Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-409
342 408. trsEágosfllé* EOTembfr 17-én, hétfőn. 1890. adója emeltessék és ez által a kisebb tételek elé akadály gördittessék. Továbbá megszüntette, hogy a dohánytőzsdék és lottófryüjtődék közvetítsék a tételeket. Határozott rendeletet adtam ki ez iránt, a melyben kijelentettem — és ezt alkalmazásba is veszem — hogy a mely lottógyüjtődék vagy dohánytőzsdék a totalisateurtételeket közvetítik, azoktól az engedély meg fog vonatni. (Élénk helyeslés) Ezek voltak azon intézkedések, melyeket a kormány e tekintetben megtett. (Helyeslés.) Herman képviselő ur nemcsak e kérdéssel foglalkozott, hanem kiterjeszkedett egyúttal a lottójátékra, mintegy szemrehányást téve nekem, hogy a számsorsjátékról az osztály-sorsjátékra akarok áttérni, és ekként glacé-keztyűvel akarom azt az immoralitást fentartani, a mely most nem tudom, minő formában űzetik. Hát igenis, én ezt tenni kívánom és pedig azért, mert én nem állhatok azon tkeoreticus alapra, melyen Herman képviselő ur áll és nem zárkózhatom el a gyakorlati élet követelményei elől. Ha ezen kérdés szabályozását tervezem, akkor a gyakorlatnak megfelelő módot kell javaslatba hoznom és nézetem az, hogy bármilyen kárhozatos legyen a játékszenvedély, azt olyan chinai fallal körülvenni nem lehet, hogy azon keresztül ne törhetne. Meg lehet nálunk törvény által szüntetni nem a játékszenvedélyt, hanem azon intézményeket, a melyek annak elősegítésére szolgálnak; korlátozni lehet a. közvetítéseket stb De addig, mig másutt lesz mód, hogy ily játékokban részt vegyenek az emberek, azt gyökeresen orvosolni nem lehet, (Ugy van! jobbfelöl) sőt arányosan nagy terhet, talán sem a morális, sem a pénzügyi eredménynyel arányban nem álló terhet hárítana az államra az a rendszabály, ha az e téren keletkezendő magánvállalatoknak akarná otját szegni, melyek kétségtelenül felburjánzanái.ak akkor, ha a játék-szenvedélyt nem lehetne ily szabályozott módon kielégíteni. Azért, t. ház, a totalisateur-re nézve nem merek még nagyon határozott állást foglalni. Óhajtom, vajha az legyen végleges álláspontom, hogy minden szerencsejáték egészen tiltassák el, de ebbeli állásfoglalásom lényegesen fog függni attól, hogy más államokban is el fogják e azt tiltani. De arra soha semmi körülmények között nem fognék segédkezet nyújtani, hogy a játékszenvedélyből eredő jövedelem, a mely nálunk a közhasznú czólra fordittatik, ezen czéltól elvonassék és azért a mi közönségünk ugyanez utón más idegen czélokra mégis kizsákmányoltassék. (Helyeslés jóbbfäöl.) Mondom tehát e tekintetben határozottan még nem nyilatkozhatom. Határozottan nyilatkoztatom azonban a tekintben, hogy igenis foglalkozom és foglalkozik a kormány ezen kérdéssel s igyekezni fogok ezt, ha előbb nem, a lottószabályok módosításával kapcsolatosan megoldani, az eltiltás utján is annyiban, hogy legalább oly irányban, hogy a játékszenvedély lehetőleg korlátoztassék, ujabb módot és alkalmat nyújtsunk ezen szenvedély orvoslására. Szabályozni igyekezem továbbá az ügyet egy másik iránvban s ez a kérdéses betétektől járó közszolgáltatások emelése ; ámbár megjegyzett', t. ház, hogy a kérdésnek ezen második része, legalább nézetem szerint, az intézkedést sürgőssé nem teszi. És miért nem, t. ház? Azért, mert hiszen itt arról van szó, hogy a tiszta jövedelem azon czéltól, melyre ma fordittatik, elvonassék és az állampénztárba vonatván be, ott hagyassák. Ez nincs összefüggésben a játékszenvedélylyel, hanem azzal, hogy annak tiszta jövedelme mire fordittassék. Ismétlem, t. ház, hogy ha gyakorlati törvényeket akarunk alkotni, mielőtt a kérdés tisztába hozva nincs, nem követhetünk oly irányt, hogy a totalisateur egyszerűen eltiltassék. Azért igen kérem, méltóztassék belenyugodni a kor| mánynak azon álláspontjába, melyet az imént. ! jeleztem s a melyet a pénzügyi bizottságban is j elfoglaltam, hogy tudniillik a totalisateur kérdéslével alaposan foglalkozom s annak az említett szempontból való szabályozása iránt annak idején előterjesztést fogok tenni, sőt készséggel meg fogok felelni a pénzügyi bizottság azon kivánalmánsk is, hogy addig, is, mig a lottoszabályokkal kapcsolatosan e kérdés meg le^z oldható, oda fogok hatni, hogy a játékszenvedély — és pedig meg is jelölöm a módot, mikép —- a legalacsonyabb betétek eltörlése által lehetőleg korlátoztassék. Kérem a határozati javaslat mellőzését. (Helyeslés jobbfelöl.) Herman Ottó: T. ház! Engedelmet kérnék, hogy pár szóval reflectálhassak azokra, a. mik itt velem szemben elmondattak. Elnök: Méltóztatik-e a t. ház beleegyezni, hoRy a képviselő ur, mint indítvány tevő is reflektálhasson a felhozottakra? (Igen! Halljuk!) Herman Ottó: T. képviselőház! Nem lehet szándékom, hogy a t. minister úrral polémiába bocsátkozzam. Ha ő azt mondja, hogy nincs lényeges jogalap a totalisateur eltörlésére, hát én ezennel megfogadom, hogy azt az irányt fogom követni és azt a lépést fogom megtenni, a mit már másutt is megtettek, tudniillik a legközelebbi alkalommal figyelmeztetni fogom a bíróságot a maga kötelességére. Mert hiszen a totalisateur nemcsak pénzügyi szempontból ítélendő meg, hanem jogügyi szempontból is és annak eldöntését, hogy vájjon szerencsejáték-e vagy nem, nem a minister úrra tartozik, reám