Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-442
4i2, országos illés JAimár 22-én, csütörtökön. 1891. 293 miként tudom, hogy sokan vannak köztük, kik magukat igy óhajtják tekintetni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen a kisdedóvoda azzal, hogy alkalmat fog adni gyermekeiknek a magyar nyelvhez szoktatására, csakis nekik tesz szolgálatot. Azt hallottam t. képviselőtársaimtól, hogy ők óhajtják azt, hogy mindenki, a ki az értelmiséghez tartozik, megtanuljon magyarul. Arra kérem őket, ne kívánjanak a maguk részére kiváltságot. Egyik képviselőtársamat arra figyelmeztetem, hogy például, ha ő egy igen jeles beszédet megir magyarul, de nem képes azt itt elmondani, a nélkül, hogy ne olvasná, nem jobb lett volna-e, ha már gyermekkorában az óvodában hozzászokott volna ehhez a nyelvhez 1 (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) És a mint ők képesek voltak megtanulni magyarul és helyet foglalhatnak a képviselőházban és az ország minden hivatalában, ne akarják ezt tisztán csak saját gyermekeik számára lefoglalni, de engedjék minden fajukhoz tartozókkal közössé lenni, hogy hadd lehessen bármely polgár gyermekéből hivatalnok, vagy a törvényhozás tagja. Akkor lesz pedig ez úgy, ha a magyar nyelvnek nemcsak megtanulása biztosíttatik nekik, hanem elérkezend annak az ideje is, hogy, a mint az elemi iskolákban már kötelező a magyar nyelven való tanítás, ugy a középiskolákban is kötelező legyen a magyar nyelven az oktatás, azért, hogy minden polgára e hazának, ne csak a kötelességekben, de a jogokban is osztozkodhasson. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nagy örömmel hallgattam a t. államtitkár ur nyilatkozatát, melyből megértettem, hogy hazánk pénzügyi erejének javulásával iparkodni fog a kormány a magyar nyelvnek minél szélesebb körben való elsajátítását biztosítani. Igen helyesen. Jól tudom, hogy nagy akadály Magyarország pénzügyi helyzete; de bátor vagyok a t. ház és a t. minister ur figyelmét felhívni arra, hogy az a párt, a melyhez tartozom, kötelességének tekinti bármely pénzálclozathoz hozzájárulni, a mely az e tekintetben szükséges intézkedésekre fordittatik. És ha ezen ország ezer és több száz millió adósságot tudott csinálni ; ha például horvát és sziavon, mint mondják, testvéreinkre, szerintem drága testvéreinkre évente 4—6 millió forintot adunk a testvéri viszony fentartása végett; ha ez az ország 40—50—60 milliót adott ki adósságcsinálással azért, hogy a bosnyákok és herezegováezok — gondolom a kormánypártnak szintén testvérei — (Derültség a szélső baloldalon) jobb létbe hozassanak: akkor, azt hiszem, nincs az a pénzáldozat, melyet nemcsak én, hanem a háznak bármely tagja megtagadna a kormánytól, midőn arról van szó, hogy Magyarország kisdedei fentartassanak és a magyar nyelvben jártasakká tétessenek. Arra kérem a t. minister urat, hogy jövő évi költség-előirányzatában egész bátran i kérje azt az összeget, a mely szükséges arra, hogy e hazában egyetlenegy község se maradjon óvoda nélkül ott, a hol arra szükség van, mert az e czélra fordított kiadás bő s nemzeti kamatot hoz. (Élénk helyeslés.) A beterjesztett törvényjavaslatot, ugy a mint az most van, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Méltóztatik a t. ház tudni, hogy 2 órakor lesz gróf Csáky László ! elhunyt tagtársunk végtisztességtétele. Nem tuI dom : méltóztatik-e a t. ház kívánni a tanácskozás folytatását, (Nem!) vagy pedig azt a holnapi ülés napirendjére áttenni? (Holnap!) Ennélfogva a tanácskozás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzöm ki. Az ülést bezárom. (ÄSS ülés végződik d. u. 1 órakor.)
