Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-439

MO 489. országos ülés Január 19-én, hétfon. 1881, száma csekély volna, de azt fogjuk látni, hogy főleg a gyermekhalandóság óriási mérve adja okát a népesség lassú szaporodásának. Ez maga oly állami követelmény, a mely okvetlenül segítséget igényel És miután remélhető, hogy azon felügyeleti kényszer, mely e törvényjavas­latban contempláltatik, igen sok gyermek meg­mentését fogja eredményezni, elvárható az is, hogy e törvény egyik fő és üdvös hatása abban fog állani, hogy a mindnyájunk fájdalmára tapasz­talt nagymérvű gyermekhalandóságot valameny­nyire apasztani fogja. (Helyeslés.) De, hogy belássuk, mennyire szükségünk van az óvóintézetekre, méltóztassanak csak a tüzesetek statistikájára tekinteni. Ebből kitűnik, hogy í 887-ben az előfordult tüzesetek közül 210 kinyomozott eset volt olyan, a hol a veszély a felügyelet nélküli és elhanyagolt gyermekek gondatlan játékából keletkezett. Ezen 210 tüz eset következtében félmillió forintra menő nem­zeti vagyon hamvadt el. A törvényjavaslat fő­törekvéseként annak 8-ik szakaszában fel vannak említve mindazon foglalkozási és munkálkodási módok, melyeknek az óyódákban tért nyitni kell. Ha e szakaszt végig tekintjük, mindjárt egy örvendetes körülményről nyerünk tapaszta­latot. (Halljuk!) Nevezetesen, hogy azon kisded korban, midőn a szellem az abstract eszmék megértésére és felfogására még képesítve nincs, ezen korbeli intézetből a tanítás absolute ki van zárva. És ebben előnyösen különbözik a franezia törvénytől, melynek egyik hivatása az is, hogy a gyermek olvasni és irni taníttassák; de a melynek egyik hátránya, hogy a gyermek e közben szellemileg oly módon kifárad, hogy ennek káros következménye a későbbi korban igen gyakran észlelhető. Ha végig tekintünk e szakasz összes intéz­kedésein, azt látjuk, hogy a czél, a főszempont az, hogy a tanítás kizárásával az érzékek fej­lesztessenek, az észlelő tehetség gyakoroltassák s az emlékező tehetségnek apró versek tanulá­sával anyag adassék s a képzelő tehetség és a szellem s ez által az erkölcsi érzület a gyer­mekekben fejlesztessék. A törvényjavaslat e szakaszának azon intéz­kedése, hogy a kisdedek a magyar nyelv taní­tására is előkészítendők, csak azt visszhangozza, a mit ma Magyarországon minden szülő meg­tenni szokott, a ki óhajtja, hogy gyermeke ké­sőbb több nyelvvel ismerkedhessek meg, hogy már e zsenge korban kezdi a gyermek nyelvét idegen hangzású és kifejezésü szavakhoz hozzá­szoktatni. Azt hiszem, t. ház, hogy ha hgyelembe vesszük, hogy ez eljárás által a gyermek erköl­csi a vallásos érzülete mennyire fejlesztetik, ha tekintjük, hogy képessé tétetik arra, miként a ma­gasztosabb eszméket, ugy az erkölcsi, mint a val­lásos téren a későbbi korban megérthesse, ez intézménynek hasznosságát kétségbe vonni nem lehet. A mi az óvodák felállításának feltételeit illeti, tagadhatatlan, hogy itt nehéz kérdés előtt állott a kormány. Mert ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyi egyensúly csak most állíttatott helyre, igen nehéz dolog lenne az állam pénz­tárát már jelenleg is oly módon terhelni, mely a csak most elért egyensúlyt azonnal felbillent­hetné ; de ha meggondoljuk, hogy ez intézmény­nek létre jönnie kell, mert ezt a nemzet érdeke; a jövő nemzedék java tőlünk megköveteli, mert mulasztást követnénk el, ha ez intézmény léte­sítését még tovább elodáznók: nem marad más hátra, mint módot találni arra, miként a közsé­gek, a népiskolák fentartásának költségei mód­jára, a kisded-óvodákhoz való bizonyos hozzá­járulásra köteleztessenek. Ezért volt kénytelen a törvényjavaslat ott, a hol arra szükség van, az egyenes állami adónak 3%-át óvodák fel­állítására contemplálni. De midőn a törvény­javaslat ezt megszabja, ebből nem következik az, hogy e százalék okvetetlenül minden községben kivetendő; mert ott, a hol a község más utón képes gondoskodni az óvodák felállítására szük­séges fedezetről, e 3%-nyi pótadó ki nem vethető; ott pedig, a hol a község 20% nyi pót­adóval van megterhelve, megnehezittetett e 3%-os pótadó kivetése az által, hogy három ministerium hozzájárulásától tétetett az függővé. A törvényjavaslat további vezérszempontja a felügyeletben nyilvánul. Valamint az óvodáknál a legteljesebb liberalismussal nyújtatott mód arra, hogy ugy egyesek, mint községek, feleke­zetek, jogi személyek s az állam óvodákat fel­állíthatnak : ép ugy vannak ezek első sorban a helyi felügyelet gyakorlására is hivatva és a kormány csak azon felügyeletet kötötte ki, me­lyet elmulasztania nem szabad. Mert ha figye­lembe vesszük, hogy az óvodák kellékeinek meg­állapításával az állam megszabta, hogyan kell felszerelve lenniök az óvodáknak: kezességet vállal a szülőkkel szemben az iránt, hogy ez megtartatik és ebből folyólag azon szülőkkel szemben, a kik gyermekeiket odaküldik, köte­lessége ellenőrzési jogát oly módon gyakorolni, hogy az óvodák törvéoyszabta hivatásuknak megfeleljenek. Hogy az óvodák kellő számban létesülhesse­nek, szükséges volt ovóképezdékről gondoskodni. Ezeknek felállítása ugyanazon alapra van fek­tetve, a melyre az óvodáké. Az ellenőrzés, a felügyelet itt is ugyanaz. Ha nézzük azon fel­tételeket, melyekhez ez intézetek felállítása kötve van, teljes nyugalommal szavazhatjuk meg azokat; mert joggal elvárhatjuk, hogy az onnan ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom