkra ; miután a berlini szerződésben reánk ruházott megbízásánál, de azon körülménynél fogva is, hogy a csapatok szükség esetén az egész monarchia védelmére lesznek hívatva, monarchiánk jól felfogott érdekei azt parancsolják, hogy a csapatokat teljesebb katonai kiképzés ezéljából behozzuk: ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés jobb felöl) r Madarász József jegyző: Czirer Ákos! Czirer Ákos: T. képviselőház! (Halljuk!) Égy rövid törvényjavaslat íekszik ezúttal előttünk, melynek szűkszavú indokolása s a katonai szakszerűségnek az agyarió máza, a melyet rá erőltettek, azt a hitet szeretné az olvasóban ébreszteni, hogy itt egy merőben ártatlan s kizárólag a