Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-431

481. orsr&gesiilésdeczemtoerlS-áii, siemfcatoii. 1890. 133 utat építsen; a második pont már nem igen mondható kedvezménynek, mert az állam itt oly apró vasút kezelésétől és fentartásától szabadul meg, melyre eddig évenkiiit 1700 forintot rá­fizetett. A mi a 3. pontot illeti, ez is első sor­ban a kincstárnak, illetőleg a sójövedéknek van érdekében. E munkák keresztülvitelére a tényleges építési toké 662.000 írtban lett megállapítva. Az építés czéljaira a társaság semmiféle állami segélyben nem részesül. Minthogy azonban nem lehet kivánni a társaságtól, mely oly munkákat fog keresztül vinni, melyekre első sorban a kincstárnak van szüksége, hogy ezt minden ellenszolgálat nélkül tegye, a pénzügyminister ur a társaság részére két kedvezményt biztosí­tott: először azt, hogy a kincstár a vasút­építéshez szükséges kincstári telkeket ingyen átengedi; a mi azonban az ottani helyi viszo­nyok mellett tetemes inegterheltetésnek nem mondható. Másodszor, hogy a Szlatináról szál­lított só szállítási díjtételei métermázsánkint 4-2 krajczárral felemeltetnek. Minthogy Szlatináról évenkint körülbelül 320.000 métermázsa szokott szállíttatni, ez, métermázsáját 4"2 krral számítva, összesen 14.280 frtnyi többletet tesz évenkint, melyet az állam a vasút átalakítása, illetve kezelése é« kiépítése fejében fizet. A pénzügyi és közlekedésügyi bizottság, melyekhez ezen jelentés utalva volt, elfogad­hatónak és méltányosnak találta ezt a transac­tiót a következő indokoknál fogva: Először, mert ezen egyezmény következ­tében az állam felszabadul 15.116 frtnyi kiadás­tól, mely eddig az által vált szükségessé, hogy az átrakódási költségeket természetesen a bánya­kincstár fizette és hogy némely hivatalos állás, melyet eddig fentartott, ezentúl beszüntethető lesz. Másodszor azért, mert a szlatinai sóbányák­nál, ismét a sójövedék éidekében szükséges új építkezéseket, melyekre 22 ezer forint van elő­irányozva, szintén a társaság fogja viselni. Harmadszor pedig és legfőkép azért, mert a szószállítási üzlet ezentúl sokkal pontosabban, egyszerűbben s olcsóbban fog lebonyolittatni, ha a nagy időveszteséggel és alkalmatlansággal járó átrakodás megszűnik. Mindezen okoknál fogva a pénzügyi és köz­lekedésügyi bizottságok tisztelettel ajánlják a háznak, hogy ezen jelentést tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a pénzügyi és közlekedés­ügyi bizottság jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) E szerint kijelentem, hogy az tudomásul vétetik és hasonló tudomásul vétel czéljából a főrendiházhoz átküldeni határoztatik. Következnek most a kérvények, még pedig f # legelőször a 19-ik sorjegyzékben foglalt kérvé­nyek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Kolozs­vár szabad királyi város közönsége, Udvarhely vármegye közönsége, Szilágy vármegye törvény­hatósága, Hont vármegye közönsége, a beteg­ápolási pótadónak országossá tétele iránt. Hagara Viktor, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! A folyamodó négy törvény­hatóság- kérvényével azon törvényhatóságokhoz csatlakozik, melyek a múlt ülésszak alkalmával azon kérelemmel járultak a t. házhoz, hogy a megyei betegápolási alap helyett állami beteg­ápolási alap szerveztessék. A kérvényi bizottság javaslatát abban van szerencsém előadni, hogy ezen kiválóan figye­lemre méltó kérvényt a belügyministernek kiadatni méltóztassék. Elnök: Ha nincs észrevétel, a bizottság javaslata alapján mint kiválóan figyelemre méltó kérvény, a belü^yminister urnak kiadatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Sáros vármegye közönsége, Baranya vármegye közön­sége az 1879: L. törvényezikk 31. §-ának iiiódosítása tárgyában kérvényez. Hagara Viktor, a kérvényi bizottság előadója: T, ház! A kérvényekben említett honossági ügy ezen ülésszak alatt már határo­zat tárgyát képezvén, a bizottság e kérvényeket a házszabályok 195. szakasza szerint irattárba tétetni javasolja, Elnök: Ezen kérvények a házszabályok 195. szakasza értelmében az irattárba tétetnek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Alsó­Fehér vármegye közönsége, Csongrád vármegye közönsége, Székesfehérvár szabad királyi város közönsége, a vármegyék autonómiájának és tiszt­választási jogának fentartása tárgyában. Hagara Viktor előadó: T. ház, ezen kérvényeket a kérvényi bizottság a belügy­minister urnak kiadatni javasolja. Elnök: Ezen kérvények a belügyminister urnak kiadatnak, Josipovich Géza jegyző (olvassa): Csanád vármegye közönsége, Zólyom vármegye közön­sége, Arad szabad királyi város közönsége, Sáros vármegye közönsége, a szétosztandó királyi táblák elhelyezése tárgyában. Hagara Viktor előadó: T. ház! A kér­vényi bizottság ezen kérvényeket az irattárba té­tetni javasolja. Elnök: Ezen kérvények a bizottság jelen­tése alapján az irattárba tétetnek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Zólyom vármegye közönsége, Bereg vármegye közönsége, Szilágy vármegye közönsége, a vármegyei nyűg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom