Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-446
350 446. orsrégos. ülés jsntiár 27-én, kedden- lSfll. arra a szempontra, hogy felekezetekkel szemben az ellenőrzés sokkal nehezebb és sokkal bajosabb. Az ellenőrzés azt a szellemet, melyben a kisdedóvodák vezettetnek, nem érinti; pedig tudjuk, hogy egyesek a felekezetiség örve alatt államellenes szellemet terjesztenek. Én tehát semmi esetre sem tarthatom igazoltnak azt, hogy a felekezetek részére a kisdedóvóképző intézetek felállításának jogát megadjuk; mert hiszen ezek az állami úton felállított képző intézetek növendékeiből vehetik a kisdedóvókat. Ha felekezeteknek a kisdedóvó-képző intézetek felállításának joga megadatik, akkor, a legkevésbé veszélyes esetben, a felekezeti szellemet viszikbe a kisdedóvódák vezetésébe, vagy pedig, roszszabb esetben, olyan szellem vitetik öda be, mely az állam érdekeivel igen kevéssé lehet megegyező. Nem akarok ennek részletes fejtegetésére kiterjeszkedni; mert azt hiszem, a t. ház méltányolni fogja indokaimat és mert ha a felekezeteknek a képzőintézetek felállításának jogát nem adjak meg, ezzel semmi méltánytalanság sem fog történni. Azok ilyen intézetekkel ez idő szerint sem bírnak és ilyenek felállítására semminemű túlságos jogigényük nem lehet; mert azoknak vezetésében az ő felekezeti szellemük, a dolog természete szerint, úgy sem dominálhat, miután onnan a felekezeti oktatás ki van zárva. Ezek alapján, minden további indokolás nélkül, bátorkodom a t. háznak módosítványomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnöki Fel fog olvastatni a inódosítvány. Széll Ákos jegyző (olvassa a módosítványt). Berzeviczy Albert államtitkár: Sajnálatomra nem lehetek előttem szólt t. képviselőtársammal egy nézeten (Helyeslés) és kérem a t. házat, ne méltóztassék az ő módosítványát elfogadni, Én ugyanis azt tartom, hogy György Endre t. képviselőtársam módosítványa ellentétben áll mindazokkal az elvekkel és rendelkezésekkel, melyek a közoktatásügy terén eddig alkotott törvényeinkben s az ezúttal alkotandóban már benne foglaltatnak. (Igaz! Úgy van!) Mi nem kívánjuk egyenesen és kizárólag a hitfelekezetek közreműködésére alapítani az egész kisdedóvás ügyét; de az semmiképen sem volna méltányos és liberális eljárás, ha oly fontos culturális factort, mint a hitfelekezetek, az óvóképző-intézetek fel állításától egyenesen eltiltanánk, ha tőlük ezen jogot, melyet bármely egyesület gyakorolhat, esetleg megvonnék. (Helyeslés.) Én tehát azt hiszem, t. ház, hogy ép ugy, mint az óvóintézetek felállítását és fentartását ezen törvényben fenhagytuk a felekezeteknek is jogául, ép ugy meg kell engednünk annak lehetőségét, hogy ha kívánják, a kellő garantiák mellett és a törvény rendelkezéseinek megfelelőleg, óvóképző-intézeteket is állíthassanak fel. T. képviselőtársam utal azon veszélyekre, a melyek állami szempontból ily felekezeti óvóképző-intézeteknél esetleg felmerülhetnek. Legyen szabad őt arra figyelmeztetnem, hogy az ily veszélyek lehetősége bármely egyesületi óvóképződntézetnél ép ugy fennforoghat. (Igaz! Úgy van!) A törvény gondoskodik módról és kezébe adja a kormánynak az eszközt arra nézve, hogy ily veszélyek ellen védekezzék, sőt azokat, a mennyire lehetséges, meg is előzze. (Helyeslés.) Én tehát t. képviselőtársamnak ezen módosítványát nem tartom indokoltnak és kérem, méltóztassék azzal szemben az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Madarász József: Bocsánatot kérek, t. ház, de kötelességemnek érzem György Endre t. képviselőtársam beterjesztett módosítását pártolni. Jól tudom, hogy azon szándék vezeti itt a közoktatásügyi ministeriumot, hogy, a kisdedek megóvassanak és hogy a felekezeti türelmetlenség ne terjedjen; továbbá, hogy a mennyire csak lehetséges, a kisdedek mindenike bevezettessék a magyar nyelv ismeretébe. Azt is tudom, mert sajnosán tapasztalom, hogy maguk a felekezetek közt nagy erőfeszítésre van szükség a végből, hogy a magyar állam iránt hűségüket kitüntessék és saját felekezetükben érvényre juttassák a magyar állam iránt való kötelességet. Ez az indoka annak, a mi engem — a nélkül, hogy további tárgyalásba bocsátkoznám — arra indít, hogy kérjem a t. házat, ha már bizonyos tekintetben megengedhetőnek látja is, hogy a 3 — 6 éves kisdedek közé a felekezeti türelmetlenség egy bizonyos neme bevitessék — a minek én semmi szükségét nem látom — legalább ne adassék meg a felekezeteknek az óvókat és óvónőket képző intézetek felállításának joga. Ezt szükségesnek és ennek ellenkezőjét a békeszerető magyar állam kifejlesztésére nézve károsnak látván, kötelességemnek tartom azt kifejezni, hogy György Endre t. képviselőtársam módosítyányához hozzájárulok. Hozzáteszem még, hogy adja a végzet, hogy életünkben ne legyüuk kényszerítve arra, hogy figyelmeztetni kelljen a képviselőházat, hogy milyen hibát követett el akkor, midőn megengedte a felekezeteknek, hogy kiskedóvó-képző intézeteket állíthassanak fel. Gr. Károlyi Sándor: T. ház! A mondottakra csak keveset kívánok megjegyezni; de mégis az előttem szólott képviselőtársaim beszédeire nézve nem mellőzhetem azt az észrevételt, hogy azt a kívánságot, hogy a hitfelekezetek ne legyenek jogosítva óvoda-képző intézeteket felállítani, méltányosnak mondani nem lehet. Mert hiszen ugyancsak ezen törvény megengedi nekem s bárkinek ez országban ily intézet felállí-