Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-429

7 2 A29- országos ülés deezember 11-én, tesfltörtiíkBii. 1890. kezébe került, nemsokára részién} társulattá alakította át a mostani osztrák fegyvergyárat és e szerződésen alapuló jogai és kötelességei áthárultak a részvénytársaságra, melynek első gondja volt — már akkor magasabb sugalmak befolyása alatt — ezen Magyarország közepén felállítandó fegyvergyárra vonatkozó szerződést, ha lehet, feloldani és biztosítom a t. minister urat — a háznak naplói bizonyítják — hogy ezen jóindulatú részvény társulat igen tetemes pénzügyi ajánlatokat tett egyrészről a honvé­delmi, másrészről a pénzügyi kormánynak, csak­hogy ;Í Budapesten felállítandó fegyvergyár köte­lezettsége alól felmentsék. Az akkori kormány nem mentette fel. (Á honvédelmi minister tagadólag int.) A t. minister ur akkor még exercirozott, (Derültség balfelöl) de nem azt a pártot (a jobb­oldalra mutál) exerciroztatta. (Élénk derültség.) Á szerződés, melyet egyrészről Szende Béla és Hollán Ernő, másrészről a részvénytársalat irt alá, megköttetett 1871- márczius 9-én. Akkor már a fegyvergyár, ha jól tudom, az akkori losonczi pályaudvar végén épülőfélben volt és °)y gyorsan és jól építették, hogy 1871-ben, tehát még ugyanazon évben már 30.000 darab fegyvert szállított; 1872-ben 20 ezret, 1873-ban pedig 25 ezret a honvédség számára. És e szer­ződés megköttetett 200 ezer puska szállítására. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis ter: 300 ezer fearyver szállítására! (Derültség a szélső baloldalon. Felkiáltások: Az mindegy! A minister fogadni akar! Elnök csönget.) Eötvös Károly: Nem, t. minister ur, csak 200 ezer darab fegyver szállítására. A minister ur ezt a 300 ezres számot valószínűleg onnan veszi, hogy akkoriban ez a 300 ezres szám szerepelt itt; mert első feltevésünk a honvédség felállításánál az volt, hogy az ujonczozások folyamán 300 ezer honvédünk lesz. Az első fegyver-megrendelés azonban csak 200 ezerig ment. (ügy van! szélső balfelöl,) Állott tehát a magyar fegyvergyár és dolgozott jól, sőt dolgo­zott akként, hogy a közös hadügyminister ur igen szerencsésnek találta magát, mikor az általa kölcsönadott 60 ezer darab Werndl-fegy­vert ebből a gyárból kapta vissza. Azonban jött a 15 éves szerencsétlen kor­mányzat kezdete, jö t a Tisza féle kormány. A t. minister urnak tudnia kellene, hogy mit csi­nált a Tisza-cabinet ezzel a kérdéssel. A inig annak a cabinetnek a boldogult Wenckheim volt a feje, addig nem merték ledönteni a magyar fegyvergyárat, a mikor pedig Tisza került az élére, legelső dolga volt annak a cabinetnek a fegyvergyárat megszüntetni és hogy abba ez a részvény társulat beleegyezzék, annak még vagy 100 ezer forintot is fizetni. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: 50 ezer forintot! Eötvös Károly: Hogy egészen positiv számokkal beszéljünk és hogy ne fogadjunk: 95 ezer forintot adott az állam e gyárnak s azonkívül 6 ezer s néhány száz forintot adott ki bélyegilletmény czímén, a mi tehát meg­haladja a 100 ezer forintot. 1875. deczember 15-én a parlamenti tár­gyalás eltemette a fegyvergyárat és ezzel inaugurálta magát a Tisza-cabinet, melynek szerencsétlen szülötteként a t. honvédelmi minis­ter urat van szerencsénk itt látni. (Élénk derült­ség a szélső baloldalon.) Mert ez a cabinet 15 éven át nem csinált egyebet, mint a magyar honvédség önállóságát lassankint megszün­tette; (ügy van! a szélső baloldalon) a ma­gyar hadsereget lassankint a közös hadsereg Ill-ad osztályú pótcsapatába beszervezte s oda a fekete-sárga zászlót becsempészte; (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon) és ha tehetné, ugy e honvédséget, mint a nemzet védképességére és önállóságára való törekvésének csiráját is elfojtaná. (Ugy van! ügy van! a seélső baloldalon.) Akkor már volt egyszer az országnak fegy­vergyára, áldozatába sem került s nemcsak kellő időben, hanem tökéletesen jó puskákat is szál­lított és akkor ez a kormány épen a, mai irány­nak szolgálva, még fizetett annak a társulatnak, hogy gyárát szüntesse meg. Ha tehát akkor ez történt, akkor — higyje el a t. minister ur — nem kell ide piszkos gyanúhoz folyamodni, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) mert szomorú történetünknek mindenkor ismétlődő könyörtelen logicája bizonyítja azt, (Élénk helyeslés szélső bal­felöl) hogy ennek a gyárnak is, már akár ilyen, akár amolyan ok- miatt, akár hibás volt, akár nem, de meg kellett bukni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) A t. minister ur azonban nem volt elég óvatos. Más minister, a kit nem csupán a katonai korlátolt ész vezérel, (Derültség) hanem a ki a polgári korlátolt bölcsességre is ad vala­mit, legalább várt volna még egy pár évig már a tisztesség okáért is. (Zajos helyeslés a szélső­balon.) De a t. minister ur erre nem fektetett semmi súlyt s a mint a legelső katonai com­mandó hozzáérkezett, hogy üssétek valahogyan agyon ezt a gyárat, sietett azt agyonütni, sze­rencséjére volt azon szerződésben elég magán­jogi indok arra, hogy e gyárat agyonüthesse. Már most bocsánatot kérek: ha a pénzügy­minister ur a honvédelmi minister ur helyeslé­sétől is kisérve, azt mondotta, hogy ő s cabi­nettársai felveszik velünk a versenyt a hazafias és nemzeti törekvések megvalósításában (Helyes­lés a szélsőbalon) s nem engedik viszonzás nél­kül magukon azt a szemrehányást száradni, mintha ők a nemzeti és hazafias törekvések megvalósí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom