Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-441
260 441. országos ülés január 21-én, szerdán. 1891. közé tartoztam, a kik pár év előtt a t. közoktatási kormányt sürgették, hogy terjeszsze ki figyelmét erre a nagyon elhanyagolt kérdésre: hogy állítson óvóiskolákat, gyermekmenhelyeket és rázza fel hatalmas agitatióval a közszellemet, hogy maga a társadalmi tevékenység is segélyére siethessen e téren az államhatalomnak. Hisz az óvóiskolák és gyermekmenhelyek felállításával nemcsak a nemzeti eulturának építhetünk biztos sánczokat, hanem szolgálhatjuk egyúttal a nemzet népesedési politikáját is; védelmezhetjük a kisdedek életét, egészségét, testi épségét és az államnyelv terjesztésével nagy fontos nemzeti missiót teljesíthetünk. (Helyeslés balfelöl.) Az a régóta várt és régóta nélkülözött törvény végre a jelen javaslat formájában beköszöntött. Őszintén megvallom, hogy én, a ki e javaslat intentiójáért szivemből lelkesültem, soha még erőszakosabb módon nem fojtottam el aggodalmakat magamba, mint a midőn e javaslat dispositióit vettem kritika alá. Az én kritikámnakmérlegében e javaslatnak egyetlen szemernyi előnye lenyomta aggodalmaimnak egész tömegét; mert abból az elvből indultam ki, hogy többet ér az a kevés jó, a mit e javaslat nyújt, mint ér a semmi e javaslat nélkül. (Helyeslés balfelöl.) S midőn végre hosszas tanulmányozás után véleményt alkottam magamnak, arra a meggyőződésre jutottam, hogy ez a javaslat igy, a hogy itt áll, illusorius. S ha annak némely hiányai correctio nélkül maradnak, ez a törvény kivihetlen fog lenni. Megmondom röviden az okát, miért? Ez a törvényjavaslat ugy intézkedik, hogy a községeket két categoriába osztja és kimondja, hogy minden község, mely 20°/»-on alól fizeti községi pótadóját, a maga erejéből tartozik felállítani óvó-iskolát vagy gyermekmenedékházat; az olyan község pedig, mely 20°/«-on felül fizet községi pótadót, igényt tarthat az állam segélyére. Már most, t. ház, ha mindazon községnek, a melynek községi pótadója 20%-on felül áll, az ily intézetek felállításában segélyére akar sietni az állam és a törvényt komolyan végre akarja hajtani, nagyon félek attól, hogy a pénzügyi helyzetünk nem fogja megbirni ezt a terhet. A javaslatnak fmaneirozása rendkívül nehézségeket fog okozni. Merem állítani, hogy sem én, sem senki közülünk ebben a kérdésben tisztán nem láthat. Miért? Mert ez a javaslat egyrészében nagyon hiányosan van előkészítve. A kormány kellő statistikai adatokat nem bocsátott rendelkezésünkre; nem tudjuk, vájjon hány községe van Bíagyarországnak, a melynek községi pótadója 20°/o-on felül áll és hány községe van, a melynek községi pótadója 20°/« on alól van. Ha pedig ezt nem tudjuk, természetesen nem tudhatjuk azt sem, hogy hány község lesz feljogosítva a törvény értelmében arra, hogy az államhoz segélyért forduljon. Egy szóval, nem tudjuk, hogy minő obligót vállalhat esetleg magára az állam, ha e javaslat értelmében akarja az óvó-iskolákat felállítani. Már pedig azt hiszem, t. ház, hogy ha törvényeket hozunk, annyit legalább is megkövetelhet tőlünk a nemzet, hogy a törvények olyanok legyenek, a melyeket végre lehet hajtani. De kérdem a t. minister úrtól, hogyha mindazon községekben, a melyeknek községi pótadója 20°A>-on felül áll, óvodát akarunk felállítani, vájjon a eultusministerium budgetje jelenlegi viszonyai közt képes lesz-e ezt a terhet elviselni? (Felkiáltások a szélsőbalon: Megszavazzuk!) Hiába szavazzuk meg, ha a terhet elviselni nem tudjuk. (Felkiáltások a szélsőbalon: Dehogy nem!) Én csak hozzávetőleges számítással élek és tapasztalataim után annyit mondhatok, hogy Magyarország községeinek legnagyobb része 20°/o-ou felül fizet községi pótadót s e szerint Magyarország községeinek legnagyobb részében az állam terhére háramlik a kisdedóvodák felállítása. (Az igaz! balfelöl.) De t. ház, tegyük fel, hogy ez a törvény csak a községeknek parancsolja imperative a kisdedóvodák felállítását, de az államot csak facultative kötelezi. Az állam tehát ott állít óvodát, a hol akar; annyit fog felállítani, a mennyi segélyforrást a cultusbudget iészére megenged. Más szóval mit jelent ez? Azt, hogy az egyik vidéken fel fogják állítani az óvodát, a másikon nem, mi által a törvény némely helyen végre lesz hajtva, más helyen fel lesz függesztve. Kérdem most, t. ház: nem-e jogos az az én aggodalmam, hogy minél melegebben fogjuk felkarolni az óvodák ügyét, annál inkább veszélyeztetjük az alsóbb fokú népiskolai rendszerünk kiépítését 2 Vagyis két terhet vállal magára egyszerre az állam, a melyek közül azután egyiknek sem fog eleget tehetni. De én nem mondok erre ítéletet; nem mondom, mi a helyesebb: a gyermekek egészségéről gondoskodni-e vagy pedig alsó fokú népnevelési intézményünket kiépíteni; én ezt teljesen nyilt kérdésnek hagyom. Egy azonban tény, hogy tudniillik alsófokú népoktatási rendszerünk még befejezetlen és hiányos. Pedig alkottunk e téren is törvényt, de a melyet végrehajtani mindeddig nem tudtunk. — Ez az oka annak, t. ház, hogy Magyarország tanítóinak legnagyobb része még folyton nyomorog és egy urasági cselédnek sokkal jobb dolga van, mint egy okleveles iskolai tanítónak. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hoztunk törvényt, melyben szabályoztuk a tanítók fizetésének minimumát, de sokszor 2 — 3 családos tanító illetményei nem tesznek össze-