Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-409

409. országos ttlés november 17-én, hétfőn. 189Q. 329 gazdasági bizottság 634. számú jelentése a képviselőház 1890. évi november havi költségvetéséről. Széll Ákos jegyző (olvassa a költség-előirányzatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 84.030 fr összeg elfogadtatik és annak folyóvá tételével a ház elnöke bizatik meg. Széll Ákos jegyző (olvassa a múlt havi 'pénztári kimutatást). Elnök : A kimutatás tudomásul vétetik. Következik az 1891. évi állami költségvetés részletes tárgyalása és pedig a földmívelésügyi ministerium költségvetése részletes tárgyalásának folytatása, jelesen a központi igazgatás dologi kiadásai. Széll Ákos jegyző {olvassa): Dologi kiadások j 45.28 ± frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (Ivassa): Összes kiadás 418.737 frt. Állami erdők. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 2. czím. Rendes bevételek: VII. fejedet, 1. czím. Kiadás 4,611.630 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel 7,19^.570 frt Elnöki Megszavaztatik. Dániel Ernő előadó: T. ház! Ezen tétel tárgyalása alkalmával a pénzügyi bizottság egyszersmind tárgyalta a minister ur azon je'entését, melyet az 1884 : XXVI. t.-ez. érteimében az erdővásárlási alap iránt előterjesztett. A bizottság ezen jelentésből ú^y győződvén meg, hogy az alap kezelése tökéletesen megfelel a törvény és különösen az 1884 : XXVI. törvényczikk rendelkezéseinek, azt ajánlja a t. háznak, hogy a mini^ter ur ezen jelentését tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Ha a t. ház a bizottság javaslatát elfogadni méltóztitik, kijelentem, hogy a ministér urnak az indokolásban előterjesztett e részbeni jelentése tudomásul vétetik. Széll Ákos jegyző (okossá); Erdőfelögyelőségek. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 3. czím. Személyi járandóságok 108.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Dologi kiadások 9.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Együtt 117.000 frt. Országos erdei alap. Rendes kiadások: XVIII. fejezet 4. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 2. czím. Kiadás 75.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel 75.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Kápvn. NAPLÓ. 1887—92. XIX. KÖTET. Széll Ákos jegyző (olvassa): Állami lótenyésztő intézetek. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 5. czím. Rendes bevételek : VII. fejezet, 3. czím. —• Széchenyi Aladár gróf! Gr. Széchenyi Aladár: T. ház! (Bálijuk! Bálijuk!) Midőn a íöídmívelési ministerium költségvetésének tárgyalása alkalmával a lótenyésztés czíménél szót kérek és csak rövid időre fogom a t. képviselőháznak becses türelmét igénybe venni, teszem ezt azért, mert jobb meggyőződésem azt sugallja, hogy kötelességet teljesítek akkor, a mikor Magyarország lótenyésztő közönségének, de többet mondok: hazánk gazdaosztályának érdekében szólalok fel, akár fog az; tetszeni, akár nem. (Helyeslés a szélsőbalon.) Számtalanszor hallottuk itt e teremben, hogy Magyarország par excellence termelő ország, hogty Magyarország vagyoni értékének legnagyobb része a földben és mezőgazdaságban fekszik, hogy népe abból él, hogy állam, ipar ~és kereskedés ezen nyugszik és mégis csodálkozással vettem észre, hogy daczára annak a körülménynek, hogy a képviselőháznak túlnyomó többsége földbirtokosokból áll, a földinívelés érdekei, ha nem is hanyagolt ittak el, de nem is tárgyaltattak oly jóakarattal, mint a hogy azt méltán megérdemlik, (ügy van! Ugy van! a szélsőbalon.) Ugy hiszem, t. képviselőház, hogy nem térek el a valóságtol, midőn azt állítom, hogy a magyar g-azda, de leginkább a középbirtokos és a szegényebb földön a parasztság nehéz küzdelmet folytat a létért és csak arczának verejtékével képes annyi jövedelmet előteremteni, hogy magát és családját fentarthassa és súlyos állami kötelezettségeinek elejret tehessen. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbalon.) Ha megfontoljuk azt, hosry a termelés és fogyasztás közötti arány tökéletesen kizökkent rendes kerékvágásából; ha megfontoljuk azt, hogy az általános árhanyatlás súlyosan nehezedik mezőgazdasági termelésünkre, hogy sok vidéken a föld az adón kivül ármentesítést tartozik viselni; a hol az uzsora nagyon el van terjedve, ott nyomor constatálhaló, a hol a szőlők elpusztultak, a nép ínséggel küzd (Igás! Ugy van! a szélsőhalon) és ha arról van szó, hogy belterjesebb gazdálkodásra térjünk át, fájdalommal tapasztaljuk a valuta rendezetlensége folytán az olcsó tőke hiányát: akkor, t. ház, be kell vallani, hogy Magyarországon a mezőgazdaság és birtokos osztály állapota csak kivételesen egészséges, többnyire azonban beteges és gondterhes. Ha áll az, hogy a birtokos osztály a magyar államnak és társadalomnak legfőbb támasza és talpköve, akkor a jelenlegi sanyarú gazdasági viszonyok közt az állam erkölcsi kötelessége a birtokos osztály helyzetén javítani és neki segéd42