Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-447

384 **?. »r%T,Ázm ttlés jan»iir Mén, cmflttrtBk»n. 1891. koztathatók". A következő szakaszok szintén tartalmaznak dispositiókat, úgy, hogy eonstatálható, hogy a magyar törvényhozás e tekintetben egyike a czélirányosabbaknak éa liberalisabbaknak. A mi tehát felesleges volna a törvényjavaslatban, annak hiánya, úgy hiszem, nem hézaga a törvényjavaslatnak, (Helyeslés.) A harmadik hézag — a képviselő úr szerint — az, hogy nehezen lesz a törvényjavaslat végrehajtható. Majd meglátjuk, t. képviselőház. Itt ki keli térnem Gaál Jenő t. képviselő úr egy indokára, a melyet én nagy fontosságúnak tartok és a melyről mindjárt nyilatkozni fogok is. (Bálijuk! Halljuk!) A törvényjavaslat maga tartalmazza a sanctiót arra, hogy a törvény dispositiói végrehajtassanak. A kormánynak gondja is lesz arra, hogy ezen végrehajtás pontosan történjék. Nem tagadom, hogy ennek ellenőrzése igenis szükséges. Gaál t. képviselő úr említette az iparfelügyelők rendezésének kérdését és felhozta, hogy tanácsos volna e kérdést a balesetek elleni biztosítás kérdésétől elkülöníteni. Van szerencsém bejelenteni, hogy a kormánynak szándéka, hogy ha és a menynyiben a balesetek elleni biztosítás ügyében az őszszel előterjesztést fog tenni, akkor azzal együtt fog az iparfelügyelők kérdésével is foglalkozni; (Élénk helyeslés) ha ez nem következik be, akkor az őszszel elő fogja terjeszteni a törvényjavaslatot, mely az iparfelügyelők ügyét rendezi. (Helyeslés.) így tehát a kormány gondoskodni fog a törvénynek gyakorlati végrehajtásáról. Hiányt tehát e ponton sem vagyok képes elismerni. (Helyeslés.) Végre következnek a közjogi aggodalmak a felhatalmazás tekintetében. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Én, mint a parlament tagja, mint képviselő, élénk érzéket ápolok a parlament jogai iránt és az ellen véteni még gondolatban sem szeretnék. De vannak esetek, a melyekben nem lehet azon merevséggel eljárni, a mely talán abstract szempontból indokoltnak tűnhetnék fel, de a melyeknek nincs semmi gyakorlati értékök Az ilyen törvényeknél különben analógiára lehet hivatkozni; de a képviselőház még nincs azon helyzetben, hogy ezen törvény gyakorlati végrehajtásának esélyeit ismerhesse és hogy a kormányt azon feladat és felelősség alól mentesítse, hogy a törvény végrehajtását a törvényhozás által megszabott korlátok közt és az általa elfogadott elvek alapján eszközölje. Hiszen méltóztassanak megkísérteni, hogy a törvénybe vegyük fel a kivételeket. Mi lesz ennek a következése? Az, hogy minduntalan kénytelen lesz a kormány mind újabb javaslatokkal a törvényhozás elé lépni. És engedje meg a t. képviselő ur, iparpolitikai szempontból szükséges, hogy a végrehajtás terén ezen könyuyebb és tisztán a kormány felelősségében gyökerező végrehajtási mód maradjon meg. Ha a tárgy nem volna oly kényes, ha esélyei nem függnének annyira össze az ipari fejlődéssel és annak fázisaival: nem volna nehézség az ellen, hogy a törvényhozás taxatíve sorolja fel azon eseteket, a melyekben kivételt enged. De minthogy itt épen a gyakorlati élet esélyeivel van dolgunk, mert az ipar a fejlődés fázis iban van; mert itt máról-holnapra is nagy óvatossággal és sokszor előrelátással ugyan, de mégis gyorsan kell intézkedni: a törvényhozó nem lehet abban a helyzetben, hogy az általa megállapított elvek részletes végrehajtását korlátok közé szorítsa, azaz mást kívánjon, mint azt, hogy a minister saját felelősségére intézkedjék. Hiszen, t. ház, a mint már bátor voltam említeni, más törvényhozások is megkisérlették ezt. Es mi lett a vége ennek? Az, hogy magában azon törvényben, a hol a részleteket stipulálták, kénytelenek voltak megmondani, hogy kivételeket pedig engedhet maga a kormány. Minek ezt tenni, t. ház ? Minek főleg a mi sajátságos közgazdasági viszonyaink, a mi iparpolitikai viszonyaink között ? Többet ártanánk vele az ügynek mint használnánk. (Helyeslés.) Hozzájárul ehhez még az, hogy utóvégre is a minister felelős, ki felelősségre lesz vonható (Mozgás a hal- ét szélső baloldalon) és liogjma oly indítvány fogna előterjesztetni, mely azt mondja, hogy ezen rendelet terjesztessék a törvényhozás elé és annak netáni módosítása is jusson a törvényhozás tudomására — természetesen utólag — én az ellen semmi észrevételt nem tudnék tenni. Mert a kormány nem zárkózik el az elől, hogy a törvényhozás adja meg ugyan a módot arra, hogy a kormány gyakorlatilag kormányozhasson, de követelje meg, hogy adassék meg a mód arra is, hogy a törvényhozás azon rendelethez hozzászólhasson. (Helyeslés jobb felöl.) T. ház! Én tehát azon hiányok közt, melyeket Beöthy Ákos t. képviselőtársam felhozott, egyet sem fogadok el olyannak, mely a törvényjavaslat értékét gyöngíthetné, vagy a mely ;irra indíthat engem, hogy egy vagy más irányban a törvényjavaslat módosítását ajánljam. (Helyeslés jobbfelöl.) Ép így fentartom magamnak, t. ház, azt is, hogy Gaál Jenő t. képviselő úr módosítása felett a részleteknél nyilatkozzam. Most csak annyit bátorkodom megjegyezni, hogy vagy helyes az az elvi álláspont, melyet a kormány elfoglal és akkor az helyes lesz három év múlva is — mert hiszen hol van megírva és mint lehet következtetni azt, hogy három év múlva mások I lesznek a viszonyok, mint ma — vagy nem í helyes ez az elv: és akkor sokkal észszerűbb-