Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-428
40 428Í orsiíígos illés 4eeiember If-én, szerdán. 1890, való különválásban, hanem az 1867: XII. t.-cz. által megújított államszövetségben, annak keretén belül kívánjuk megvalósítani; (Helyeslés a jobboldalon) abban mi nem akadályát, hanem egyik biztosítékát látjuk nemzeti érdekeink megvalósításának. (Élénk helyeslés jóbbfelol. Mozgás a szélső baloldalon.) Épen azért mi azt nem ideigóráig tartó alkotásnak tekintjük, melyet kényszerűségből fogadunk el, hanem oly maradandó viszonynak, melyet nemzeti érdekeink megóvása szempontjából szorosabbra fűzendőnek ugyan nem vélünk, de a melyet sem megsérteni, sem meglazítani nem engedünk. (Élénk helyeslés jóbbfelol. Mozgás a szélső baloldalon.) Ezzel szemben mit állítanak oda a t. képviselő urak ? Oda állítanak oly politikát, a melynek határai megvonva nincsenek. (Ellenmondás a szélső baloldalon. Igaz! Vgy van! a jobboldalon.) Egy képviselő ur kisérelte meg csak ezen politika határának és módozatainak megvonását s ez Ugron Gábor képviselő ur; de ugy tudóm, hogy ő is befejezetlen müvet hagyott maga után (Derültség és tetszés a jobboldalon) és hogy roppant ellentétbe jött önmagával. Azt a tételt állította fel ugyanis a képviselő ur, hogy a nemzetnek 1867 ben elég lehetett ez az államjogi helyzet, de azután a megmérhetetlen nagy fejlődés után, melyen 1867. óta keresztül mentünk, az már nem elég. (Derültség és tetszés jóbbfelol. Zaj a szélső baloldalon.) Ha valaki ugy vonja meg a parallelát és egy politikai rendszer mellett azt a bizonyítékot szolgáltatja, hogy 1867. óta a nemzet ily mérhetetlen fejlődésen ment át, (Élénk tetszés jóbbfelol) az, ugy hiszem, legalább is nagyrészben önmaga alatt vágja a fát ós állításai jogosulatlanságának leghatalmasabb bizonyítékát épen ez által nyújtja. (Élénk helyeslés jóbbfelol.) Nem akarok annak bírálatába bocsátkozni, hogy önök mit akarnak felállítani az 1867-iki alappal szemben? Nem bocsátkozom ennek bírálatába; nem bocsátkozom politikájuk gáncsolásába, mert egyik politikai alaptételem, hogy a nemzeti törekvéseket még akkor is, hogyha azokat helyeseknek nem tartom, elitélni nem tudom. (Általános helyeslés.) Felszólalok mégis ezen politikai elv ellen azért, mert ez karöltve jár azon, nézetem szerint, igen sajnos jelenséggel, hogy a nemzeti érdekek képviseletét, a hazafiságnak repraesentálását, mint kizárólagos jogukat akarják fentartani. (Tetszés jóbbfelol.) Irányi Dániel t. képviselő ur mai felszólalásában azzal indokolta a bizalomnak megtagadását — a közjógi alaptól eltekintve — hogy mi a nemzeti érdeket nem eléggé képviseljük és Ugron Gábor t. képviselő ur, ha jól értettem meg felszólalását, azt mondotta, hogy a hazafiság követelményeit mi nem elégítjük ki kellőképen. Én — ámbár, mint egyén is felszólalhatnék ez ellen, mert azt hiszem, hogy minden öntudatos embernek s minden öntudatos pártnak á nemzeti érdekek képviseletében és a hazafiság követelményeiből legalább is oly részt kell magának követelnie és követelhet is, mint a másik rész — de nem ezen szempontból bírálom én ezt meg és tiltakozom ez ellen, hanem abból a szempontból, hogy itt nemzeti erőinket, a mi nemzetünk egészét, nem hagyhatom oly kicsinek feltüntetni, mintha nemzeti érdekeink képviselete, a hazafiság követelményei ama padok sorainál véget érnének és azon túl kezdődnék a nagy semmi. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Én végzetes dolognak és nemzetiségünk elleni legnagyobb hibának tartanám, ha a helyett, hogy nagy körbe igyekeznénk az érdekeket bevonni, szűk körben kivánnók monopolisálni az elsőrendű élet-föltételeket. (Zajos tetszés és helyeslés jóbbfelol.) Nem azért hoztam fel mindezeket, t. ház, hogy én a pártok közti ellentétet még inkább masquirozzam; nem lehet czélom az sem, hogy itt éles vitákat provocáljak; felhoztam mindezeket t. képviselő ur azért, hogy constatáijam ezek alapján azt, hogy ily régóta hangoztatott elvekkel és ily régóta használt fegyverekkel mi magunkat politikai működésünk jogosult teréről elriasztatni nem engedjük. (Zajos helyeslés jóbbfelol.) Mi, t. ház, nem a napról-napra tengődés lehetőségét, hanem a nemzet jövőjére messze kiható nagy elveknek és kérdéseknek megoldását tűztük ki politikai zászlóinkra; (Ugy van! jóbbfelol) mi nem foglalunk el várakozó állást, hanem a mennyire lehetséges, határozott időhöz kötve, az egymás után kellő kitűzése mellett jelöltük meg előre, miképen kívánjuk e politikai elveket valósítani. Mi, t. ház, nem test nélküli ígéretekkel állunk elő, hanem már rövid működésünk tartama alatt is oly eredményeket tudunk feltüntetni, a melyek feljogosítanak bennünket arra, hogy kérjük a t. házat, hogy bizalmával megajándékozni és a költségvetési törvény végrehajtására felhatalmazni méltóztassék. (Hosszantartó zajos helyeslés jóbbfelol.) Elnök: T. ház! Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és kérdem a t. házat: méltóztatik-e a pénzügyi bizottság jelentése alapján az 1891. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat egyes szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.)
