Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-426
428. orsKégös ülés deezember fi án, ssombaton. 1890. 377 hogy részben a steyri gyár gyártmányaiból vétettek alkatrészek s részben magyar fegyvergyári gyártmányok alkatrészei, melyek egymással összekevertettek ugy, hogy a puskák egy részénél több volt a magyar fegyvergyári alkatrész, másikánál pedig több volt a steyri fegyvergyári alkatrész, a puskák tehát lőpróbatételre s megvizsgálásra kicserélt alkatrészekkel jutottak és e kicserélt alkatrészek mellett történt meg a vizsgálat, a melyről szóló jegyzőkönyvben nem találtatott más hiba, mint hogy a fegyverek nehezen járnak, akadnak, „sie kleinmen sich a , mint a jegyzőkönyv mondja újból is. Természetes, hogy a különböző gyárakban készült részletek, melyek csak ugy illesztetnek össze, nem vágnak össze teljesen s ez az a legerősebb ok, a miért a fegyverek át nem vétettek. Kérdem: miben áll az elcserélhetőség ? Nem akarom az arsenáli átvételi bizottság jóhiszeműségét pillanatra is kétségbe vonni, de a lőprobák után nem vagyok meggyőződve arról, hogy a gyár rövid idő, talán egy-két hónap múlva nem lett volna képes teljesen jó lőfegyvereket gyártani. Hibák egészen kicsinyek voltak s csak abból magyarázhatók, hogy az idomszerek, bár egyező rajz szerint, de két különböző helyen készültek. Azt a követelményt, hogy a fegyveralkatrészeknek feltétlenül elcserélhetőknek kell lenniök s a fegyvernek hibátlanul kell működnie, ha részei össze is vannak cserélve, engedmény nélkül el nem fogadhatom. A minister ur ezt mint első követelményt állította fel. Vizsgáljuk meg tehát e követelményt. Tudom, hogy a hátultöltő fegyver igen complicált szerkezetű; igen sok alkatrésze kényes, rugói könnyen törnek. Connsai kicserélhetők, sőt kieserélendők is és ezért minden fegyverhez háromféle conus készül, egy kurtább, egy közép és egy hosszú, melyek Ví»8 milliméter eltérést mutatnak. A magyar fegyvergyár fegyverei közép conussal voltak előállítva; ha hiba mutatkozott a hosszabb conus alkalmazásával, segíteni lehetett volna. A kicserélhetőségnek a harcztéren az a követelménye, hogy egy puskának, melynek valamely alkatrésze elromlik, ne kelljen mindjárt' a puskaművesíg vándorolnia, hanem két romlott puskából, ha nem ugyanazon részek vannak eltörve, lehessen egy jót összeállítani. A fegyverek átvételénél is csupán e követelmény kell, hogy mérvadó legyen. Más mértéket nem állíthatunk fel s a mely mérték felállíttatott, az az, a mit a katonák mindnyájan tudnak, hogy reszelő és más technicai eszközök működésbe hozatala nélkül legyenek az egyes alkatrészek összeilleszthetek, hogy tovább működjenek. Azt hiszem, ezt a t. minister ur is elfogadja. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XX. KÖTET. B* Fejérváry Géza honvédelmi minister: Nem egészen! Ugron Gábor: Ha nem egészen, akkor fel fogom olvasni a fegyverátvételi iustractio 27, §-át, mely többet enged meg. (Helyeslés és tetszés a szélsőbalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelől. Olvassa): „Sollten sieh beim Zusammensetzen der Grewehre unwesentliche Anstände ergeben, welche — ohne eventuell and ere Folgen herbeí zu führen — sehr leicht beseitigt werden können, so sind dieselben an Ort und Stelle zu beheben. Für die in den Visitirlocalen vorzunehmenden Reparaturen sind die nöthigen Arbeiter von der betreffenden Waffenfabrik, nebst dem erforderlichen Matériáié und den entsprechenden Werkzeugeu beiznstellen." íme, ez sokkal többet engedvén meg, tehát az elcserélhetőségnek az átvételi szabályzat szerint előfelvétele az, hogy ha bármily kis akadály fordulna elő, az illető gyár munkásszemélyzete a rendelkezésére álló eszközökkel az akadályt elháríthassa és azon személyzettel és azon eszközökkel az illető hibák kijavíthatok legyenek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) No már most, t. gyár! (Nagy derültség a jobboldalon.) Azt felelhetném rá, hogy itt is gyárilag állíttatnak elő a szavazatok, tehát szavazatgyár. (Elénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Hát, t. ház, mindazokból, a miket előadtam, meggyőződhetik a t. képviselőház arról, hogyha a honvédelmi ministerium az idomszereket és ellenidomszereket idejében beszerzi és idejében a fegyvergyár rendelkezésére bocsátja, nagy kérdés az, vájjon az a gyár azoknak birtokában nem lett volna-e képes oly fegyvereket előállítani, a melyeket a bizottságjóknak talált volna. (Zajos helyeslés a szélső balfélöl.) Az volt-e a magyar kormány hivatása, hogy csak egyszerűen egy törvényjavaslatot nyújtson be és egy fegyvergyárat hiyjon életre, vagy pedig az, hogy a fegyvergyárat az életnek meg is tartsa ? (Zajos helyeslés a szélső baloldalon-) És vájjon nem lett volna-e a honvédelmi ministemek feladata, nem lett volna-e büszkesége, ha saját katonáit, a magyar honvédséget a saját külön fegyvergyárában előállított fegyverekkel és lőszerekkel látja el? Hisz akkor büszkén hivatkozhatott volna arra, hogy a magyar honvédség sokkal nagyobb harczképesféggel bir és elmondhatta volna, hogy nemcsak az emberek, katonák, nemcsak a vitézség, hanem maga a tudomány, még a technicai gépek is a magyarnak válnak becsületére. (Zajos helyeslés a bed- és szélső baloldalon.) E helyett a minister ur a legridegebb elbánásban részesítette a fegyvergyárat és igaz, hogy a fegyvergyár türelme a végtelenségig hajtva bámulatos. 48
