Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-428

55 42$. országos ülés fleczember 10-én, szerdán. 1890 csak akkor egyezhetnek, ha közös typusuk összevág." Engedelmet kérek, ez a következtetés, mely nem oly próba, a minő affirmanti incumbit — mert ő állítja, hogy a húsz mintapuska alkatrészeivel felcserélhetők a fegyvergyár puskáinak alkatrészei, ezt tehát neki kell bizonyítani, nem olyan próba, mely ennek megfelel és hogy csakugyan nem olyan, azt világosan be fogom bizonyítani a t. képviselő ur saját szavaiból. (Halljuk! Halljuk!) Később ugyanis, midőn azt kérdi, hogy a minister ur 5 yagy 10, vagy 2 puskával, mely jó lett volna, elégedett volna-e meg arra, hogy a szerződést meghosszabbítsa, maga azt mondja, hogy az 50 puska közt volt egy, melyet minden tekintetben megfelelőnek találtak. Volt tehát egy az 50 közt, a melynek alkatrészei minden tekintetben felcserélhetők voltak valamennyi steyri puskával. Hogyan készült ez az egy puska, mely tökéletesen megfelelt és az összes steyri pubkák alkatrészeivel felcserélhető alkatrészeket tüntette fel? Hogy készült ezen egy puska, ha az 50 puska mind közös typuson alapult és ha az 50 puska mind felcserélhető volt alkatrészeiben a 20 mintapuskával? Nem igy van. (Halljuk! Halljuk!) A dologismét igen egyszerit olyan előtt is, a ki nem technicus. Én nem arrogálok magamnak technicus ismereteket. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem is arrogálhat! Halljuk! jobbfelöl.) Én ugy tudom, t. ház, hogy fegyverkovács egy sincs köztünk, ha csak Pázmándy képviselő ur nem aspirál arra, hogy annak tartassék. (Derültség jobbról.) E tekintetben tehát körülbelül egy színvonalán állunk a szakavatottságnak, illetőleg a szakavatatlanságnak. Akárki, t. ház, a ki nem is technicus, érti és felfogja, hogy nagy különbség van a közt: egyetlen, más fegyvernek megfelelő és alkatrészeiben azzal felcserélhető fegyvert készíteni és a közt, a mit a, gyári nagyban való termelésnek nevezünk. Egészen más 1—50 puskát készíteni, egészen más ezer puskát készíteni és naponkint 100—500 puskát készíteni. Az egyik esetben a kézi ügyesség, a nagy gond, melylyel talán egy fegyvert előállítanak, kipótol minden idom- és ellenidomszert; a másik esetben nemcsak a puskák gyártásáról van szó, hanem azon gépeknek és a gépek azon kicserélhető alkatelemeinek előállításáról, melyekkel n puskagyártás végbe vihető és kezelhető. És ha egy gépet összeállít valaki, az a gép, a mig tökéletesen nem működik, a mig egyenlőtlen működési eredményt és gyártmányt idéz elő, igen könnyen különféle terményeket fog producálni, olyanokat is, melyek közt véletlenül 1 — 2 tökéletes is van, olyanokat is, melyek nem jók, egy szóval, annak, hogy a gép nem tökéletes, legjobb bizonyítéka az, hogy a gyártmányok nem egyenlők, nem minden tekintetben megfelelők; annak pedig, hogy a gép tökéletes, a. gyártmányok egyenlősége és megfelelő volta. (Helyeslés jobbfelöl.) r És itt csakugyan kétségtelen — a mint azt Pázmándy képviselő ur is elismerte — hogy a gépek nem absolute önmagukban, hanem az itteni munkásviszonvok, az itten előállítandó fegyverek szempontjából voltak nem megfelelők, nem tökéletesek. Hisz épen ezen alapon exculpálta maga a minister ur is a fegyvergyár igazgatóságát nagyrészben ; nem tisztán az ő járatlanságuknak vagy előre nem látásuknak, hanem azon körülménynek róván fel a balsikert, hogy a Greenwqpd és Batley-ezég meg nem felelően szállított. Önök most azt akarják bebizonyítani, hogy megfelelően szállított, csak azért, hogy még nagyobb rosszakaratot tulajdoníthassanak •A ministernek. Valóban, t. ház, a ki ezeket higgadtan megfontolja; a ki a felhozott vádakat és a vádak ellenében felhozott okmányokat higgadtan mérlegeli: az nem azon feltevésre jut, a melyre gróf Apponyi Albert t. képviselő ur jutott, hogy puszta állítások állnak állításokkal szemben és hogy belső okok híján ezen állításoknak csak egyenlő hitel adható, hanem az azt fogja meggondolni, hogy csak az állítások minő belső súlylyal birnak és annak szemébe fog ötleni, hogy a különféle részről említettek magukban sem ellentmondók, sőt hogy azok a tények, a melyeket Ugron és Polónyi t. képviselő urak felhoztak — azokról, a miket Pázmán áj Dénes t. képviselőtársam felhozott, nem szólva, mert hisz azok más jellegűek, (Felkiáltások a szélső balon: De halljuk!) üres híresztelések és merőben alap nélküli, levegőbe való állítások, (Élénk helyeslés jőbbfélöl. Nagy saj « szélső haloldalon) melyek egy bukott gyár igazgatójának utólagos és a mint látszik, személyes gyűlölködéséből erednek s a melyek igen rövid idő alatt meg fognak czálbltatni — mondom, hogy azok a tények, a melyeket Ugron Grábor és Polónyi Géza t. képviselő urak felhoztak, és azok az adatok, a melyeket a minister ur felemlített, nem rombolják le, hanem kiegészítik egymást. Az egyik rész képezi az előzményeket; a másik pedig a választ és a következtetést, és az ellentétet csak az idézi fel, a ki azokat a tényeket, a melyeket a t. képviselő urak felhoztak, az ellenzéki praeventiók színében látja, vagy ugy fogja fel, mint a melyek a fegyvergyár kimentésére szolgálnak, szemben a minis terrel, a kit nem akar kimenteni, illetőleg a kinek a jóakaratában kételkedik. (Ugy van! Ugy | van! jőbbfélöl.) És én nem is vádolom afegyver| gyár igazgatóságát rossz-akarattal; én nem ! megyek annyira, mint a mennyire ők mennek a