Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-414
7S 414. orsíágosülés noYesaber 23-én, szombaton. 1890. házasságokra, mint a nem vegyes házasságokra. nézve. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Már pedig, t. ház, a mi törvényeink értelmében az egy felekezeten lévők közötti házasságoknál is a törvény szabályozza a gyermekek neveltetését. A törvény szerint ugyanis 7 éves korukig a gyermekek az apa vallását követik, ha mindjárt az apa vallását változtatja is, héttől 18 évig azonban felekezetet egyáltalában nem változtathatnak. Már most mit jelent ez, t. ház? Jelenti azt. hogy a mi törvényeink szerint az egy felekezeten lévő házastársak között a gyermekek neveltetése iránt nem a szülő, hanem a törvény határoz; a törvény rendeli meg, hogy az apa, illetőleg a szülők vallásán neveltessenek a gyermekek. Ha az ellenkezőt akaró ók törvénybe, iktatni, t. i. a szülők szabad választásának jogát, akkor el kellene fogadniok azoknak, a kik ezen szabad választás joga mellett kardoskodnak, különösen pedig a tiszteletre méltó elerusnak el kellene fogadnia az elv folyományaként azt is, hogy a katholieus szülők saját gyermeköket a protestáns^ vagy ha a végletekig akarunk menni, az izraelita vallásban is neveltethessék, (Ugy van! Ugy van!) Ha tehát ez alapelvet törvényben akarjuk kimondani, ha a szülők jogát idealiter akarjuk respeetálni a gyermekek ne veltetése tekintetében, akkor ezen elvnek alkalmazásánál és következményeinél a tiszteletre méltó clerust hivom segítségül, ha majd a törvényhozás azzal akar foglalkozni, hogy a katholieus szülők, ha nekik ugy tetszik, a saját gyermeküket, nem katholieus, vagy épen nem keresztény felekezetben akarják nevelni. S én kíváncsi vagyok rá, vájjon a tiszteletreméltó katholieus elerus hajlandó lesz-e a törvényhozást ezen intézkedésében támogatni? (Helyeslés.) Legyünk tisztában ezen kérdéssel, t. ház. (Halljuk!) Miről van itt lényegileg szó? Én, a ki tisztában vagyok azzal, hogy a törvényben lefektetett alapelv fentartandó és tisztában va gyök azzal is, hogy hol keressem gyökerét ezen egész agitatiónak: én tisztában vagyok azzal, hogy itt nem másról van szó, mint a törvény álta] tiltott propaganda fentartásáról, a melyet én sem a katholieus elerusnak, sem a protestáns elerusnak, sem egyik, sem másik felekezetnek megengedni nem akarok. (Élénk helyeslés.) Mert mint jó katholieus, magam is óhajtom ugyan, hogy a hivek száma szaporodjék egyházamban, de sohasem fogom megengedni, hogy törvénytelen módon és a törvény megkerülése utján a lélekszámnak ilyen módon való szaporítása elfogadható legyen. (Helyeslés.) És itt rejlik a kulcsa a kérdésnek, mert mit bizonyít a statistika ? Azt bizonyítja, hogy az elkeresztelések száma, t. i. azon esetek száma, midőn nem illetékes lelkész által kereszteltetik meg a gyermek, 90%-ában katholieus és csak 10°/ 0-ában nem katholieus részen követtetik el. Tehát, t. ház, a katholieus elerusnak saját illegális propagandája az, melyet a petitiók támogatni akarnak, de a melyet én támogatni nem akarok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Épen azért, mert a vallásfelekezetek közötti békének őszinte és igazi hive vagyok, az anyakönyvek államosítását sürgetem és követelem. (Élénk helyeslés.) Megvilágítom még ezen oldaláról a kérdést, hogy engem senki elfogultsággal, felekezetiességgel ne vádolhasson. (Halljuk! Halljuk!) Tény az, hogy a vegyes házassági institutiónak törvénybe iktatása után a katholieus elerussal szemben egy forrás nyilt meg, a mely a protestánsoknak csinált proselitákat. Ha ugyanis valaki válni akart, miután a katholicusoknál a végelválás lehetetlen, tehát az illető a válás czéljából lelkiismereti furdalás nélkül áttér a protestáns vallásra. Most már a katholieus papság a vámon elvesztett híveket a réven akarta visszaszerezni. Miként áll ez a dolog ? A katholieus elerus a maga dogmája szerint, miután a házasság szentség, melyet csak a katholieus lelkész szolgáltathat ki, a protestáns lelkész által kiszolgáltatott házasságot, miután ő a szentséget nem adta reá, törvénytelennek tartja. De tovább megyek, a cultus disparitas benne van a bontó akadályok között. Ezt később ugy magyarázták, hogy az csak a. keresztény és nem keresztény között képez bontó akadályt, de a cultus disparitas a keresztény felekezetűek között is tiltó akadályt képez, vagyis az egyházjog szerint a vegyes házasság nem érvénytelen, de törvénytelen. Már most, miután a római pápák később belátták, hogy ezt mindenütt érvényesíteni nem lehet, a többi között XIV. Benedek pápa Belgiumra és Németalföldre, 1841-ben pedig XVI. G-ergely pápa Magyarországra nézve egy külön brévét adott ki, melyben Magyarországon a vegyes házasságokat érvényeseknek ismeri eí, de nem törvényeseknek. És most mi történt? Ha az ilyen vegyes és a katholieus dogmák szerint törvénytelen házasságból származott gyermeket hoznak a katholieus lelkészhez megkeresztelni, megkereszteli, sőt nemcsak megkereszteli, hanem daczára annak, hogy az ő dogmája szerint törvénytelen házasságból származott, törvényesnek bevezeti az anyakönyvbe. Tényleg igy áll a dolog, t. ház. Mert vegyes házasságokból származott gyermekeket illetőleg a katholieus elerus által vezetett anyakönyvek közt egyetlenegyet sem találtam, melyben törvénytelennek lett volna a gyermek bevezetve. De nem is vezetheti be az a pap törvénytelennek a gyermeket, mert