Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-434
484. orsíágos ülés deczember l"-éi), szer din. 1890. 181 tik, mindenekelőtt azon indítványra nézve, melyet Tisza Kálmán t. képviselő ur benyújtott, kijelentem, hogy ahhoz természetesen örömest járulok; mert ez már nagyobb kedvezményt biztosít a szőlőtermelőknek, mint a milyet a törvényjavaslat contemplált. Itt csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy már ez is mutatja, hogy bizony a törvényjavaslat meglehetős szűk keretben forgott az adókedvezmények megadására nézve. És engedje meg a t. pénzügyminister ur, ha — miként tegnap mondotta — az érdekeltek meghallgatásával lett ez igy megállapítva, arra kérjem fel, hogy azokat az érdekelteket ezen ügyben többé meghallgatni ne méltóztassék. (Tetszés balfélől.) Mert hát azok igen buzgó emberek lehetnek a maguk körében, de hogy a szőlőtermelésnek és művelésnek igazi érdekét tolmácsolták volna, arról szó sem lehet. Nem vonom kétségbe, hogy ők jóakaratulag tolmácsolták azt, úgy, a mint tették, de azon érdekeket semmi esetre sem ismerték fel ugy, a mint kellett volna. Én, t. ház, még azon indítványt is pártolom, a melyet Bernát Béla t. képviselőtársam előterjesztett; mert én is azon nézetben vagyok, hogy a szőlő-cultura előmozdítására, ennek útja egyengetésére a leghathatósabb és legmesszebb menő kedvezményeket kell adnunk. Ha a t. ház tagjai ép úgy át volnának hatva ezen érzettől, mint mi, a kik ott a helyszínén látjuk: mily fontos ez a kérdés, (Igen! Ugy van! balfelöl) akkor ma nem 30—40 ember előtt, vagy, nem tudom, most hányan vagyunk a házban, hanem telt ház előtt tárgyalnók ezt a fontos közgazdasági ügyet, (Helyeslés balfelöl.) akkor, mikor Magyarországnak nemcsak népesedési, közgazdasági, hanem egyszersmind productiv szempontból is ennyire nagyfontosságú érdeke a veszély küszöbén áll. T. képviselőház S A szakaszhoz nekem is van indítványom és kérem a t. földmívelési minister urat, hogy indítványomat pártfogásába venni méltóztassék. E törvényjavaslat érintetlenül hagyja a jelen szőlő-culturális viszonyok között a kísérlet küszöbén álló u. n. elárasztási rendszert. Az 1883-iki törvény e tekintetben intézkedik; 9. szakaszában ugyanis azt mondja, hogy a szőlőnek phylloxera-menteeségét biztosító homokterületeu új szőlők hat évi adómentességben részesülnek; az elárasztásra berendezett új szőlők pedig a viznek egyszerfí bevezetése mellett 6 évi, vizemelő gépek vagy artézi kutak alkalmazása mellett ÍO évi adómentességben részesülnek. Már tegnap voltam bátor, t. ház, itt az elárasztás általi múrelésnek rövid ismertetését adni. Nem úgy áll az, a mint itt a törvény kifejezi, hogy „a viznek egyszerfí bevezetése*', Az egy nagy teehnicai munkálat. Azt a szőlőt, a melyet elárasztással akar valaki művelni, nivellirozni kell. Először is mint új ültetésnél, természetesen mindazon munkálatot meg kell tenni, a mely a többi szőlőknél is előfordulna, mint a rigolirozás, ültetés stb. De e mellett az ilyen szőlőt nivellirozni kell, árkokkal és védmtívekkel kell körülvenni, melyek a viznek lefolyását megakadályozzák, hogy a viz azon a területen öt vagy hat hétig kifejtse a phylloxera elleni hatását; a viznek vezetését tehát csatornázási művelettel, egész praecis munkával ke 1 .! keresztülvinni. Évenkint meg-megújul a csatornák kitisztításának szüksége ; mert hiszen hat. hétig elárasztva lévén a terület, beiszapolódik, bedől a csatorna stb. Ez tehát állandó, különleges, munkálat. Most kérdem, t. ház : egyenrangba helyezhető-e az ilyea úton-módon való cuitura a homokterületen megkezdett culturával, a mely ! szintén hat évi adómentességet élvez, épen úgy, mint az igy cuitura alá vett szőlőterület? Ezt — i úgy gondolom, t. ház — lehetetlen egyformának I venni. (Ugy van! bal felöl.) A törvény tiz évi adóI mentességet ad ott, a hol vizemelő géppel vagy szivattyúkkal kell az elárasztásra szolgáló vizet a földből kiemelni. Megengedem, hogy ez több munkával, talán több költséggel is jár; de méltóztassék meggondolni, eltekintve a nivellirozástól, a csatornázástól és a védraíívek megalkotásától a szőlőn magán, még nem minden szőlőterület van olyan kedvező helyzetben, hogy épen a szőlő mellett foly a viz, a melyet azután a területre vezetnek; azt sokszor magasabb helyről, vagy messzebb helyről kell odavezetni, mesterséges csatornázással, mely ismét nagy költségeket okoz. Meglehet, hogy a viznek lefolyására nézve is kell munkálatokat tenni, hogy ez ne legyen kártékony a többi szomszéd gazdákra nézve. Mindezek olyan munkálatok, hogy a gazdát tetemes költségbe viszik bele. A t. ház előtt ez még talán ismeretlen; alig láttak talán még ily elárasztási munkálatot. Én nekem azonban van szerencsém ismerni; mert Egerben egy szőlősgazda, a mi egri buzgóságunkkal, kitartó türelmünkkel — mert mi elpusztulni nem akarunk, nem is fogunk (Élénk helyeslés) — 12 hold elárasztásra előkészített minta szőlőt rendezett igy be az idén. A t. földmívelósi minister ur szives volt culturmérnökét küldeni oda és annak útmutatása és felmérései szerint készült a munkálat. Azt gondolom, az országban ez az első ilyen mű, melyet érdemes megtekinteni.
