Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-426

428. orsKégös ülés deezember fi án, ssombaton. 1890. 377 hogy részben a steyri gyár gyártmányaiból vé­tettek alkatrészek s részben magyar fegyver­gyári gyártmányok alkatrészei, melyek egymás­sal összekevertettek ugy, hogy a puskák egy részénél több volt a magyar fegyvergyári alkat­rész, másikánál pedig több volt a steyri fegy­vergyári alkatrész, a puskák tehát lőpróbatételre s megvizsgálásra kicserélt alkatrészekkel ju­tottak és e kicserélt alkatrészek mellett történt meg a vizsgálat, a melyről szóló jegyzőkönyv­ben nem találtatott más hiba, mint hogy a fegy­verek nehezen járnak, akadnak, „sie kleinmen sich a , mint a jegyzőkönyv mondja újból is. Természetes, hogy a különböző gyárakban készült részletek, melyek csak ugy illesztetnek össze, nem vágnak össze teljesen s ez az a legerősebb ok, a miért a fegyverek át nem vé­tettek. Kérdem: miben áll az elcserélhetőség ? Nem akarom az arsenáli átvételi bizottság jóhisze­műségét pillanatra is kétségbe vonni, de a lőprobák után nem vagyok meggyőződve arról, hogy a gyár rövid idő, talán egy-két hónap múlva nem lett volna képes teljesen jó lőfegyvereket gyártani. Hibák egészen kicsinyek voltak s csak abból magyarázhatók, hogy az idomszerek, bár egyező rajz szerint, de két különböző helyen készültek. Azt a követelményt, hogy a fegyver­alkatrészeknek feltétlenül elcserélhetőknek kell lenniök s a fegyvernek hibátlanul kell működnie, ha részei össze is vannak cserélve, engedmény nélkül el nem fogadhatom. A minister ur ezt mint első követelményt állította fel. Vizsgáljuk meg tehát e követelményt. Tudom, hogy a hátultöltő fegyver igen complicált szerkezetű; igen sok alkatrésze kényes, rugói könnyen törnek. Connsai kicserélhetők, sőt kieserélendők is és ezért minden fegyverhez háromféle conus készül, egy kurtább, egy közép és egy hosszú, melyek Ví»8 milliméter eltérést mutatnak. A magyar fegyvergyár fegyverei közép conussal voltak előállítva; ha hiba mutatkozott a hosszabb conus alkalmazásával, segíteni lehetett volna. A ki­cserélhetőségnek a harcztéren az a követelménye, hogy egy puskának, melynek valamely alkatrésze elromlik, ne kelljen mindjárt' a puskaművesíg vándorolnia, hanem két romlott puskából, ha nem ugyanazon részek vannak eltörve, lehessen egy jót összeállítani. A fegyverek átvételénél is csupán e követelmény kell, hogy mérvadó legyen. Más mértéket nem állíthatunk fel s a mely mérték felállíttatott, az az, a mit a katonák mindnyájan tudnak, hogy reszelő és más technicai eszközök működésbe hozatala nélkül legyenek az egyes alkatrészek összeilleszthetek, hogy tovább mű­ködjenek. Azt hiszem, ezt a t. minister ur is elfogadja. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XX. KÖTET. B* Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Nem egészen! Ugron Gábor: Ha nem egészen, akkor fel fogom olvasni a fegyverátvételi iustractio 27, §-át, mely többet enged meg. (Helyeslés és tetszés a szélsőbalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelől. Olvassa): „Sollten sieh beim Zusammensetzen der Grewehre unwesentliche Anstände ergeben, welche — ohne eventuell and ere Folgen herbeí zu führen — sehr leicht beseitigt werden kön­nen, so sind dieselben an Ort und Stelle zu beheben. Für die in den Visitirlocalen vorzu­nehmenden Reparaturen sind die nöthigen Ar­beiter von der betreffenden Waffenfabrik, nebst dem erforderlichen Matériáié und den entspre­chenden Werkzeugeu beiznstellen." íme, ez sok­kal többet engedvén meg, tehát az elcserélhe­tőségnek az átvételi szabályzat szerint előfel­vétele az, hogy ha bármily kis akadály fordulna elő, az illető gyár munkásszemélyzete a rendelke­zésére álló eszközökkel az akadályt elháríthassa és azon személyzettel és azon eszközökkel az illető hibák kijavíthatok legyenek. (Élénk he­lyeslés a szélső baloldalon.) No már most, t. gyár! (Nagy derültség a jobboldalon.) Azt felelhetném rá, hogy itt is gyárilag állíttatnak elő a szava­zatok, tehát szavazatgyár. (Elénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Hát, t. ház, mindazokból, a miket előadtam, meggyőződhetik a t. képviselő­ház arról, hogyha a honvédelmi ministerium az idomszereket és ellenidomszereket idejében be­szerzi és idejében a fegyvergyár rendelkezésére bocsátja, nagy kérdés az, vájjon az a gyár azoknak birtokában nem lett volna-e képes oly fegyvereket előállítani, a melyeket a bizottság­jóknak talált volna. (Zajos helyeslés a szélső bal­félöl.) Az volt-e a magyar kormány hivatása, hogy csak egyszerűen egy törvényjavaslatot nyújtson be és egy fegyvergyárat hiyjon életre, vagy pedig az, hogy a fegyvergyárat az életnek meg is tartsa ? (Zajos helyeslés a szélső baloldalon-) És vájjon nem lett volna-e a honvédelmi minis­temek feladata, nem lett volna-e büszkesége, ha saját katonáit, a magyar honvédséget a saját külön fegyvergyárában előállított fegyverekkel és lőszerekkel látja el? Hisz akkor büszkén hivatkozhatott volna arra, hogy a magyar hon­védség sokkal nagyobb harczképesféggel bir és elmondhatta volna, hogy nemcsak az emberek, katonák, nemcsak a vitézség, hanem maga a tudomány, még a technicai gépek is a magyar­nak válnak becsületére. (Zajos helyeslés a bed- és szélső baloldalon.) E helyett a minister ur a legridegebb el­bánásban részesítette a fegyvergyárat és igaz, hogy a fegyvergyár türelme a végtelenségig hajtva bámulatos. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom