Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-431
481. orszAgos ülés deczemlíer 13-aii, szombaton. 1890. 115 ban s ily irányban szándékozik a kormány előterjesztést tenni arra nézve, hogy az 1868 : XXX. t.-cz. 21. §-a változtattassék meg. A kiküldendő regnicolaris deputatio nem határoz véglegesen; feladata egyedül az, hogy javaslatot készítsen és a törvényhozás fogja ezt a javaslatot tárgyalni és esetleg elfogadni. Kijelentem még, t. ház, hogy a kormány részéről a deputationak teendő előterjesztés csakis erre az í'gyre és az ügynek csakis ezen részére vonatkozik. Ilyen értelemben kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni ezen regnicolam deputatio kiküldését, a mely hat tagból állna, kik közül négyet a képviselőház választana, és ha a t. ház, a határozati javaslatot el méltóztatik fogadni, az hozzájárulás végett a főrendiházhoz lesz átküldendő s a deputationak két tagját azután a főrendiház fogja választani. Ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni és a bizottság négy tagjának megválasztását napirendre kitűzni. (Helyeslés) Elnök: Ha nincs észrevétel, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a határozati javaslatot el méltóztatik fogadni s a bizottság négy tagjának megválasztását el méltóztatik határozni, a határozati javaslatot pedig szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz méltóztatik átküldeni, (Helyeslés.) A bizottság tagjainak megválasztására, tekintettel arra, hogy a bizottság minél előbb megkezdhesse mííködését, azt hiszem, méltóztatik a t. ház beleegyezni abba, hogy a választás a keddi ülésben történjék meg s ugyanakkor a könyvtári s a közigazgatási bizottságban hiányzó egy-egy tag is inegválasztassék. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kijelentem. Következik a véderő - bizottságnak 637. számú jelentése az 1891-ben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó ilieti az előadó urat. Münnich Aurél előadó: T. ház! A közös hadsereg és hadi tengerészet, valamint a honvédség kiegészítésére szükséges évi ujonezjutalékot a legközelebbi tiz évre meghatározta az 1889 : VI. t.-cz. 14. §-a. Ezen szakasz értelmében a közös hadsereg és hadi tengerészet kiegészítésére esik Magyarországra 42.711 ujonez, a honvédség kiegészítésére pedig 12.500 főnyi ujonczjutalék. Ugyanez a szakasz rendeli, hogy azon védkötelesek, kik különben megfelelnek, de a kikre a jutalék kiegészítésére már szükség nincs, mint fölös számmal besorozottak a póltartalékba lesznek beosztandók. Az idézett törvényczikk 37. és 38. §-ai intézkednek arról, hogy az évi ujonczozás mikor tartassék meg és hogy melyik korosztálybeli hadkötelesek hivassanak fel az ujonczállításhoz. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat e rendelkezéseknek mindenben megfelel, a menynyiben az ujonczokat a meghatározott számban kéri megszavaztatni; továbbá a 2. §-ban az foglaltatik, hogy az ujonczozás 1891-ben márczius 1-étől április 30-ig foganatosittassék, valamint hogy akkor az 1870., 1869. és 1868. években született hadkötelesek kerülnek sorozás alá. Miután a törvényjavaslat mindenben megfelel az 1889 ; VI. t.-cz. rendelkezéseinek, ajánlom annak általánosságban és részleteiben való elfogadását. T. ház! Ezen törvényjavaslattal egyidejűleg a t. háznak a mull évi április 29-iki 229-iki ülésében 2.209. sz. a. kelt határozati alapján beterjesztette a t. honvédelmi minister ur jelentését, a mely az 1889—90-dik évben szolgált egyéves önkéntesek tiszti vizsgáinak eredményére vonatkozik. Ezen határozat öt pontot foglal magában, melyek mindenikére megadja a honvédelmi minister ur a szükséges választ. E szerint a közös hadseregnél összesen szolgált 1.076 önkéntes, ezek közül letette a tiszti vizsgát 885, a vizsgánál visszavettetett 163, a vizsgát nem tette le betegség miatt 15 és végül a vizsgától önként visszalépett 13. A honvédségnél szolgált 144, letette a vizsgát 136, visszavettetett 6 és betegség miatt nem tette le a vizsgát 2. A közös hadseregnél visszavetett önkéntesek közül a tiszti iskolának látogatása megengedtetett a második évben is 114-nek, tehát a visszayetettek 70%-ának; a honvédségnél 3-nak, tehát 50°/V nak. Végül a hivatkozott határozat negyedik pontjában azon kérdést intézi a honvédelmi minister úrhoz, hogy meg nem felelő magaviselet miatt hányan nem bocsáttattak egyáltalában a vizsgálatra az első, továbbá hányan a második szolgálati év leteltével? A minister ur azt válaszolja, hogy egyáltalában minden egy éves önkéntes kivétel nélkül a vizsgára bocsáttatott; miután a második év még nem telt le, a kérdés második részére, valamint a határozat ötödik pontjára: hogy a második év leteltével hányan tették le a tiszti vizsgát, válaszolni ezúttal természetesen még nem lehetett. Ezen eredményt összegezve, t. ház, látjuk, hogy az nemcsak kielégítő, de határozottan kedvező is és hogy azon czél, melyet az 1889 : VI. j t-ezikk 25. §-a kitűzött;: hogy tudniillik minél | több tiszt képeztessék a közös hadsereg és honvédség részére, teljes mértékben eléretett. Legyen szabad ennek bebizonyítására csak röviden következő számadatokra hivatkozni. Mióta az egy éves önkéntesi intézmény fennáll, szolgált összer>*