Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-428

46 498. ©rsiágos ülés deezenrber 10-én, szerdán. 1890. múlva kitette a bizottságból és a csapatokba besorozta. (Felkiáltások a szélsőbalon: Ez gyalázat, botrány! Es a piszkosság! Nagy zaj Halljuk! Halljuk!) Megmaradt tehát a vad gyűlölet mérv­adóul a bizottságban és hogy micsoda szellem kisértett ott, elég azt mondani, hogy egyik fő­embere azt mondta, hogy meg fogja magát ölni azzal a szuronynyal, melyet a gyár készít. Megjegyzem, itt, hogy a steyri gyár nem készít szuronyokat és egyáltalában kevesebb tárgyat állít elő, mint a mennyire a magyar gyár képes; mert egyes apró alkatrészeket máshonnan is beszerezhet, mig a magyar gyárnak mindent itt kellett csinálni. Az a bizottsági tag tehát azt mondta, hogy fi az első szuronynya] megöli magát. (Szónok elővesz egy szuronyt és felmutatja.) Itt van az első szurony, (Mozgás) s azt mondom a minister ur­nak : adja ezt át annak az embernek, ölje meg magát. (Hosszan tartó derültség és taps a szélső baloldalon. Nagy mozgás. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Elnök: T. ház! (Nagy zaj és mozgás a. szélsőbalon. Felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Arra figyelmeztetem a t. képviselő urakat, hogy ha vannak is esetek, mikor egyes tárgyakat e ház­ban be lehet mutatni, (Nagy zaj és félkiáltások a szélsóbaloldalon: Fel lehet ezt is mutatni! Ez ide tartozik! Halljuk! Halljuk jobbfelöl) ne méltóztas­sék ezt bizonyos fokig a tanácskozás komoly­ságának és méltóságának rovására csinálni. (He­lyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és mozgás a szélső­balon.) Pázmándy Dénes: Beszédemnek kézzel­fogható illustratiójául mutattam a szuronyt be. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a szurony, mely évszázadok óta az első, melyet itt az ország­ban csináltak, minden esetre érdemel annyi figyelmet és elnézést a t. háztól, hogy az, mint nemzeti ellenálló képességünknek egyik igen szerény jele, itt bemutattathassék (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon) annak jeléül, hogy volt Magyar­országon gyár, mely ily eszközöket is készített kifogástalan minőségben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Beszédem végére értem, t. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem akarok ezen szomorú tárgygya] tovább foglalkozni. Azt hiszem, hogy a mik itt e padokon elmondattak és a mit illustratióul bemutattam, kézzelfoghatóvá teszik azt, hogy itt nemcsak mulasztással, hanem, merem mondani, rosszakarattal találkoztunk (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) a honvédelmi minister ur részé­ről, hogy ezeknek orvoslásra van szükségük. Nem hagyhatja ezt a magyar törvényhozás; mert a közvélemény nem fog soha sem megnyugodni ég ha ebben az ügyben nem lesz vizsgálat, ha be nem bizonyittatik, hogy kik voltak hibásak, ha azok meg nem büntettetnek, akkor engedje meg a t. ház, a törvényhozás részesévé válik (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) azon bűnök­nek , tnebyek a fegyvergyárt megbuktatták. (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Elkerülhetetlenül szükségesnek tartom a vizsgáló bizottság kiküldését; mert azok, a miket itt elmondtam, csak századrészét képezik azon indokoknak, melyek ott előadva, bebizo­nyítva, ki fogják mutatni világosan, hogy igenis volt egy fegyvergyár, idejöttek az idegenek, idehozták pénzüket, szakértelmüket és mi ma­gyarok, a mi testünk-vérünk, a mi kormányunk, a mi ministerünk azt a gyárat megbuktatta. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Szükségesnek tar­tom a vizsgálatot azért is, mert ezt a szégyent a nemzet el nem viselheti. (Élénk helyeslés a szélsöbalan.) Lehetetlen a magyar iparra, lehe­tetlen a magyar hazafiságra, hogy oly fajnak, oly népnek tartsanak bennünket, a mely még egy fegyvergyárat sem tud fentartani, hanem önmaga szolgáltat eszközöket arra, hogy az a fegyvergyár megbukjék. (Élénk helyeslés a szélső­balon.) Megengedem, hogy a t. minister ur előtt ez mind nevetséges; megengedem, hogy ez mind csak regény, de azoknak, a miket ő mondott, nagy része szintén csak mese, még pedig a komáromi kalendáriumba illő mese. De midőn azt kérjük, hogy vizsgáló bizottság küldessék ki, a melybe szakértőket nevezhet a minister ur, ott lesz alkalma bebizonyítani és én, a ki a minister ur egyéniségével igen sokban rokon­szenvezek, a ki sajnálom, hogy azt az erőt, szorgalmat, kitartást jobb ügyben nem érvé­nyesíti a nemzet érdekében, én leszek az első, a ki mindenféle elégtételt fogok neki szolgál. tatni, ha bebizonyittatik, hogy nem benne és közegeiben, hanem a gyárban és annak embe­reiben rejlik a hiba. Ha ellenben ennek ódiuma nem oszlattatik el; ha a többség a minister urat absolválja, soha senki nem veszi le nevé­ről azt a vádat, (Élénk helyeslés a szélső bálolda Ion) hogy a minister ur a volt gyár bukásának okozója és mert ezt nem akarta bebizonyítva látni, inkább tűrte a vádat. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Óhajtom és elkerülhetetlennek tartom a vizsgálatot és így természetesen Polónyi Géza t. barátom határozati javaslatát elfogadom. (Za­jos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző: Gróf Károlyi István ! (Zajos felkiáltások: Halljuk! Halljuk! Élénk mozgás) Gr. Károlyi István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt kijelentem, hogy én sem a kormány, sem a honvédelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom