Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-422
276 * 22- országos Ülés deczeinfcor 2-án, keiden. 18©<!. reformját is, a mint az elő lesz terjesztve, megalkotni. (Helyeslés jőbbfelöL) E törvényjavaslatban, értem az elsőt, bizonyos intézkedések fognak foglaltatni, melyeket különben rendeleti utón, melynek tervezete egyébiránt készen van, óhajtok részletesen kivinni. Ez vonatkozik a birák kiképzésére; mert minél inkább -válik tetté — g már rég kijött az általános körvonalozási szólamok köréből — a szóbeliség elvén alapuló anyagi jogok megvalósítása, annál fontosabbá válik annak a felismerése, hogy a súlypont az első bíróságokban nyugszik. (Általános helyeslés.) Ennélfogva nemcsak arról kell gondoskodnunk, hogy az elsöbiróságok az ügyvitel és ügykezelés tekintetében egy valóban folytonos és szigorúbb felügyelet alatt legyenek ; nemcsak arról kell gondoskodnunk, hogy a fegyelmi felelősségre vonás hatályosabb legyen, mint eddig volt; (Helyeslés jobbfelől) nemcsak arról kell gondoskodnunk, hogy a birák helyzete nemcsak erkölcsileg,hanem anyagilag is emeltessék és biztosíttassák: (Helyeslés) hanem gondoskodnunk kell arról is, hogy az, miszerint a noviciatusnak évei alatt birói organismusunk leendő tagjai kiképeztetnek, nem a véletlennek, nem az illető szorgalmának vagy belátásának, hanem egy oly vezetésnek tétessék tárgyává, mely a rendszeres, minden oldalú kiképzés, a jobb erők bátorítása által megalkotja azt, a mit nem lehet rövid idő alatt megalkotni, de kezdeni kell, ha valaha el akarunk érni egy feladataira tudományosan és gyakorlatilag képzett és helyes traditiók által vezetett birói kart. A birói szervezet, a birói kiképzés, a fe gyelmi eljárás, a tábla deeentralisatiója, a felügyelet szabályozása a felső bíróságok részéről: ezek mind egy és ugyanazon gondolat alkatelemei, tényezők, melyek mind oda működnek közre, a mire mindnyájunk szerint nagy szükség van, hogy a birói kar emeltessék és erősíttessék, Másodszor óhajtanám, hogy megalkottasanak azok a törvények, melyeknek javaslatai — némelyikre nézve a második javaslat is — már közzé vannak téve: a kisebb polgári ügyekben való eljárás, az intési eljárás és a sommás eljárás reformja, vagyis tulajdonképen kimerítő szabályozása. E három összetartozik és összhangban oldandó meg. Azért van mindhárom közzé téve ; azért várta és várja a szakkörök bírálatát. Ezzel két nagy dolgot értünk el. Először, meggyőződésem szerint, mely azonban — remélem — elég objectiv alapon épült és melyet adandó alkalommal indokolni is fogok a t. ház előtt, ha ez jól megalkottatik, keresztül esünk nagy részén ama nehézségeknek, melyekkel a szóbeliség behozatalának a civilis ügyekben, jár. Másodszor oly helyes munkafelosztás vitetik keresztül az első-, másodfolyamodásu és legmagasabb bíróságok között, mely egyrészt maradandó alkatelemet fog képezni igazságügyünk szervezetében s mely másrészt lehetővé teszi, hogy minden bíróság a maga feladatát a lehető legjobban teljesítse. Felemlítem még a végrehajtási eljárás reformját, melynek tervezete ké szülőben van, a nélkül, hogy kötelezném magam, hogy még ezen ülésszak alatt elő fog terjesztetni. Két javaslatra nézve aztán, a mely most is, a múlt viták alkalmával is felemlittetett, szabatosítanom kell álláspontomat. Mindez természetesen a teendők rendjére vonatkozik. Az egyik a büntető eljárás. Az igazságügyi kormány odamííködik, hogy a büntető eljárás a jelen országgyűlés utolsó éveiben, tehát a következő ülésszakban megalkottassék (Helyeslés) és hogy technice lehetőleg oly alakban kerüljön a ház elé, mely e megalkotást i e csak lehetővé tegye, hanem könnyítse is. A másik az ügyvédi rendtartás reformja. Ez is elő fog terjesztetni és a háznak lesz ideje, ha nem ezen, akkor a jövő ülésszak alatt, hogy e kettőre nézve legislativ feladatát megoldhassa. Az elvekről mindkettőre nézve már a múlt alkalommal nyilatkoztam; magára az esküdtszéki kérdésre is, bővebben vissza nem térek. Gzélom ez elősorolással az, hogy elmondjam' hogy azon kereten belül, melyet már többször volt szerencsém a t, ház ítélete alá bocsátani, mily javaslatokra fogom kérni a ház törvényalkotó munkásságát. A büntető törvénykönyv novellaris megváltoztatása a szükség által van igazolva; ma még előadói tervezet, be lesz nyújtva, mihelyt erre megérett. A mi a polgári törvénykönyvet illeti, Boda Vilmos képviselő ur, ugy látszik, azon téves felfogásban van, mintha a polgári törvénykönyv elkészítése valami könnyű dolog lenne; mert különben nem várta volna tőlem azt a meglepetést, a mit úgy fejezett ki, hogy milyen szép lett volna, ha az igazságttgyminister egy kész polgári törvénykönyvvel áll elő. Mintha ez egy választási beszéd volna, a mivel igen bőven lehet szolgálni. (Derültség jobbfelől.) Szabadjon t. képviselőtársamat figyelmeztetni arja, hogy a balkán-félszigeti kisebb államok példája még sem követhető; mert ezek a kis államok nem tettek egyebet, mint hogy a franczia code-t egyik vagy másik reformált vagy nem is reformált alakjában egyszerűen recipiálták. Én munkába vétettem — és belátásom szerint, hivatott erőkkel — azt, a mi a legnehezebb, a miben a magyar társadalom sajátságának leginkább kell jelentkezni, t. i. a családi jogot. Megvan az örökösödési javaslat, összhangba hozatik a kettő és mint szerves egész, mint a polgári törvénykönyvnek legnehezebb,
