Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-416
126 * 16, országos fllés november 25-én, keiden. 1890. 12 milliónyi nép minden időben kész életét, vérét, vagyonát a magyar állam fentarlására, védelmére feláldozni. Ugyan kérem, t. ház, hát nem tudta a t. kormány, mielőtt ilyen kebelidegrázó, agyvelőreszkettető (Élénk derültség) rendeletet kibocsátott, hogy nem kellett volna ilyenképen felzavarni ennek a három felekezet nek belbékéjét? Hát nem lehetett előre meggondolni, hogy az a 14 ezer római katholieus pap — és mondhatom az ellentábornak is sok önérzetes papja — megbotránkozott azon, hogy az a ministeri rendelet mintegy sarkallja a lelkipásztorokat, hogy egymás ellen feljelentéseket tegyenek, sarkallja őket, hogy azon magasztos hivatást, mely az istennel foglalkozik, megtagadva, egymást denuntiálják. Hova jutunk, mivé )eszünk, t. ház, ha ez sokáig igy tart? És itt engedje meg a t. ház, hogy ha nem adatott volna ki ez a ministeri rendelet, de a szülők természetes és senki által nem tagadott jogát absorbeáló 1868 törvény sem látott volna napvilágot, ha a t. kormányok a római katholieus egyház szervezkedését, autonóm alapokra való kiépítését megengedték volna, mert akkor mi is számítanánk ebben az országban, mint factorok, mint tényezők és tudnánk teremteni közvéleményt, hogy a mi igazságos, igazságos legyen, a mi jogos, az jogos legyen, hogy ne örökösen reánk járjon a rúdnak vége. (Derültség.) De. t, ház, a jelen, az idők, a körülmények a legjobb mesterek, azt hiszem, nagy iskolába került a főtisztelendő püspöki kar és keservesen sajnálkozik azon, hogy 1865 óta örökösen az uralkodó kormánypártnak a malmára hajtotta a. vizet és talán közeledik már a jövő, hogy az a 14000 katholieus pap majd megfogja vetni a lábát és a jövő választásnál más embereket fog oda küldeni, a hol az ő szent érdekeit, ha kell, életük árán is megvédelmezik. Szendrey Gerzson: Majd kiegyeznek! Csatár Zsigmond: T. képviselőház ! A magyar királyi ítélőtáblának van egy igen tudós s mondhatom, a tiszta meggyőződés alapján álló tanácselnöke dr. Barta Béla. Ez az ur erről a ministeri rendeletről irt egy könyvet, megvallom őszintén tisztelt minister ur, ha én rólam írják ezt a könyvet, a mely itt meg van irva, (Derültség) tudva azt, hogy mindezek a törvényes formáknak, a törvényes kellékeknek megfelelnek, én nem késtem volna egy pillanatig sem azt mondani: T. képviselőház! Tévedni emberi dolog, én megvallom a theologiát nem tanulmányoztam, (Derültség jobbfelöl) nem gondoltam, hogy 9 millió katholicusnak lelki ügyébe fog ütközni az én rendeletem, most meggyőződtem erről és igy ezen hibás rendeletet én ezen hatályától megfosztom és leteszem a t. ház asztalára a törvényjavaslatot, a melyben azután tárgyaljuk, hogy miképen kell ezt az elkeresztelési dolgot rendezni. Ezt, t. képviselőház, a t. minister úrtól elvárhatta volna a nagy katholieus közönség, de a józanul gondolkodó bármelyik keresztény hitfclekezet is, miután ezen kérdés nem egyik vagy másik keresztény felekezet kérdése, a melynek keretébe tartozónak hiszi magát, de a mely keret előtt és a mely hitágazat előtt ezen rendelettel olyat vétett, a mely vétek szerintem csak igen nehezen lesz megbocsátható. (Derültség.) Ezeknek előrebocsátása után, t. képviselőház, (Hosszantartó derültség) Grrünwald Béla t. képviselő ur múltkori felszólalásához óhajtok egy pár magyarázatot fűzni, a ki többek közt a polgári házasság behozatalát leginkább azért követelte, mert szerinte a Mózes-vallású magyarok (Nagy derültség) legalább 10 évvel távolabb állanak ma a keresztény társadalomhoz, mint állottak ezelőtt 10 évvel. O ugyan constatálja, hogy azok az antisemita külső jelenségek enyésztek el; constatálja ezt a házban tett felszólalásában, azért mégis azt mondja, mi mindnyájan antisemiták vagyunk és hogy ettől megszabadítson minket, fájdalmának ad kifejezést, hogy a Mózes vallású urak a keresztény társadalomba nem olvadtak be. Baj az, t. ház, ha az embernek megvan a látóképessége és nem lát és megvan a hallóképessége és nem hall. Ugyan menjen csak Gíünwald ur Hatvanba, nézze meg a szép kastélyt, az is keresztény családé volt és most milyen kényelmesen érzi magát ott hatvani Deutsch. (Derültség.) Vagy menjen gróf Pejacsevich uradalmába Zalalövőn, a hol Klein ur a második emeleten a legszebb rózsadamast divánokon heverész. (Zajos derültség.) Vagy nézzük meg a herczeg Eszterházy vagyonoknak a Mózes vallású urak kezében létét és tapasztalni fogjuk, hogy nagyon is behatoltak ők a keresztények közé. Következéskép nem tudom, mit akar Grünwald ur. (Derültség) Azt akarja, hogy ez a vérkeresztezés álljon be? Csalódik. Sokkal szívósabb faj az, semhogy vallási traditiójából csak egy jotányit feladjon. Ha valamelyikük a kereszt hatalma alatt meghajol és lesz keresztény, állítom, hogy sokkal jobb keresztény lesz, mint mi vagyunk; de ha vérébe nem megy át a kereszt hatalmának varázsereje, nincs hatalom, mely őt a maga mythosától, szokásától eltávolítsa. Ez nem antisemita kérdés, mit mondok, ez tisztán, kizárólag a magyar állam kérdésében kimondandó szavam, hogy ma, midőn a középosztálytól a magyar elpárolgott és Mózes vallású urak szerezték meg, akkor attól félek, hogy sem a református, sem az evangelicus, sem az öreg római katholieus egyház ebből a házasságból nem nyerne híveket, hanem a Mózes vállá-