Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-410
372 410. országos ülés november 18-án, kedden. 1890. rozta ugyan el, hogy az elkeresztelések tárgyában beérkezett kérvények egy későbbi alkalomra halasztassanak és nekem legkevésbé sincs szándékom ezen megállapodás megváltoztását kérni; de miután az ezen kérvények által kifejezésre jutott mozgalomból és a benyújtott kérvényekből magokból érveket kell merítenem saját indítványom támogatására, lehetetlen lesz e kérvényekre is ki nem terjeszkednem. (Halljuk! Halljuk ! a szélső baloldalon.) T. ház ! Az illetéktelen keresztelések tárgya ban a, vallás- és közoktatásügyi mínister ur által f. évi február 26-án kiadott rendelet miatt a katholikus papság által támasztott mozgalom előtérbe hozta az állam és egyház közti viszony rendezésének szükségét. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Távol van tőlem, hogy e miatt panaszra fakadjak, vagy épen rettegjek; ellenkezőleg, örvendek, hogy ez általt a rendezés szüksége mindenki előtt világossá lett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert ha csak azt nem akarjuk, hogy az állam, a mely vallás-különbség nélkül összes polgárainak jogait, valamint a saját maga jogkörét is megvédeni tartorik, ebbeli kötelességét ne teljesítse, lehetetlen, hogy ezen alkalmat fel ne használja e magas törvényszerű ezéloknak megóvására, (Helyeslés a szélső baloldalon) tiszteletben tartva a lelkiismereti szabadságot és nem engedve, hogy az, a mig az állam valódi magasabb czéljaival ellentétbe nem jön, bármi ezímen s bárki által megsértessék. A katholikus papok és ezeknek kezdeményezésére a kérvények aláírói törvénybe ütközőnek nyilvánítják a minister ur említett rendeletét, sérelmesnek az 1868 :LIII. t.-cz. 12. §-ának azon határozm anyát, mely szerint a vegyes házasságokból született gyermekek 18 éves korukig nem szerint követik szüleik vallását s ugy ezt, valamint az 1879-iki törvénynek ama rendelkezését eltöröltetni kérik, a mely azt a lelkészt, a ki más vallású 18-ik éve előtt saját felkezetébe felvesz, büntettetni rendeli; ebbeli kürelmüket a szülék természeti jogával és lelkiismereti szabadságával indokolván, mely szerint azok nem pedig az állam vannak hivatva gyermekeik vallási neveléséről gondoskodni, T. képviselőház! Mióta csak tagja vagyok e képviselőháznak —s annak immár 2í esztendeje múlt •— mindig ugyanezen elvet vallottam és hirdettem, magam is azt tartván, hogy ezen jog a szüléket illeti (Helyeslés a szélső balon) és nem tartozom azon fajta politikusok közé, a kik megtagadják nézeteiket csupán azért, mivel mások, a kik rendesen szemközt állanak velük, elfogadják azokat. (Helyeslés a szélső baloon.) Igenis, én a gyermekek vallási nevelését s általában a nevelést a szülék természetadta jogának tekintem (Élénk helyeslés a szélső balon) s annak, hogy abba a,£ állam döntőleg beavatkozzék, legkisebb szükségét sem látom. (Helyeslés a szélső balon.) Az állam megkívánhatja, hogy a gyermekek vallásban oktatást nyerjenek; de azt, hogy melyik vallás legyen az, a szülék megegyezésére kell bízni, (Helyeslés a szélső balon) akár egyhittíek legyenek, akár vegyes házasságban éljenek egymással. (Ugy van! a szélső balon.) Ha nem avatkozik az államhatalom annak meghatározásába, hogy például, melyik életpályára kézitttessenek elő a gyermekek, pedig azoknak jövő sorsát illetőleg e kérdés aligha nem fontosaid), mint az, vájjon protestáns vagy katholikus vallásban neveltessenek-e, (Ugy van! a szélső balon) valóban nem látom át annak szükségét, hogy az állam előre meghatározza, hogy mely vallásban neveltessenek 18 éves korukig. Ilyen korlátot tudtommal — hogy Amerikáról ne is szóljak-— egyetlenegy müveit, polgárosnlt szabadelvű állam sem ismer Európában (Igaz! Ugy van! a szélső balfelől). Mindazonáltal, én, bár sokáig laktam ezen országokban, sem nem hallottam, sem nem olvastam, hogy e miatt a szülők között viszály, egyenetlenség támadt volna. S ezért ha a szülőknek ezen jogát a törvényhozás elismeri, akkor ugy a ministeri rendelet, mint az említett sérelmes törvények fentartásának szüksége magától megszűnik. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De ha ez megszűnik is, vájjon azért teljes lesz-e Magyarországon a lelkiismereti szabadság, a mely az embernek vele született joga és a melyre ugy a papok, mint a kérvények aláiróiis hivatkoznak; s teljes lesz-e a polgárok között a jogegyenlőség, a mely a mai kor elengedhetetlen követelménye? Vájjon azok, a kik habár keresztények, mint például a baptisták, de a kiknek vallása törvényileg elismerve nincsen, szabadon fogják-e ezután gyakorolhatni hitüket, avagy továbbra is ki lesznek téve zaklatásoknak és üldözéseknek? Vájjon keresztény és nem keresztény között szabad lesz-e a házassági frigy kötése, vagy pedig fenmaradván a tilalom, ha ennek daczára az illetők külföldön kötnek házasságot, ez, valamint az abból született gyermekek továbbra is törvényteleneknek fognak tekintetni 1 ? Vájjon az, a ki a katholicus egyházból protestáns hitre tért át, különösen ha előbb áldözár volt s katholica nőt vesz feleségül, biztos lesz-e abban, hogy ha leány gyermeke születik, azt a keresztelő pap nem törvénytelennek fogja-e bejegyezni? Vájjon az a talán hétféle házassági jog, a mely ma fennál, meg fog-e szűnni, (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon) s meg fognak-e szűnni a szentszékek ? Vájjon azok, a kik valamely, bár keresztény, de törvényesen el nem ismert felekezethez csatlakoznak, fel lesznek-e mentve az általuk elhagyott egyház költségeinek fedezése
