Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-445
4M. országos ülésjanuár 26-án, hétfon. 1891. §55 ur gyakorlatilag a végrehajtás alkalmával igy is rendelkeznék és hogy az ez iránti rendelkezés csak elnézésből maradt ki; de, nézetem szerint, mégis jó lenne ezt a törvény szövegébe fölvenni s a törvényben kimondani, hogy a mennyi ben a menedékházban az egy dajka felügyelete alatti gyermekek száma a 40-et túlhaladná, a dajka mellé egy alkalmas női cseléd adassék. Ez irányban bátor vagyok a szakasz intentiójának kiegészítése végett módosítványt beterjeszteni, mely igy szól (olvassa): E szakasz 3. sorában & mondat végére teendő: „menedékházi dajkának pedig egy alkalmas nőcseléd". Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a inódosítvány. Madarász József jegyző (olvassa Zay Adolf módosítvdnyát). Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! Van szerencsém kijelenteni, hogy ez egyszer Z ty Adolf képviselő úrral egyetértek. (Derältég.) Ennek folytán szívesen járulok módosítványán ik elfogadásához. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs föl- j jegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólani, a j vitát bezárom. A 7. §. szövege nem támadtatott meg és igy azt hiszem, kijelenthetem, hogy az változatlanul fentartatik. Ehhez azonban Zay Adolf képviselő ar a következő toldást javasolja: „menedékház! dajkának pedig alkalmas nőcseléd". Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezen toldást elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik és hogy igy a szakasz ezzel kiegészíttetik, Következik a 8. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 8. §-t). Madarász József jegyző: Molnár Antal! Molnár Antal: T. képviselőház! A jelen szakasznak első pontjában, a mely a kisdedóvodák munkakörét állapítja meg s a mely úgyszólván a kisdedóvásnak definitióját foglalja magában, kimaradt a „gyermek", a ki nélkül pedig nemcsak a kisdedóvás, de a jelen szakasz szövegezése is alig lesz fentartható. Ugyanis az említettem hihagyás folytán meglehetősen kuszálttá lett a Szakasz szövege; például a 3-ik sorban uzó van a korukhoz mért testgyakorlattal való foglalkoztatásról, a nélkül, hogy meg lenne mondva, hogy kinek korához legyen mérve ezen testgyakorlattal való foglalkoztatás. A további szö vegezésben is hiányzik a rendelkezésnek az alanyhoz, vagyis a gyermekhez való viszonyítása. Ezek alapján bátor vagyok a 8. szakasz első bekezdését] más szövegezésben ajánlani elfogadásra. Mielőtt azonban erre vonatkozó módosításomat felolvasnám, megjegyzem, hogy az új szövegezésben változatlanul fentartani bátorkodom a sokat vitatott fohászt. Ezen pont ugyanis általános rendelkezést foglalván magában, azt hiszem, hogy ebben igen helyes lesz ezen kifejezésnek a fentartása. A mennyiben azonban a t, ház bölcsessége ugy találná, hogy szükséges kivételt statuálni azon óvodákra nézve, a melyeket kizárólag egy felekezetbeli gyermekek látogatnak, ugy azt hiszem, hogy az ide vonatkozó rendelkezés minden ecetre mint kivétel nem magában a szakasz első pontjában, hanem akár azután, akár a törvényjavaslatnak egy más helyére lesz beillesztendő. Eunek előrebocsátásával bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a szakasznak első pontját a t. ház méltóztassék a következő szerkezetben elfogadni: „A kisdedóvodáknak és lehetőleg az állandó gyermek-menedékházak munkaköre; a gyermekeknek fohászszeríí imára, értelmes beszédre és énekre való oktatása ; koronkint, tekintettel az értelem fejlesztésére, korukhoz mért testgyakorlattal és játékkal foglalkoztatása: testi és szellemi erejöket meg nem terhelő, de ügyességüket fokozó kézi munkára, valamint rendre, tisztaságra és illedelmes magaviseletre szoktatása." (Helyeslés.) Madarász József jegyző: Filtsch József! Filtsch József: t. ház! A 8. §. 4-ik bekezdése azt czélozza, hogy a kisdedóvodákban és gyermekmenedékházakban a nem magyar nyelvű gyermekek foglalkoztatása össze legyen köthető a magyar államnyelv ismeretébe való bevezetéssel. (Helyeslés.) Nem szándékozom ez alkalommal új nemzetiségi vitát provocálni; az ügy érdeméhez tehát nem akarok bővebben szólani, de két megjegyzést legyen szabad tennem. Az egyik ez: Beöthy Ákos t, képviselőtársam List Frigyes nemzetgazdasági tudós egy nyilatkozatát idézte, melyben List a németeknek azt tanácsolja, hogy vándoroljanak be tömegesen Magyarországba és ott magyarosodjanak meg. (Helyeslés.) Eszembe sem jut kétségbe vonni, hogy List Frigyes sokkal nagyobb tekintély nálamnál vagy t. képviselőtársamnál; de már Zay Adolf t. képviselőtársam nagyon helyesen jegyezte meg, hogy a mi magunk tartására nézve nem az az irányadó, a mit Liszt Frigyes vagy bárki mond, hanem egyedül az, a mit lelkiismeretünk megenged. De Beöthy Ákos t, képviselőtársam még egyet nem vett tekintetbe, t. i. azon tényt, hogy List Frigyesnek azon mííve, melyben az érintett nyilatkozat előfordul, „Das politische System der National-Oekonomie" 1841 ben, tehát oly korszakban jelent meg, mely előtt a nemzetiségi