Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-445

*45. országos «lés január 26-án, hétfSn. 18Í>1. 341 juh!) Ezen szakasznál ugyanazon indokból szólalok fel, a melyből az imént felszólaltam. Nem azért, mintha a szakasz rendelkezését megtámadni akarnám, hanem, mert attól tartok, hogy a jelenlegi [szövegezés a törvényjavaslat intentiójától eltérő magyarázatokra adhat okot. Ugyanis a 3-ik kikezdésben, a hol az mondatik, hogy mindenki 3%-al tartozik hozzájárulni. ninc-í tisztán megmondva — pedig más értelme nem lehet — hogy azon egyenes adó 3°/o-a értendő, a melylyel valaki azon községben, vagy ahhoz közigazgatásilag csatolt pusztán levő birtokai, vagy viszonyai következtében tartozik. Pedig méltóztatnak tudni, hogy igen sokan vannak abban a helyzetben és nem is főleg nagybirtokosok, hanem épen az ország különböző részein kisebb birtokosok is, hogy 8 — 10 község határában van birtokuk, vagy házuk A szakasz, mostani szövegét tehát ugy lehetne magyarázni hogy valaki, a mely községben lakik, ott tartozik összes állami adójának 3%-ával, a mi egyfelől az illetőre nézve nem lenne igazságos, a többi községekre pedig káros volna; mert ha valaki az összes adója utáni 3*/»-ot ott fizeti, a hol lakik, a többi községek nem részesülnének a 3%-ban. (Igás! Ugy van!) A negyedik bekezdésben az van mondva, hogy ugyancsak 3%-al tartoznakjárulni a pusztai birtokosok is, kik azon a pusztán külön kisdedóvodához nem járulnak. Ez is félreértésre vezethetne : mert ezt ugy lehetne magyarázni, hogy ha pusztáján, mely községhez van csatolva, tart is fenn óvodát, azért a községihez is külön hozzá járulni tartozik. De lehetne még egy más félreértés is. E szöveget ugyanis akként is lehetne értelmezni, miután az van mondva „a 3% mérvéig", hogy valaki egy más, a törvény kellékeinek megfelelő kisdedóvodához § százalékkal járul, akkor még a községben újra 3 százalékkal tartozik járulni, a mi — a mint tudom — a javaslatnak hasonlag nem intentiója, hanem intentiója az, hogy ha azon külön óvodához kevesebbel járul, az 3 százalék erejéig egészíttessék ki, (Helyeslés.) Ezen szempontoknak megfelelőleg óhajtanám én, a többi bekezdéseknek érintetlenül hagyásával, a harmadik és negyedik bekezdések helyett a következő szöveget: „Ezen pótadó fizetésére, illetőleg annak kiegészítésére a három százalék mérvéig valamely községnek és az ahhoz köz igazgatásilag csatolt pusztának mindazon lakosa és birtokosa köteleztetik, a kinek ugyanaz-n községben vagy pusztán levő más, ezen törvény rendelkezésének megfelelő kisdedóvoda vagy gyermek-menedékház fentartásához fizetett járulékai, az előző pontban felsorolt és őt azon község vagy puszta kötelékében terhelő állami adónak 3 százalékát ki nem merítik." Kérem a t. házat, méltóztassék ezen módosításomat elfogadni (Élénk helyeslés jobb felől.) Madarász József jegyző: Tors Kálmán. Tors Kálmán: T. ház! A 17. szakasz, ugy, a mint az mai szerkezetében áll, olyképen tűnik nekem fel, mintha ellenmondásban állana a töt vény egész intentiőjával, kitűzött czéljával. Mig ugyanis a törvényjavaslat buzdítás kíván lenni kisdedóvodák és menedékházak felállítására, sőt községekre nézve egyenesen kötelező, bizonyos fokig kényszert is tartalmaz: e szakasz utolsó bekezdése viszont megnehezíteni látszik a községeknek ezen kötelességét. A 17. szakasz utolsó bekezdése valóban ugy látszik, mint ha nem is egy műhelyből került volna ki. Ha jól vagyok informálva, a l. ininister urnak eredeti szövegezésében ez az utolsó bekezdés nem is volt benne, hanem egy enquéten egy ministernek vagy képviselőnek kívánságára vétetett fel. Az utolsó bekezdés igy hangzik: ,,A mely községek községi pótadója egyenes állami adóik húsz százalékát meghaladja, azok csak a belügyminister és pénzügyminister hozzájárulásával vethetnek ki pótadót, kisdedóvoda vagy menedékház czéljaira." Hogy kell ezt a pontot érteni ? Ugy e, hogy ha valamely község 20Vo pótadóval vagy ennél többel van megterhelve és ha elragadná őt a kisdedóvoda vagy menedékház állítása iránti buzgóság, nagy mohón neki akarna rontani a czéínak, neki ezt a vágyát s mohóságát fékeznie kell? a mennyiben kötelezve van arra, hogy előbb a belügyministerhez s azután a pézügymínisterhez folyamodjék s ezek beleegyezését eszközölje ki arra, hogy kisdedóvodát vagy menedékházat állíthasson, Nem hiszem, t. ház, b. így legyenek Magyarországon községek, a melyek, midőn rájuk ilyen humánus czélú intézetek felállítását akarjuk bizonyos tekintetben kényszeríteni, valami könnyebbségnek vagy akár az ő saját vagy felállítandó kisdedóvodák érdekében lévőnek tekintsék az olyan kötelezettséget, melynél fogva utána járjanak S engedélyt eszközöljenek ki maguknak a kisdedóvodák felállítására. Különben is nem az ellen van kifogásom, hogy a nagyon megterhelt községek magokat e három százalékos pótadó kivetése alól ki ne vonhassák. A nagyon megterhelt községeket ez alól én is felmenteni kívánom, a nélkül azonban, hogy e miatt kisdedóvodájuk vagy menedékházuk ne legyen. De én nem tartom a 2Q°/o-os pótadót annak az ismérvnek, a mely szerint meg lehetne határozni, vájjon valamely község elég vagyonosé, vagy anyagilag már túl van-e terhelve. Lehetnek községek, a melyek 20%-nál sokkal nagyobb pótadót vetnek ki, de azért elég vagyonosak s nem fogják megérezni e 3°/«-nyi