Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-408

408. országos ülés november 18-én, szombaton. 1880, 319 100 nagyobb, 1.000 és 1.000 apróbb vizfolyás képződött. Ezen vízfolyásokból táplálkozik ugy a Tisza, mint annak minden mellékfolyója. És mi történik? Megtörténik az, t. ház, hogy ezen úgynevezett csapadék-területeken a helyett, hogy odahatnánk, hogy meglassítsuk az onnan lerohanó patakokat, mesterségesen fokozzuk az óriási esését, mesterségesen szaporítjuk azoknak másodperczenkinti szállítási képességét; kiirtjuk az erdőt, a hol a folyások be vannak iszapolódva, ott a folyásokat kitisztítjuk; fent az Ung, Latorcza medreit átvágásokkal kiegyenesítjük, a Krasznát, a Szamosnál oly tervek megvalósításáról gondolkodunk, melynek foganatosítása által az — eesedi láp vizét minél gyorsabban és hamarább képesek lehessünk a Szamosba bevezetni ; 56 átmetszést csinálunk a Tisza felső részén, a melyeknek kilencz tizedrésze már ki van képződve; ellenben elhanyagoljuk az alsó részen az átmetszések kiképeztetését. Szóval, felül óriási módon meggyorsítjuk a vizek folyását és azok tovább haladását, alul pedig mesterségesen megakadályozzuk a védgátaknak a parthoz való köz elhelyezése által, mely szorulatok aztán óriási duzzadásokat idéznek elő. Másrészről pedig a felső szakaszokon is megzavarjuk a vizlefolyási viszonyokat. Hogy e visszás helyzet mily szembetünőleg nyilvánul minden nagy áradásnál, arra nézve az áradásokat feltüntető vízállások rajza eligazító bizonyítékot szolgáltat. Látjuk ezekből, hogy 1888. márczius 8-ától augusztus 15-éig Tisza-Ujlaknál 15 különböző árhullám volt észlelhető, ezen 15 áradás TiszaFürednél már 4-re leolvadt. Csongrádon s a folyó alsó szakaszain pedig márczius 8-tól augusztus 20-ig a vízállások rajza már csak egy nagy összetett árhullámról tanúskodik. Ott tehát már a Tisza-Újlaknál észlelt 15 árhullám egygyé olvadt. És ez az oka, hogy Török-Becsén márczius 16-tól június 14-ig, tehát 90 napig eltartott az árhullám. És mit jelent ez, t. ház? Jelenti azt, hogy a Tisza lefolyási viszonyainak szabálytalansága, rendetlensége miatt egymást tetőzik és oly módon összegeződnek az áradások, hogy már az alsó részen a tiszaújlaki 15 nagy áradás egy nagy áradást képez. Pedig, t. ház, a Tiszának és mellék folyóinak fekvése a természet által ugy alkottatott, hogy ezen összegeződő áradások nagyon szépen levonulhatnának, a nélkül, hogy egymást utolérnék. Mert ha megtekintjük a térképet, látni fogjuk, hogy a Maros csapadékterülete szomszédos a Szamos csapadékterületóvel. Tehát a hóolvadásük, az esőzések hatása egy vagy két napi különbséggel ugyanazon időben szolgáltatják a nagyobb mennyiségű vizet a Szamosnak, mint a Marosnak. Azonban a Marosnak nagyon rövid lefolyás! vonala van a Tiszáig, a Szamos pedig egy hosszít, kanyargó, a hegyek közt a völgyekbe mélyedő úton fut le VásárosNaményig, hogy a Tiszába beleömöljék és még sincs mód és lehetőség a helytelen szabályozás miatt arra, hogy a Marosnak előbb lefusson a Tiszán a vize, mint a hogy a Szamos vize odaér, mert alul nemcsak a természet által képezett akadályok, de mesterséges szorulatok vannak, a melyek a vizek lefolyását fentartják, hátráltatják. (Helyeslés a szélső baloldalon) Mig ellenben felülről minden mesterségünket és tehetségünket arra fordítottuk, hogy lóhalálában fusson és mászszon a Maros vizének a tetejébe a Szamos vize. (Ugy van ! a szélső balfelől) Midőn tehát, t. ház, egyrészről látjuk az alvidék veszedelmét, exponált helyzetét és másrészről tapasztaljuk, hogy évenkint a vizek szabályozására s különösen a medrek javítására és a víz lefolyási viszonyok javítására alig fordítunk 400.000 forintot: akkor, ha szomorú vigasztalás is, de ebből mégis azon vigasztalást meríthetik azok, kik existentiájukban a phylloxera által vannak megtámadva, hogy azon 150.000 írt, mely a phylloxera elleni védekezésre van felvéve a költségvetésben, viszonyítva 400.000 írthoz, ha nem sok is, de megfelelő összeg. Én ezt annak illustrálására kívántam felemlíteni, hogy én mindkettőt nagyon kevésnek tartom. (Helyeslés a szélsőbalon.) De, t. ház, ha azokkal a természeti viszonyokkal, melyek a Tisza és mellékfolyóinál jelentkeznek és tapasztalhatók, tovább foglalkozunk, azt tapasztaljuk, hogy a Tisza felső részén a partok mind laza homok és más könnyen feloldható rétegekből alakultak, mig az alsó részeken keményebb és a víznek nagyobb mérvű ellenállóképességgel bíró talajjal találkozunk, ugy, hogy a Tiszának Tisza-Újlaktól Füredig eső részén a vízrajzi felvételek alkalmával 240 km.-nyi olyan partrész találtatott, a mely folyóméterenkint és évenkint 50 — 350 köbméterig terjedőieg szolgáltatja a Tiszába az iszapot és hordalékot, ugy, hogy a Tisza évenkint a partomlásokból előálló 12 millió köbméter hordalékot kénytelen az alsóbb részekre levinni. Ehhez hozzájárul, hogy a Szamos is nagyon sok hordalékkal bir, valamint a Maros is és különösen hozzájárul az, hogy az átmetszések kiképződése folytán az átmetszések is maguknak térséget kivannak teremteni és nagy hordalékot visznek a főfolyamba a partjaik szakgatása által, ugy, hogy ezen hordalékoknak káros hatása már oly óriási mérvben nyilvánult a szabályozás 30-ik, vagy mondjak, 40-ikévében, hogy nem is említve azt, hogy Szeged alatt például oly zátonyok képződtek, a melyek a kis vizek lefolyását teljesen megakasztják; de Szegeden alul,