Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-425

425. országos ülés deezember 5-én, pénteken, 1890. 353 egyszer •> fegyvergyárra szükség volna, az fel­állíttassák. Láttuk tavaly, midőn a hadügyminis­ter urnak végre be kellett vallania, hogy egy második akadémiára igenis szükség van, mert jelenleg fennálló akadémiáink nem képesek többé a jelentkező ifjakat befogadni : akkor egyszerre előáll a delegatio s kezdi bizonyítgatni, hogy bizony, miután a bécs-újhelyi katonai akadémiá­ban elegendő számmal vannak üres termek, még most nem szükséges egy második katonai akadémiát felállítani. A pénzügyi bizottság a fegyvergyár ügyéből egy pendent-ját akarja csinálni a második akadémia ügyének; csakhogy miután azt már 22 éve sürgetjük, mégis remél­hetjük, hogy végre itt sikerre viszszük a dol­got. (Igás! Ugy van! bal felől.) Bevallom, t. ház, hogy én azt, hogy a magyar fegyvergyár tönkre, ment, csakis annak tudom be, hogy a kormány­nak egyáltalában nincsen sem érzéke, (Igán! Ugy van! balfelől) sem jóakarata, (Igás! Ugy van! balfelől) hogy Magyarországon egy ily katonai etablissement létezzék. ÉQ tehát, t. ház, tekintve kiváltkép azokat, a miket Polónyi t. képviselőtársam mondott, szükségesnek tartom, hogy a ház küldjön ki egy bizottságot, a mely ez ügyet megvizsgálná. Higyje meg a t. kormány, hogy ez nagyon szükséges lesz. Én nem hiszek a különféle szál­lingó hírekben, hanem a nagyközönség hisz bennök s a kormánynak saját érdeke követelné azt, hogy az ügy alaposan megvizsgáltassék. (Helyeslés balfelől.) Sajnálom, mint mondám, a fegyvergyár bukását a monarchia védképességének érdeké­ben és sajnálom nemzeti és közgazdasági szem­pontból. Mert most, midőn Magyarországon ipart akarnak teremtem és a külföldi tőke látja, hogy még ott is veszélyben van, a hol a kor­mány morális garantiát vállal; (Igaz! Ugy van! balfelől) a hol a kormány kijelenti, hogy veszély­ben volna a monarchia, ha e második fegyver­gyár föl nem állíttatnék és hogy minden bizto­sítás meg van arra nézve, hogy e gyár üzem­képes legyen: ha —mondom — még ily esetben is elvész a pénz, nem tudom, hogyan fog sike­rülni a külföldi tőkét, melyre pedig nagy szük­ség volna, más vállalatokhoz az országba behozni. (Élénk helyeslés balfelől.) Szükségesnek tartom a vizsgáló-bizottságot s e kívánságomtól az előadó urnak az a meg­jegyzése sem térít el, hogy végre is nem mehet az a bizottság Angliába megvizsgálni a Green­wood-féle gyárat. Mi nem is ezt akarjuk, hanem látni akarjuk azt a levelezést, mely a hon­védelmi ministerium és a magyar fegyvergyár között, valamint a honvédelmi ministerium és a steyri fegyvergyár között folyt. Szükségesnek tartom továbbá, hogy érvény szereztessék az KÉPVH. MAPLÓ. 1887 — 92. XX. KÖTET. 1888: H. törvényczikknek, állittassék fel a monarchia védképessége érdekében egy második fegyvergyár, esetleg állami fegyvergyár. Ez okból pártolom Polónyi képviselőtársam mind­két határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Szalay Imre! Szalay Imre T. ház! Minthogy több oldal­ról megtámadtak, majdnem oly helyzetben vagyok, mint az egyszeri ember, a ki, midőn őt többen megtámadják, be fogja szemeit s jobbra-balra kapkod. Ebben a helyzetben vagyok én. Csopor­tosítva most azon támadásokat, melyek felszóla­lásomat követték, legelőször is a t. előadó urnak kívánok felelni, a ki engem felületességgel vádol. Én. t. ház, beszédem elején kijelentettem, hogy katona nem vagyok és nem értek a fegyver­gyártáshoz, tehát nem mint szakember szólalok fel s minthogy ezt jeleztem, engem oly dologban felületességgel vádolni, mely szakismeretet igényel, legalább is helytelen dolog. Hanem szóltam ennek a fegyvergyárnak a kérdéséhez, nem mint szakember, hanem — a mint azt többi képviselő­társaim is kidomborították — ugy, hogy tudni­illik a t. minister ur, a mint egy kereskedő a vállalkozóval szemben, ha esetleg az ezek közötti követelménynek meg is felelt, de nem felelt meg a követelményeknek ugy, mint a magyar hon­védelmi minister. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát a kérdésnek politikai oldalához szó­lottam. Volt szíves a t. előadó ur megemlíteni, hogy én talán mostani beszédemben fogok elő­állni a nagy ágyukkal. Eagedje meg a t. kép­viselő ur, hogy erre a következőket válaszolhas­sam. {Halljuk! Halljuk!) Én ismertem valakit, a ki t. előadó úrhoz nagyon közel állott s a ki előtt készséggel leteszem az elismerés koszorúját, ez megboldo­gult édes atyja volt. 0 politikai szereplését i 848-ban ezen az oldalon kezdte (Szóló a szélső baloldalra mutat) s igazán nagy ágyú volt. Ellenben t. kép­viselőtársam politikai pályáját a túloldalon kezdte 9 igy biztosíthatom, hogy ő csak kis pisztoly fog maradni. A mi a t. minister urnak a fegyvergyárra vo­natkozó jelentését illeti, arra mint nem-szakember, csak a következőkben akarok reflectálni. Minden­esetre sajátságosnak tartom, hogy az a 20 puska, mint a t. minister ur jelentésében mondja, olyan hosszú idő alatt nem készülhetett el. Ezt én nagyon csodálom, t. ház, mert azt gondolom, hogyha bármely budapesti puskaművesnek ad­tak volna oly megbízást, hogy 50—60 puskát szállítson, megjegyezve, hogy ne gyárból vegye azokat, hanem maga készítse el, annyi ido alatt a megbízást teljesítette volna. Mit mutat ez, t. ház? Azt, hogy itt kellett hibának történnie, tó

Next

/
Oldalképek
Tartalom