Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-427
427. országos ülés decíember 9-én, kedden. 1890. íí tartoznak, de különben Ugron Gábor képviselő ur maga is elismerte azt, hogy ez olyan állítás, melyet bizonyítani nem lehet. >On dit"-re nem szoktak sulvt fektetni. Es én nekem addig, mig positivet nem tudok arra nézve, hogy a társaság helytelenül járt el, fel kell tételeznem, hogy a társaság correctü! járt el. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt feltéve, a gyár bukása által azon urak, akik nem annyira a maguk, mint inkább az állam érdekében vállalkoztak, először is erkölcsileg sújtva vannak; másodszor anyagi veszteséget is szenvedtek, mert addig, mig bebizonyítva nincs, hogy a börzén visszanyerték volna pénzüket, nekem fel kell tételeznem, hogy kárt szenvedtek, Polónyi Géza: Nem is állította az ellenkezőjét senki! (Igás! Ugy van! balfelől.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Én nem is Polónyi Géza t. képviselő ur kijelentéséről, hanem egészen általában szólok. Tehát mikor erkölcsi vereség van egyrészt és anyagi veszteség van másrészt, még egy esetleg kirendelendő bizottság által személyesen is inquiráltassanak ? Ilyen inquisitionalis eljárás nem volna helyes és meg vagyok arról győződve, hogy Magyarország összes üzletvilága helytelenítené és viaszautasítaná az ily eljárást. (Helyeslés jobbfelöl.) Én tehát legbensőbb meggyőződésem szerint ismételten kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Polónyi Géza t. képviselő ur határozati javaslatait, mint czélra nem vezetőket elfogadhatóknak nem tartom és ezért ujolag kérnem kell a t. házat, hogy azokat mellőzni és Ugron Gábor t. képviselő urnak adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Herman Ottó képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Herman Ottó: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Egy egészen rövid megjegyzést kívánok tenni. A t. minister ur azt állította, hogy lehet valaki kitűnő technicus a nélkül, hogy a fegyverekhez értsen. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister : Fegyvergyártáshoz! Herman Ottó: Erre ezen oldalról történt egy közbeszólalásra, mely a generálisokra vonatkozott, a t. minister ur azt mondotta, hogy lehet valaki kitűnő generális, a nélkül, hogy a fegyverekhez értene. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister : Fegyvergyártáshoz! Herman Ottó: Legyen ugy, az mindegy. Erre én azt mondottam: „Tehát olyan, mint Alvinczy". Alvinczyről a magyar krónikás adoma tisztán és világosan bizonyítja, hogy generális volt, de a fegyverekhez nem értett. Hogy mit mond neki az az insurgens, a kinek kezébe egy rossz pisztoly került, azt a ház iránti tiszteletből nem ismételem. De minthogy közbeszólásom a t. minister úrra sértő nem volt .... B. Fejérváry Géza honvédelmi minister : Nem is vettem annak! Herman Ottó .... én azt a rámförmed ést, (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk! balfelől) mert igazán az volt, elismerem oly kaliberűnek, melyet én ezen oldalról semmiféle kaliberből sem viszonazhatok. (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon. Nagy zaj jobbfelől.) Erre csakis azt mondhatom a minister urnak, ki velünk per „ön" szokott beszélni: hogy öntől pedig ezt nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső báloldalon. Nagy zaj a jobboldalon.) Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A ház kegyes engedelmével leszek bátor a honvédelmi minister ur mai felszólalása folytán szavaim értelmét helyreigazítani és azt megmagyarázni. (Halljuk! Halljuk!) A minister ur egész okoskodása az én szombati beszédemnek alapokoskodását nem érintette. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) Ezen alapokoskodás a következő volt: hogyha a szerkezeti rajzok, idom- és ellenidomszerek nem együttesen és nem egy helyen készíttetnek, hanem két különböző gyárban, akkor nem lehetséges oly fegyver-alkatrészeket előállítani, a melyek egymás között feltétlenül kicserélhetők legyenek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon. Közhí szólások: Erre nem válaszolt!) Ezt támogattam. Travnicsek ezredesnek, a steyri fegyvergyár technicai vezetőjének kijelentésével, a ki már 1888. szeptember havában, tehát a fegyvergyár bukása előtt két évvel nyilatkozott és igy ennek czélzatossággal való gyanúsítása önmagától elesik. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelől.) Azt mondja a minister ur nekem válaszul, hogy az idomszereket a magyar fegyvergyár nem készítette el. holott már a fegyverek átvételéhez kellett kezdem. Már volt szerencsém kimutatni az arsenal átiratából, hogy 1888. szeptember 1-én 60 darab idomszer a XIV. táblától a XIX. tábláig nem volt a steyri fegyvergyár által az arsenalba beszállítva, daczára annak, hogy 70 ezer darab fegyvernek, az arsenal átvételi bizottsága által átvéve kellett volna lennie. (Halljuk! Halljuk!) Erre tovább folytatja a t. minister ur és azt mondja, hogy hát a steyri fegyvergyárnak ki adott modelleket? Ez, t. ház, nem czáfolaí velem szemben ; mert a steyri fegyvergyár maga készítette az idom- és ellenidomszereket és puskaalkatrészeket és azok kicserélése csak a saját gyártmányával jött szóba, holott a magyar fegyvergyárnál ki volt kötve, hogy az általa ített alkatrészek a steyri fegyvergyár alkat-