Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-446

350 446. orsrégos. ülés jsntiár 27-én, kedden- lSfll. arra a szempontra, hogy felekezetekkel szemben az ellenőrzés sokkal nehezebb és sokkal bajo­sabb. Az ellenőrzés azt a szellemet, melyben a kisdedóvodák vezettetnek, nem érinti; pedig tudjuk, hogy egyesek a felekezetiség örve alatt államellenes szellemet terjesztenek. Én tehát semmi esetre sem tarthatom igazoltnak azt, hogy a felekezetek részére a kisdedóvó­képző intézetek felállításának jogát megadjuk; mert hiszen ezek az állami úton felállított képző intézetek növendékeiből vehetik a kisdedóvókat. Ha felekezeteknek a kisdedóvó-képző intézetek felállításának joga megadatik, akkor, a legkevésbé veszélyes esetben, a felekezeti szellemet viszik­be a kisdedóvódák vezetésébe, vagy pedig, rosz­szabb esetben, olyan szellem vitetik öda be, mely az állam érdekeivel igen kevéssé lehet meg­egyező. Nem akarok ennek részletes fejtegetésére kiterjeszkedni; mert azt hiszem, a t. ház méltá­nyolni fogja indokaimat és mert ha a felekeze­teknek a képzőintézetek felállításának jogát nem adjak meg, ezzel semmi méltánytalanság sem fog történni. Azok ilyen intézetekkel ez idő szerint sem bírnak és ilyenek felállítására semmi­nemű túlságos jogigényük nem lehet; mert azok­nak vezetésében az ő felekezeti szellemük, a dolog természete szerint, úgy sem dominálhat, miután onnan a felekezeti oktatás ki van zárva. Ezek alapján, minden további indokolás nélkül, bátorkodom a t. háznak módosítványo­mat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnöki Fel fog olvastatni a inódosítvány. Széll Ákos jegyző (olvassa a módosítványt). Berzeviczy Albert államtitkár: Sajná­latomra nem lehetek előttem szólt t. képviselőtár­sammal egy nézeten (Helyeslés) és kérem a t. házat, ne méltóztassék az ő módosítványát elfogadni, Én ugyanis azt tartom, hogy György Endre t. kép­viselőtársam módosítványa ellentétben áll mind­azokkal az elvekkel és rendelkezésekkel, melyek a közoktatásügy terén eddig alkotott törvényeink­ben s az ezúttal alkotandóban már benne foglal­tatnak. (Igaz! Úgy van!) Mi nem kívánjuk egye­nesen és kizárólag a hitfelekezetek közreműkö­désére alapítani az egész kisdedóvás ügyét; de az semmiképen sem volna méltányos és liberális eljárás, ha oly fontos culturális factort, mint a hitfelekezetek, az óvóképző-intézetek fel állításától egyenesen eltiltanánk, ha tőlük ezen jogot, melyet bármely egyesület gyakorolhat, esetleg megvonnék. (Helyeslés.) Én tehát azt hiszem, t. ház, hogy ép ugy, mint az óvóintézetek felállítását és fentartását ezen törvényben fenhagytuk a felekezeteknek is jogául, ép ugy meg kell engednünk annak lehető­ségét, hogy ha kívánják, a kellő garantiák mellett és a törvény rendelkezéseinek megfele­lőleg, óvóképző-intézeteket is állíthassanak fel. T. képviselőtársam utal azon veszélyekre, a melyek állami szempontból ily felekezeti óvó­képző-intézeteknél esetleg felmerülhetnek. Legyen szabad őt arra figyelmeztetnem, hogy az ily veszélyek lehetősége bármely egyesületi óvó­képződntézetnél ép ugy fennforoghat. (Igaz! Úgy van!) A törvény gondoskodik módról és kezébe adja a kormánynak az eszközt arra nézve, hogy ily veszélyek ellen védekezzék, sőt azokat, a mennyire lehetséges, meg is előzze. (Helyeslés.) Én tehát t. képviselőtársamnak ezen módo­sítványát nem tartom indokoltnak és kérem, méltóztassék azzal szemben az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Madarász József: Bocsánatot kérek, t. ház, de kötelességemnek érzem György Endre t. kép­viselőtársam beterjesztett módosítását pártolni. Jól tudom, hogy azon szándék vezeti itt a közoktatásügyi ministeriumot, hogy, a kisdedek megóvassanak és hogy a felekezeti türelmetlen­ség ne terjedjen; továbbá, hogy a mennyire csak lehetséges, a kisdedek mindenike bevezet­tessék a magyar nyelv ismeretébe. Azt is tudom, mert sajnosán tapasztalom, hogy maguk a fele­kezetek közt nagy erőfeszítésre van szükség a végből, hogy a magyar állam iránt hűségüket kitüntessék és saját felekezetükben érvényre juttassák a magyar állam iránt való köteles­séget. Ez az indoka annak, a mi engem — a nél­kül, hogy további tárgyalásba bocsátkoznám — arra indít, hogy kérjem a t. házat, ha már bizonyos tekintetben megengedhetőnek látja is, hogy a 3 — 6 éves kisdedek közé a felekezeti türelmetlenség egy bizonyos neme bevitessék — a minek én semmi szükségét nem látom — legalább ne adassék meg a felekezeteknek az óvókat és óvónőket képző intézetek felállításá­nak joga. Ezt szükségesnek és ennek ellenkezőjét a békeszerető magyar állam kifejlesztésére nézve károsnak látván, kötelességemnek tartom azt kifejezni, hogy György Endre t. képviselőtársam módosítyányához hozzájárulok. Hozzáteszem még, hogy adja a végzet, hogy életünkben ne legyüuk kényszerítve arra, hogy figyelmeztetni kelljen a képviselőházat, hogy milyen hibát követett el akkor, midőn megengedte a felekezeteknek, hogy kiskedóvó-képző intézeteket állíthassanak fel. Gr. Károlyi Sándor: T. ház! A mondot­takra csak keveset kívánok megjegyezni; de mégis az előttem szólott képviselőtársaim beszé­deire nézve nem mellőzhetem azt az észrevételt, hogy azt a kívánságot, hogy a hitfelekezetek ne legyenek jogosítva óvoda-képző intézeteket fel­állítani, méltányosnak mondani nem lehet. Mert hiszen ugyancsak ezen törvény megengedi ne­kem s bárkinek ez országban ily intézet felállí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom