Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-401
jog 401. orsziigos ülés novem Mozgás a szélső baloldalon.) Hiszen olyan minuciositásokba kellene bocsátkozni már a berendezésnél, olyan folytonos figyelmet kellene fordítani az udvartartás vitelére, hogy ez, a mellett, hogy igen indecens lenne, a fejedelem személyét nem hogy megnyerné számunkra, hanem könnyen elidegeníthetné tőlünk. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás a szélső balról.) Ez tulajdonképen kivihetetlen és nézetem szerint egy politikai absurditásra is vezetne. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellen-mondások a szélső baloldalon.) Azt mondják a túloldalról felszólalt t. képviselő urak, hogy az udvartartás körében semmi haladás, semmi javulás, semmi közeledés hozzánk ; a mi nemzeti érdekeinknek gondozása egyáltalában nem látható. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Hát, t. képviselő urak, az események, az itt történtek úgy vonulnak el az önök feje fölött, hogy meg sem látják azokat? Vájjon ugyanaz az udvartartás vau ma itt, mint a mely volt ezelőtt húsz esztendővel':' Nem a külső jelenségekről akarok szólani, nem akarok azokra utalni, mert a ki akarja, tudja, hogy egy nagyszabású királyi palota most van épülőfélben, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) tudja, hogy a királyi nagy dalszínház szintén az udvartartás költségeiből épült; de mondom, nem a külsőségekre, hanem arra utalok, hogy nem fogják önök a mi nemzeti mozgalmainknak akár a művészet, akár a tudomány, akár a humanismus terén egy jelentősebb mozzanatát felhozhatni, a melynek élén az udvarnak egyes jelesebb személyei, helyesebben ő Felsége közvetlenül, vagy a királyi ház tagjai ne állanának. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Azt mondják, hogy az udvar idegen hozzánk? Méltóztassék utána nézni: legnagyobb humanitárius intézetünk élén áll maga a trónörökös, a művészet és tudomány minden jelentősebb mozzanatát (Igaz! Ugy van! jobbfelől) jobban ismeri az uralkodó, a trónörökös és az uralkodóház számos tagja, mint — el merem mondani — mi, a kik közvetlenül vagyunk azon művészetek és nemzeti tudományok kútfő rrásánál. És azután azt mondják: körünkbe sem jönnek. Vájjon a trónörökös nem mostanában keresett-e magának egy új otthont a mi körünkben? (Igaz! Ugy von! jobbfelől) Vájjon a trónörökös fiát csak a helyi őrség viszonyai hozzák-e ide, vájjon nem méltóztatnak-e látni, hogy életük, törekvéseiknek nagy része e nemzet aspiratióival van közvetlen összeköttetésben? Természetesen, ha valaki külső jelenségekből kívánja megítélni az ily átalakulást, az ily szellemi rokonságot észre nem veszi, de ha a dolog lényege után indul, akkor nem mondhatja, hogy az uralkodóház idegenkedik művészetünktől, tudományunktól, í >er 7-én, pénteken. 1890, hanem el kell ismernie, hogy a művészettel, a tudománynyal, a jogosult nemzeti aspiratiőkkal azonosítja magát és magáévá teszi annak nyil vánulásait. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy befejezésül még csak egyre utaljak: (Halljuk! Halljuk!) hogy azt a nagy átalakulást, a mely e tekintetben a legutóbbi időkben történt, szemmel láthatólag demonstráljam és utaljak azokra a 48-iki eseményekre és a kormánynak azon befolyására, a, melyre önök annyira szeretnek hivatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Vájjon elfeledték-e azon históriai tényt, hogy 1848-ban, midőn a felelős magyar kormány felment Bécsbe, hogy a király előtt jelentkezzék, két vagy három napig — nem emlékszem már pontosan — kellett várakoznia, a mig a király személye elé került? Vájjon méltatták-e önök figyelemre, hogy az az 1848-iki ministerium, nem akkor, midőn a mozgalmas idők előálltak, hanem mindjárt alakulásának első idejében, midőn tehát még szent volt a béke az uralkodó és a nemzet közt, mily érintkezésben állt a királyival; vájjon beszéit-e királyával, volt-e módja elébe jutni? Mig ellenben most a kormány oly közvetlen érintkezésben áll ő Felségével, hogy nem napokig kell várakoznia, mig eléje kerül, hanem minden ministemek meg van adva a jog, hogy a külső tisztesség formalitásainak szemmel tartása mellett bármikor, bármely napon akkor beszélhet ő Felségével, akkor tehet neki jelentést, a mikor óhajtja. (Élénk tetszés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) Akkor, t. ház, midőn ő Felsége részéről ily előzékenységet találunk, midőn a kormány tagjai és az uralkodó között ily közvetlen, benső érintkezés tudott kifejlődni és lábrakapni: nem lehet azt mondani, hogy itt veszélyek vannak az érintkezésben, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) hogy a király idegenek tanácsának van kitéve, hanem úgy a többi általam felsorolt jelenségekből, mint különösen ezen döntő körülményből azt a nagy átalakulást, azt a viszonyainknak teljesen megfelelő érintkezést, azt a közvetlen befolyást, melyet a kormány a királyra gyakorolni képes, mint tényt és mint a viszonyoknak megfelelőt és kielégítőt kell constatálnunk. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ajánlom a tételt elfogadásra. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon) Balogh Géza jegyző: Beőthy Ákos! Beőthy Ákos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én a tételt megszavazom, de egyszersmind hozzájárulásomat akarom kijelenteni azokhoz az eszmékhez, ahhoz a felfogáshoz, a mely Ugron Gábor, Meszlényi és Helfy t. képviselőtársaim beszédében kifejezésre jutott. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)
