Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-410

410. országos ülés aovemfcer 18 án, kedáen. 1890. 357 költségvetésének keretében egy bizonyos összeget arra fordítani, hogy állami szakértő közegek által az Olt folyó tanulmány oztassék, arról műszaki felvételek eszközöltessenek, hogy egyszer már kellő tájékozást nyerjünk az iránt, hogy az ölt hajózhatása meddig és mily rendszer mellett és mily áldozatok árán lehetséges, hogy ismervén egyszer a helyzetet és a szükségletet, annak fedezetéről is gondoskodhassék a törvényhozás, vagy ha az összeg kisebb, a törvényhozások áldozatkészsége utján lehessen azt eszközölni. (Helyeslés halfelól.) Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Leszek bátor a tisztelt felszólalt képviselő uraknak egész röviden s reménylem megnyugtatóiag válaszolni. Tóth Antal t. képviselőtársam egy vidék érdekében kemény eritica alá vette a Rába - szabályozási munkálatokat. Méltóztatik tudni, hogy ezen munkálatok négy év óta és törvény alapján folytattatnak, a mely törvény hat évre terjesztette ki a munkálatokat és megállapította a programmot, a melynek alapján azok végrehajtandók. Tanulmányoztam ezt a kérdést és ennek alapján mondhatom, hogy ezen programm a mai napig be lett tartva és a mennyire lehetséges, jövőre is be lesz tartva. És ha ez teljesen keresztülvitetik és a Rába vizszerkezete egységes terv szerint szabályoztatik, akkor azt hiszem, hogy azon panaszoknak is eleje lesz véve, a melyek a t. képviselő urat felszólalásra indították, mert meg lesz adva a mód arra, hogy azon vidék belvizei a meglévő csatornákon levezettessenek. Tóth Antal: Mikor lesz befejezve? Gr. Bethlen András földmívelésügyi millister: Két év múlva teljesen be lesz fejezve. Egyebet nem ígérhetek, minthogy a törvény által megállapított programm meg fog tartatni; de ezt igérem. (Élénk helyeslés jdbhftlöl.) Tóth Antal: De mikor lesznek a belvizek levezethetők ? Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: Ha meg lesznek a levezető főbb csatornák, akkor a belviz levezetés is eszközölhető lesz. Ugron Gábor t. barátomnak pedig örömmel válaszolhatom, hogy részemről egy nagyszabású közgazd isági terv főmoraentumául tekintem az Olt folyó hajózhatóvá tételét s elfogadom mindazon következtetéseket, melyeket a t. képviselő ur ezen terv létesítéséhez fűzött, értve azon közgazdasági lendületet az erdélyi részekben, mely ezen terv megvalósításától várható. Mondhatom, hogy ezen tervvel magam is foglalkoztam és már előbbi minőségemben, mint főispán, igyekeztem ezen terv kivitelének alapját megvetni. Méltóztatik talán tudni, hogy az Olt a Dunáig azon ponttól kezdve, a melyet olyanul jelöltek meg, honnan annak hajózhatóvá tétele szükséges, t. i. Felektől, nagyobbrészt Romániában folyik, mindenek előtt tehát szükséges lesz nemzetközi tárgyalások utján Romániának beleegyezését megnyerni és tekintve azt, hogy ez Romániának is érdekéhen fekvőnek látszik, remélem, akadályokba ütközni nem fog. Részemről pedig azon leszek, hogy azokat a költségeket, melyek a különböző műszaki felvételekre szükségesek, budgetem keretén belül előteremthessem. (Általános élénk helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! Csak igen rövid időre leszek bátor a t. ház figyelmét igénybe venni. Ugyanis azok után, a miket a mélyen t. minister ur Ugron Gábor t. képviselőtársam felszólalására vonatkozólag kijelentett, csak annyit bátorkodom megjegyezni, kapcsolatosan e tárgygyal, hogy általában közgazdasági tekintetben, de különösen a mezei gazdák érdekében nagyon óhajtandó volna, hogy a vizi közlekedés Magyarországon végrevalahára fejlesztessék, mert nagyon jó tudjuk, hogy míg ipari termékeink képesek a nagyobb szállítási költséget elviselni, addig nyersterményeink egy jó része a miatt nem vitethetik piaezra, mivel nem birja meg a vasúti magas szállítási díjakat. Magyarországnak helyzete nagyon kedvező arra nézve, hogy a szállítás a viziközlekedés által olcsóvá tétessék és mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a vizi közlekedés egyáltalában nincs kifejlődve, ugy, hogy Magyarországon mindössze 2.900 kilométerre becsülhető azon vonal, melyen vizi közlekedés tartttik fenn és ebből a 2.900 kilométerből a Duna mintegy 1.000 kilométerre tehető részt képez, a többi apróbb mellékfolyókra 1.900 kilométer esik. Igen szomorú tapasztalatunk van különösen a Tisza folyót illetőleg, a melyen alig 400 kilométer rész használtatik hajókázásra, t. i. Tiszafüredtől kezdve le a torkolatig van mondva, hogy hajózható, de ennek legnagyobb részén nem eszközölhető a vizi közlekedés azon zátonyok miatt, melyek Szegednél és más helyeken is évről-évre geometricus arányban rakódnak le. Én tehát általában véve nagyon örülök azon, hogy épen az erdélyi részekből történt a vizi közlekedés fejlesztése érdekében felszólalás. Tehát Ugron Gábor t. képviselőtársam óhajtásához még azon kérést vagyok bátor csatolni, hogy méltóztassék a t. minister ur becses figyelmét és tanulmányát a Ferencz-csatornára is kiterjeszteni. A Ferencz-csatorna ugyanis erős törzsét képezi a közlekedésnek, a melynek életrevalósága — különösen Bácsmegyét illetőleg — már eddig is bebizonyult. De hogy az a törzs kellő activätással mű-