Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-430

Sfi MO. orwágos ülés deeíewiber 12-én, pénteken. 18$0. azt kinyomatni és szétosztatni és az osztályok mellőzőaével napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A közgazdasági bizottságnak az Egyptommal 1890. augustus 16-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 650 számú jelentése ki fog nyomatni és a ház t. tagjai között szét fog osztatni. A mennyiben pedig ezen törvényjavaslatnak törvénynyé válása igen sürgős, méltóztatik talán a t. háznak beleegyezni abba, hogy az a hétfői ülés napirendjére tűzessék. (Helyeslés.) Több jelentés nem lévén, következik a napirend: a magyar fegyvergyár ügyében tett jelentés tárgyalásának folytatása és pedig a zárbeRzédek az előadó ur és Polónyi Géza képviselő ur részéről. Gr. Andrássy Gyula előadó: (Halljuk.') T. képviselőház! Mindenekelőtt legyen szabad a most lezajlott vitának azon mozzanatait kiemelm, melyekben nézeteltérés e házban nem mutatkozott. Habár ez fölöslegesnek látszik, mégis szükségesnek tartom először azon tekintetnél fogva, melylyel a szabadelvű párt iránt tartozom, ele más indokoknál fogva is. Nagyon kellemetlen helyzet az, a mikor egy párt, mikor az ember mindig olyan elvekkel hozatik ellentétbe, melyeket maga is oszt és melyekre maga is nagyon sokat tart és csak azért hozatik ellentétbe ezen elvekkel, mert az azokból hamisan — a mi nézetünk szerint — legalább tévesen levont consequentiákat el nem fogadja. De azt hiszem, hogy azonkívül is csak hasznos lehet az, ha mindenki tudja, hogy bizonyos elvek tekintetében e házban nézeteltérés nincs és nem is lehet. Ilyen elv, ilyen mozzanat, melyben mindnyájan megegyezünk, először is az, hogy a parlamentnek igenis van joga vizsgálatot kérni, ha a kormány ténye egy lényeges érdeket megsért, hogy igenis jogában áll a legrészletesebb felvilágosításokat követelni. (Általános élénk helyeslés) Ez oly primitív és természetes joga a parlamentnek, hogy azt hiszem, majdnem fölösleges lett volna kiemelni, mikép mi is fentartjuk e jogot, hogyha Ugron Gábor t. képviselő ur nem mondotta volna, hogy szükséges minket arról eapaeitálni és hogy szükséges nekünk bebizonyítani, mikép a parlamentnek ezen joga megvan. Higyje el a t. képviselő ur, hogy erre nekünk szükségünk nem volt; hogy mi ép ugy, mint ő, vagy bárki más e házban meg vagyunk győződve arról, hogy ez feltétlen joga a parlamentnek és hogy mi meg vagyunk arról is győződve, hogy a magyar parlament e joga az ország állami individualitásának fentirtásához feltétlenül szükséges, diogy tehát mi abból egy jottát sem akarunk engedni és nem fogunk engedni sohasem. (Helyeslés jdbbfélöl.) Ugron Ákos: De nem gyakoroljuk! Gr. Andrássy Gyula előadó: Hogy nem gyakoroljuk, az csak azért van, mert ezen esetben gyakorlását ezé!szerűnek nem tartjuk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor t. képviselő ur szerintem abban is téved, hogy azt mondja, miszerint Angliában más a felfogás, mint minálunk. Mert ha Angliában követeli magának azt a jogot a parlament, hogy vizsgáljon, ha szükség van reá, ugy mi ugyanazt teszszük; de Angliában is megvan a többségnek nemcsak joga, de kötelessége is, hogy csak akkor éljen ezen jogával, ha azt hasznosnak tartja. Mi szintén megköveteljük ezen jogot és azon kötelességet, hogy csak akkor éljünk azzal, mikor szintén hasznosnak látjuk. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Tehát itt sincs semmi ellentét az angol felfogás és a mi felfogásunk között. Megegyezünk másodszor, t. ház, azon meggyőződésben is, hogy a magyar fegyvergyár bukása egy nagyon szomorú körülmény, melyet mindnyájunknak csak sajnálni lehet. De sajnos, hogy ezen harmóniát, mely köztünk ezekben nyilvánul, tovább fűzni már nem lehet, mert mindjárt constatálnom kell egy nagy disharmoniát. A t. képviselő ur azt állította, hogy a gyár bukásából szégyen háramlik a magyar névre, a magyar becsületre, a magyar dicsőségre. Itt határozott ellentét van köztünk. Mi semmiképen sem tudjuk elfogadni azt, hogy ez szégyent hozna a magyar nemzetre. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Nagyon csodáljuk, a magam részéről legalább nagyon csodálom, hogy önök, a kik mintegy monopolisálni akarják velünk szemben a magyarságot, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) épen a magyarságra hárítják azon hibákat, melyek, mint constatálva van, nem itt, hanem Angliában kö vettettek el. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És nagyon csodálom, hogy önök közt akad, a ki ugy okoskodik, mint Polónyi képviselő ur, midőn azt mondja, hogy Angliában egy hires technicus hibát követett el, az máskép alig magyarázható meg, csak ugy, hogy annak oka a magyar felelős minister. (Élénk derültség a jobboldalon.) Ez nagyon meglepett és nagyon meglepett, midőn a magyar név becsületének helyreállítása czéljából jönnek azzal, hogy könnyebben xfeltételezik, hogy egy magyar minister, a ki a magyar koronának, a magyar nép többségének bizalmát bírja, oly politikai tényt követett el, melyet, igaz, nagyon udvariasan, nagyon szépen irtak körül, hogy abban sértő nem volt, hanem tényleg mindenki megérti, hogy mi foglaltatik abban — bocsánatot kérek, nagyon erős kifejezést használok — mely nem volna egyéb, mint politikai csalás, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj, ellenmondás a baloldalon.) hogy ilyen motívumok alapján vádolják, hogy a gyárat szándékosan megbuktatta. (Helyeslés a jobboldalon.) És ,,azt mondják, hogy ez könnyebben tételezhető fel,