Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-434

484. ©rsüágos ülés deessembér 17-én, szerdán. 1890. 185 A kérdés tehát az lesz: méltóztatik-e a t. ház az első szakaszt elfogadni a bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen, vagy nem 1 A mennyiben a t. ház a szöveget változatlanul el nem fogadná, fel fogom tenni Tisza Kálmán t. képviselő ur módosítását. Azután még mindig fen marad a kérdés: elfogadja-e a t. ház Bernát Béla képviselő ur pótló indítványát? A mennyiben a t. ház a kérdés ily feltételébe beleegyezik, (Helyeslés) kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak nyilatkozni az iránt, hogy az első szakaszt változatlanul elfogadják-e, igen, vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy azt nem méltóztatik változatlanul elfogadni, (Helyeslés.) Kérdem már most: méltóztatik-e az 1. szakasz 1. bekezdését a Tisza Kálmán képviselő ur által beadott módosítványnyal elfogadni, igen. vagy nem? (Igen!) Kijelentem ennélfogva, hogy a t. ház az első szakasz 1, bekezdését ezen módosítással elfogadja. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e külön bekezdéskép elfogadni Bernát Béla, képviselő ur indítványát, i<ren, vagy nem? (Igen!) Ázt hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház Bernát Béla képviselő ur indítványát második aline i gyanánt elfogadja. A harmadik alinea ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a második szakasz. A második szakasz első és második alineájára nézve Tisza Kálmán képviselő ur stylaris módosításokat nyújtott be, melyek a szakasz intentióival ellentétben nem állanak, hanem azt összhangba hozzák az első szakaszszal. Az első módosítás igy szól: „A második szakasz második bekezdésének első sorában ezen sző után „beültetett", szurassék be: „az első szakasz alá nem tartozó." A második módosítvány pedig abból áll, hogy a második bekezdés második sorába ezen szó „szintén" hagyassák ki. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a második szakasz első és második bekezdését ezen stylaris módosításokkal elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen!) Kijelentem, hogy a 2. §. i. és 2. bekezdése a beadott stylaris módosításokkal fogadtatott el. A harmadik alineahoz Tisza Kálmán képviselő ur azt a módosítványt adta be, hogy: „a harmadik bekezdés 2. sorában ezen szó után „ültetvények" szurassék be: „valamint az olyanok is, melyek amerikai szőlő vesszőkkel ültettetnek be és európai szőlővesszőkkel utólag oltatnak be, a beültetést követő évtől kezdve." Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a barma- I KÉPVH. NAPLÓ. 1887- 92. XXI, KÖTET. dik alineát Tisza Kálmán képviselő ur ezen módosításával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a harmadik alineát ezen módosítással elfogadja. Következik Szederkényi Nándor képviselő urnak azon indítványa, hogy a második szakaszhoz utolsó alinea gyanánt új szöveg vétessék fel. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezen indítványt mint utolsó bekezdést a második szakaszhoz elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a t. ház ez indítványt elfogadja. Következik a harmadik szakasz. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogad tátik. Következik a negyedik szakasz. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 4. §-t) Jókai Mór! Jókai Mór: T. ház! A jelen törvényjavaslatnak legfontosabb és legmesszebbható szakasza a most tárgyalás alatt lévő negyedik. Az eddigiek, a melyek szólnak az elpusztított szőlőterületek újból való beültetéséről, nem annyira anyagi haszonnal járnak, mint inkább morális hatást fognak gyakorolni a szőlőtulajdonosokra. Mert hiszen egy hold szőlőnek újra beojtása 3, 4 vagy 5 száz forintba fog kerülni s ezzel szemben a 7—10 forintnyi adóelengedés inkább c-sak azt az elégtételt adja, hogy adót fizetni nem kell. Én is fizetek vagy kilenczféle adót s nem is zúgolódom ellene; de midőn elpusztított szőlőm után kell adót fizetnem, akkor mindent teszek inkább, csak nem imádkozom. (Derültség.) Az eddig tárgyalt szakaszoknak tehát, a mint említettem, csak morális hasznuk lesz. A 4. szakasz azonban nagy differentiát fog előidézni az adóbevételek tekintetében. Mert, ha a közönség tudja, hogy a szénkénegezés minő haszonnal jár és mily kevés kiadással teljesítheti s hogy ez által adóelengedésben is részesül, nem hi%zem, hogy 3 év múlva legyen hazánkban oly szőlőterület, a melyet ne szénkénegeznének. Ez pedig körülbelül 1 millió forint, differentiát fog a költségvetésben előidézni Én is próbáltam ezt a szénkénegezést és mondhatom, hogy, ha azt az adót, a melyet fizetek, vagy annak legalább kétharmad részét elengedik, abból egy hold szőlő szénkénegezési költsége kikerül. És ha valaki jókor fog a szénkénegezéshez és nem várja be, mig a phylloxera szőlőjét 2 — 3 esztendeig pusztítja, hanem mihelyt a szomszédjánál a veszedelmet észreveszi, a szénkénegezéshez rögtön hozzáfog — mert akkor már az ő szőlője is telve van phylloxerával, mert a szőlő 2—3 évig ki birja annak pusztításait — mondom, ha a szénkénegezéshez 24