Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-446

4é6. országos Illés január ^7-én, kedden. 1881, g47 zatlanul fentartani méltóztassék.. (Helyeslés jobb felől.) Dárdai Sándor jegyző: Hagara Viktor! Hagara Viktor előadó: T. ház! Azok után, a miket a t.minisder űrFiltseh József indítványára voníitkozólag felemlített, én csak egy ellenmondásra vagyok bátor a t. ház nagybecsű figyelmét felhívni. Azon esetben tudniillik, ha Filtsch József képviselő űr indítványa, a melyben az van mondva, hogy ott, a hol felekezeti óvoda van, az állam más ily óvodát fel ne állíthasson, elfogadtatnék, miután a törvényjavaslatban mindenütt az van keresztülvive, hogy ott, a hol 40 gyermek óvó-intézet nélkül marad, az államnak kell ily intézetet felállítani s az államnak kötelessége óvoda felállítása felől gondoskodni : akkor ez által a törvénynek ezen intézkedése megbéníttatnék. Ennélfogva azok után, a miket a t. minister úr előadott s az általam felhozott körülménynél fogva is, kérem a t. házat, hogy Filtsch képviselő úr módosítványát mellőzni s a szakaszt Molnár Antal képviselő úrnak irályi módosításával elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A Í8. szakaszhoz két módosítás adatott be: az egyik, a mely irályi természetű, Molnár Antal képviselő úré; a másik, mely e szakaszszal ellentétben áll, Filtsch képviselő úr által adatott be. Kérdem tehát a t. házat először: méltóztatik-e a 18. szakaszt elvileg, szemben a Filtsch képviselő úr által tett módosítással változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az változatlanul fentartatik ; s így kérdem másodszor: méltóztatik-e a 18. szakasznak szövegezését is, szemben a Molnár képviselő úr által ajánlott szövegezéssel változatlanul fentartani: igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tárta tik fenn hanem a Molnár Antal képviselő úr által beterjesztett szövegezés fogadtatik el. Következik a 19. szakasz. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 19. szakaszt, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 20. szakaszt). Madarász József jegyző: Tors Kálmán! Tors Kálmán: E szakasz első pontjához egy előző szakasz tárgyalásának alkalmából módosítás van bejelentve; kérem tehát a t. házat, hogy a mi az előzményekből önként következik, addig, a mig a bizottság jelentése a házban tárgyalásra kerül, az első pontnak tárgyalását felfüggeszteni méltóztassék. Miután azonban a bejelentett módosítás a szakasz többi pontjaira nem vonatkozik s ezekkel semmi összefüggésben nincs, a szakasz többi pontjait tárgyalhatjuk. Nekem e szakasz második és harmadik pontjához van egy múdosítványom. Azt, hogy a felekezetek, egyesületek, magánosok, a kik kisdedóvót vagy menedékházat állítanak fel, bizonyos rendelkezési joggal birjanak azon intézetek fölött, melyekre áldozatokat hoznak, mindenki természetesnek fogja találni. Hogy a jogok közül ne hiányozzék bizonyos mérsékelt, a helyi viszonyoknak megfelelő díjszedési jog is, az szintén érthető. Mert hiszen az egyesületeknél, magánosoknál a díjszedési jog még a motívumok közt is szerepelhet, melyeknél fogva valaki ily intézetet felállíthat. De e motivomuknak községeknél és az államnál egyáltalán nem lehet szerepe. Különben is a 2. és a 3-ik pont azt mondja, hogy az állami s községi kisdedóvodákban az oda járó gyermekektől a helyi viszonyokhoz mért mérsékelt díj szedhető, de a szegénységöket igazoló szülők gyermekei ezen díj fizetése alól felmentetnek. Ha tekintetbe veszszük, hogy ily állami és községi óvódák többnyire oly községekben fognak felállíttatni, hol sem felekezetek, sem közsé^ gek, sem magánosok nem találkoznak, a kik ezt a magukéból megtennék, tehát a szegényebb községekben; ha tekintetbe veszszük, hogy a törvény megengedi, hogy szegénységüket igazoló szülők e díj fizetése alól ugy is felmentessenek: nagyon csekély lesz az az összeg, melyre a község vagy az állam ily czímen számithat. Egyáltalában nem érdemes tehát e miatt különbséget tenni az óvodák és menedékházak között. Eri tehát a 2, és 3-ik pontuak következő módosítását ajánlom. „A szakasz második és harmadik pontja módosíttassék ilyképen: „Az állami és községi kisdedóvodákban, valamint az állami és községi menedékházakban a gyermekek ingyenes gondozásban részesülnek." (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa). Hagara Viktor a közoktatásügyi bizottság előadója: T. ház! A t. képviselő úr módosítványa arra czéloz, hogy az állami és községi óvodákban díjak ne szedessenek. E díjak szedése a népiskolában is állandó gyakorlatban van. Az ott szerzett tapasztalás ugyanis azt mutatja, hogy a tandíjakat a helyi bizottság, illetőleg az iskolaszék, vagy gondnokság állapítja meg a culfusminister hozzájárulásával és hogy mód van nyújtva arra is, hogy azon szegényebb szülők, kikre nézve a díj terhelő volna, a tandíjtól felmentessenek. A bizottságban is fel volt vetve e kérdés, de a bizottság abban a nézetben volt, hogy kár lesz itt új irányt kezdeni a népiskolai 44*