Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-443

448. orMágos Illés január 38-án, pénteken. 1891. 297 országon ma már 2—3 annyi kisdedóvoda léteznék, mint a mennyi ma tényleg létezik és ezek révén mindenesetre több százezerrel nagyobb lakossága lenne ma már a magyar hazának. Beöthy Ákos t. képviselőtársam hivatkozott Európának nagy nevű és hires nemzetgazdászára, Roscher Vilmosra, a ki Magyarországon járt és a kit, mint előttünk ismeretes, Kautz Gyula főrendiházi tag kalauzolt nálunk 5bejárta ő Magyarországot, tanulmányozta Magyarországnak közgazdasági ügyeit és ezzel természetesen a népesedést is. Roscher, a ki a Németország közgazdasági ügyének fejlődése körül egyik legjelesebb, leghatalmasabb tényező, felismerte Magyarországon azt, hogy a gazdászati jövedelmi forrásokkal szemben a népességnek száma aránytalan — értem, hogy csekély; és aztán ő nemcsak a népességnek csekély számára mutatott rá, hanem a népességnek közgazdászati művelődésére is, melynek tekintetében, ha magasabb fokon állana, az Magyarországnak mé->- nagyobb jövedelmi forrást nyitna. Roscher Vilmos Magyarországon történt körutazása után, nagy művének ujabb kiadásában reflectált azon tapasztalataira, a melyeket Magyarországon szerzett és ezek alapján ugy nyilatkozott, hogy Magyarországnak igenis érdekében lenne, ha sok német vándorolna be Magyarországba ; de nem állott meg ennél a nyilatkozatnál, hanem ő maga, Roscher Vilmos, ugy nyilatkozott, hogy ezek a németek, a kik lejönnek Magyarországba, sajátítsák el a magyar nyelvet, ismerkedjenek meg a magyar nemzet szellemével, az itt uralkodó szokásokkal; ha bejönnek ide és letelepednek, magyarosodjanak meg és legyenek ők is a magyar szent korona működő tagjai. Midőn azt egy külföldi nemzetgazdász. a ki a népesedési politikában sem jelentéktelen nevű tudós, mondja, annál inkább a mi feladatunk, t. képviselőház, hogy az ilyen útmutatáshoz alkalmazzuk a tényezőket, alkalmazzuk az erőket, alkalmazzuk a rendelkezésre álló minden intézeteinket é« intézményeinket, hogy megfeleljünk annak a czélnak, mely egyik leghatalmasabb emeltyűje a magyar állam megerősítésének. Ezt látom én a kisdedóvó intézetekben, a melyeket az előttünk fekvő törvényjavaslat czélba vesz és a mely intézkedéseket a törvényjavaslat észszerűen tárgyal. Tekintsünk körül, t. ház! Vannak városaink, melyek a kisdedóvó ügy érdekében most is már szépen szerepelnek. Tekintsünk pl. az ország fővárosára, vagy Pozsonyra, vagy nézzük Sopront. E városokban évtizedek óta vannak ilyen gyermek-óvintézetek. Igaz, hogy a jótékonyság alkotta azokat; oly intézetek ezek, melyek részint felekezetek, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXI. KÖTET. részint egyesületek által létesített intézetek, melyek utánzásra valóban mintaképül szolgálhatnak. És ha a törvényjavaslat körülbelül ugyanoly szerkezettel és berendezéssel népesíti, gondozza ezen intézeteket, akkor nincs kétség, hogy azok a czélnak tökéletesen meg fognak felelni. Én tehát azért, mert e törvényjavaslat benső meggyőződésem szerint, a czélnak tökéletesen megfelel; minthogy az abban foglalt részszerű intézkedések e kisdedóvodáknak oly erőt fognak adni, hogy az a népesedési ügy érdekének meg fog felelni, elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a jobboldalon ) Széll Ákos jegyző: Herman Ottó! Herman Ottó: Ne vegye a t. ház részemről tiszteletlenségnek, ha ily hosszú és beható vita után a magam részéről is hozzá akarok járulni néhány szóval a kérdés megvitatásához. (Halljuk! Halljuk!) Rendkívül fontosnak tartom az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Rendkívül fontosnak nemcsak azoknál az okoknál fogva, melyek már itt emiittettek, hanem még sok más oknál fogva is, melyek szerintem kellő méltatásban mindeddig nem részesültek. Én, t. ház, azzal az őszinteséggel, a melyre ez a hely különösen kötelez, nyíltan és határozottan kifejezem azt, hogy én ezt a törvényjavaslatot kizárólag csak magyarosítás! tendentiájánál fogva fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha Hock János t. képviselőtársam az elkeresztelési vita alkalmával arra a vádra, hogy a katholieusok terjeszkedni akarnak, azt felelte, hogy az egyház organismus é* mint organismus természeteden terjeszkedni is akar: akkor kettős indok, hogy az állam is ebből a szempontból induljon ki; az államban pedig az államalkotó nemzet az, melynek minden egyéb tekintetet, már az állam fennállásának szempontjából is, alá kell rendelni, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát, t. ház, ezt a nézetet vallom s ebből a nézetből indulva ki, fogadom el a törvényjavaslatot. Elismerem, t, ház, hogy az előttem szólottak közül különösen két képviselő emelkedett föl arra a magaslatra, a melyre fel is kell emelkedni, ha ezt a kérdést a magyar nemzet és a magyar állam szempontjából tárgyaljuk. Az első volt Beöthy Ákos t. barátom, a ki megbonthatatlan érveléssel mutatott rá arra a jogra, a mely az államot megilleti és kitűzte a helyet azok számára, a kik ezt a jogot folyton megbontani iparkodnak. A másik volt a tegnapi napon Berzeviczy Albert t. képviselőtársam, a ki kimondta azt, hogy e törvényjavaslatot nem a kormány megfontolása, nem bizonyos rétegek38