Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-401

146 4D1 « «"8«igos üléi november 7-én, pénteken. 18*0. feliratot a véderő-törvényjavaslat ellenében. Ta­lán azért sértett meg bennünket tegnap Tisza István t. képviselő ur, mert neki is reménye van a főispánságra ? (Derültség balfelől.) Megszavazom a költségvetés e tételét. Ugron Gábor: T. ház! Kénytelen vagyok ez alkalommal felszólalni azért, mert nem ismer­hetem el senkinek sem azon jogát, hogy midőn az országgyűlésről, tehát a képviselő- és főrendi­házról van szó, a nemzet törvényhozásának ter­mészetét, az alkotó tényezőknek egymáshoz! vi­szonyát, azoknak keletkezését megvitatni ne engedje. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Az al­kotmányosság, a törvényhozás működése mind­addig nagyon gyenge lábon áll, mig az ország­gyűlés önmagának bírálatába bocsátkozni nem fog, nem akar s ezt a bírálatot a legnagyobb szigorral és élességgel önmpga felett meg nem hozza. Kétségtelen dolog, hogy midőn az ország­gyűlésnek, ép ugy, mint más ressortnak költsé­geiről s azok megszavazásáról van szó, annak működéséről, keletkezéséről bírálatot mondani minden egyes képviselőnek joga van. Tegyük fel, hogy valaki a választási visszaéléseket akarja ostorozni., vagy a választási törvénynek hiányait akarja kimutatni: ezt nagyon is teheti; mert valójában az alkotmányosságnak csak gúnyjára van, hogy egy vármegyében 4—6-féle census is van; hogy a census egyik községben más, mint a másikban és hogy a rendezett tanáesíi városban más alapon jut valaki a választói jog­hoz, mint a községben vagy szab. kir. városban. Önök folytonosan a liberálisomét hirdetik, de azt tényekkel nem igazolják; ajkaikon a szabad­elvűsig van, hogy ennek álarcza alatt a reactiót, a hátramaradást elrejtsék. (Mozgás jobbfelől.) A népet mind több és több jogokban részesíteni nem akarják, hanem még eddig is élvezett jog­körét is szűkebbre akarják korlátolni. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Midőn itt az országgyűlésről van szó, ki tilthatja meg azt, hogy ne vétessék éles bírálat alá azon tény, a mely mindig megbotránkoztat engem és a mely a szabadelvűségnek hamis és álnok voltát bizonyítja, hogy 1848. óta soha a választási censust revisio alá venni, kisebb mér­tékre szállítani és igy a népnek nagyobb töme­gét a törvényhozási működésnek megszerezni nem akarják. Ki tiltja meg azt, hogy ha bírálat alá akarjuk venni — hogy ezen rögtönzött fel­szólalásom kapcsán rövid legyek — e háznak sa­ját intézményeit, ezt ne tegyük. Ki tilthatja meg, hogy például: hogy felszólalás tárgyává tegyük, hogy mikép gyakorolja a ház a mentelmi jogot, vájjon a mentelmi jognak sokkal praecisebb formulázása, a mentelmi kérdéseknél egy sza­bályzatba foglalása szükséges-e és ha igen, meg­történik-e az mihamarább; avagy hogy az össze­férhetetlenségi törvény jelen alakjában fentart­ható-e vagy kiterjesztendő, kibővítendő, revisio alá veendő-e? Mindezeknek megvitatása alig tör­ténhetik másutt, mint itt e tételnél és azért a törvényhozásnak és minden egyes képviselő ré­szére vindicálom és megadom azon jogot, hogy azon tételnek mely a képviselőház és a főrendi­ház intézményeire, azoknak belszervezetére, ke­letkezésére és összes működésére vonatkozik, felszólaljon és véleményét elmondja. (Élénk he­lyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A képviselő ur teljesen félre méltóztatott engem érteni, mert én csakis azt mondtam, hogy miután a képviselők válasz­tására vonatkozó tételek a belügyi tárczánál fordulnak elő, az arra vonatkozó felszólalások és észrevételek is ott teendők meg. (Helyeslés jobbfelől) Távol van tőlem, hogy kétségbe­vonjam bármely képviselőnek azon jogát, hogy valamely intézményre vonatkozó észrevételeit az illető tételnél előadhassa; de itt, a hol a gyorsiroda költségeiről, a képviselők napidíjáról, szóval a képviselőház oly kiadásairól van szó, melyek a napi költségekre vonatkoznak, a kép­viselőválasztásokra vonatkozólag a tanácskozás rendes menetét tartva szem előttt, tenni alig ha lehet. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Nem azt mondtam tehát én, hogy a képviselő ur hallgassa el észrevételeit, hanem arra kértem, hogy azokat az azoknak inkább megfelelő tételeknél adja elő. (Helyeslés ) A szóban forgó tétel különben nem támad­tatván meg, kijelentem, hogy a főrendiház ki­adásaira előirányzott 55.374 forint megszavaz­tatik. (Helyeslés.) Josipovich Géza jegyző (olvassa): A kép­viselőház kiadásai 1,141.006 forint. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Az országgyűlési gyorsiroda személyzetének illet­ményei 35.930 forint. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géia jegyző (olvassa): A magyar delegatio kiadásai: Dologi kiadások 26.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Az állami közös függő adósságot ellenőrző bizottság kiadásai 7.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Összes kiadás: 1,265.310 forint. Nyugdíjak 14.431 forint. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Állandó országház építése az 1884 : XIX. törvényczikk alapján 1,200.000 forint. Elnök: Megszavaztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom