Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-406

406. orsíágftä ülés november 13-án. csütörtökön. 1880. gQ9 az 1891-ik évre előirányoztatik 2,836.512 frt, 1891-ik évre tehát több 49.149 írttal. Az összes előirányzott kiadások tehát az 1890-re megállapított összkiadásokhoz képest 724.937 frt emelkedést mutatnak. Viszont a be­vételeknél is vannak magasabb előirányzatok. Rendes bevételek: 13,062.918 frt, tehát 780.364 írttal több, mint 1890 re. Átmeneti bevételek 10.000 frt, tehát 31.000 írttal kevesebb, mint 1890-re Az összes hevételek tehát 1890-hez képest 749.364 frt emelkedést mutatnak. Ebből kitűnik, hogy 3,492.89!) fitr.i rug az a kiadás, mely e tárcza keretén belül fedezetre nem talál. A hiány tehát 24.424 írttal kevesebb, mint ta­valy. Ez eredmény azonban még módosulást szenved; a pénzügyi bizottság ugyanis két tétel törlését hozza javaslatba. Az egyik az a 12.000 frt, melyet a minister ur bizományi istállók létesítésére kér. Minthogy azonban a pénzügyi bizottság arról győződött meg, hogy az ügy nem érett meg annyira, hogy kellően megítél­hető volna, vájjon ez istállók által el lesz-e érhető a kitűzött czél, hogy t. i. a lovak köny­nyebben és jobban legyenek értékesíthetők. A bizottság e tétel törlését ajánlja. Egy másik tétel az a 23.220 frt, mely a törvényhatósági állatorvosok intézményének államosítása folytán válnék szükségessé. Az állatorvosi intézményt az 1S88 : VII. t.-czikk szervezte. Természetes, hogy ez újítás e törvény némi módosítását kí­vánta volna, a mi csak új törvénynyel lett volna eszközölhető. A minister ur a bizottságban ki­látásba helyezte, hogy az idevágó törvényjavas­latot még oly időben fogja beterjeszteni, hogy az a költségvetés tárgyalása előtt letárgyalható legyen. Minthogy azonban a törvényjavaslat nem készült el s előreláthatólag nem is lesz beterjeszthető; ennélfogva az alapja annak, hogy ezen összeg felvétethessék a költségvetésbe, elesik s így a pénzügyi bizottság nevében en­nek törlését hozom ajánlatba. E szerint tehát 35.000 írttal javult a pénzügyi bizottság hatá­rozata szerint a mérleg s ennek következtében 59.000 frttal lesz csekélyebb azon összeg, mely ezen tárcza keretében fedezetre nem talál, mint az a múlt évben meg volt határozva. Ezek vol­nának, t. ház, azon rideg számtételek, melyek e tárcza költségvetésében mutatkoznak; azonban bármennyire ridegek legyenek ezek, mégis vilá­gosan mutatják azt, hogy ezen tárcza teendői miként kezeltetnek és hogy ezen tárczának ve­zetője teljes tudatában van azon nagy feladatok­nak, melyek reá várnak. Hogy ha különösen tekintetbe veszszük azt a nagy feladatot, mely ezen tárcza vezetőjére hárul, ugy azt találjuk, hogy az, eltekintve az általános kormányzási kiadásoktól, főleg három irányban mutatkozik és igy ezen tárczának összes szükségletei is három kathegoriába sorakoznak. Az egyik kathegoria, t. ház, az, melyben ez a ministerium közvetlenül földmívelési intézkedésekkel foglalkozik és a közvetlen földműveléd térre lép. Ezen kiadások mutatkoznak az állami erdők szükségletében, mutatkoznak a ménesbir'tok-gazda­ságok vezetésében. Itt az a feladat hárul a ministerre, hogy ezen közvetlen földmívelési tényekkel mintegy példát adjon az ország föld­művelőinek, hogy mikép kell a birtokokat ke­zelni, mikép kell azokat a legnagyobb jövedel­mezőségre emelni. És csakugyan, ha nézzük, a mint ezen költségvetés is mutatja, hogy mily eredmények mutatkoznak ezen téren, bátran mondhatjuk azt, hogy a minister ur feladatának teljes mértékben megfelel, mert nemcsak az erdőkeielés mondható mintaszerűnek, a mint azt jövedelmezősége is mutatja, hanem különösen a ménesbirtok-gazdaságoknál okszerű és belterjes gazdasággal találkozunk, melyről minden gazda példát vehet magának arra nézve, mikép kell a birtokokat kezelni. A második kathegoriába soro­zom én a ministeriumnak azon teendőit, melyek nem közvetlenül földmívelési actióval foglalkoz­nak, hanem inkább oda irányulnak, hogy a privát tevékenységet előmozdítsák és az azoknál mutatkozó akadályokat elhárítják. Ezen kathe­goriába sorozandók azon költségek, melyek az állategészségügyre irány oztatnak elő; ezen kathe­goriába Soroztainak azon költségek, melyek az állattenyésztésre vonatkoznak, továbbá azon költségek, melyek a szakoktatást mozdítják elő és végre azon költségek, melyek lehetővé teszik, hogy a magánbirtokosok nagyobb szabású talaj­javításokat eszközölhessenek, a mely czélra és a mely feladat teljesítésére a culturmérnöki intéz­mény szolgál. Végre a harmadik kathegoriába sorozom azokat a költségeket és kiadásokat, melyek arra szolgálnak, hogy nagy veszélyeket, elemi csa­pásokat és károkat, melyeket az egyes földmí­velő gazda önerejéből el nem háríthat, állami actióval küzdenők le, Ezek közé sorolom a nagy vizimunkálatokat, melyek oda czéloznak, hogy a folyóknak kártékony vizei a kellő mederbe szo­ríttassanak és hogy azoknak áradásától a föld­nek mívelésre szánt területei megmentessenek. Ezen kathegoriába sorozom azon kiadásokat, a melyek a czélra eszközöltetnek, hogy a káros rovarok pusztításai minél szűkebb térre szorít­tassanak és különösen „the last butnot the least" értve azon kiadásokat, melyek a legújabb időben oly veszedelmes mértékben fellépő phylloxera pusztításának legyőzésére szolgálnak. Hogyha, t. ház, figyelembe veszszük azon előirányzatokat és szükségleteket, melyeket a ministerium ezen feladatok teljesítésére a t. háztól kivan; ugy szívesen concedálom. hogy a földmívelési osz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom